Lázár: „Ez a pénz nem fogja elveszíteni közpénz jellegét”

január 5., kedd 16:07

Hétfőn jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy Csányi Sándor és Lázár János is bekerült is bekerült az augusztusban létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fenntartó alapítvány kuratóriumába. A hazai agrár-felsőoktatás képzőhelyeinek összevonásával megszületett, gödöllői központú agráregyetem február 1-jétől közhasznú magánegyetemként működik tovább, a fenntartásának jogai pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány, egy december 24-i kormányhatározattal létrehozott vagyonkezelő alapítvány birtokába kerülnek. Ezzel a hazai agrárképzést is elérte az a felsőoktatási privatizációs hullám, amit a Corvinus Egyetem 2019-es alapítványi kiszervezésével kezdett, és 2020-ban nyolc másik egyetem alapítványi fenntartásba helyezésével folytatott a kormány.

Fiatalok sétálnak el a Szent István Egyetem központi épülete előtt Gödöllő egyetemi negyedében Fotó: Jászai Csaba/MTI/MTVA

Az agráregyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának elnöki székébe Csányi Sándor bankvezért ültették. A testület tagságában pedig két fideszes politikus,

  • Nagy István agrárminiszter
  • és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi (állami) ménesbirtokért felelős kormánybiztos

mellett két akadémikus,

  • Horn Péter, az MTA tagja, az integrációval önálló intézményként eltűnő Kaposvári Egyetem volt rektora,
  • és Bedő Zoltán, az MTA Mezőgazdasági Intézetének vezetője

kaptak helyet. (Csányinak ez már a második ilyen posztja, tavaly nyáron ugyanis kinevezték a Soproni Egyetemet fenntartó alapítvány élére is).

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának négy tagja: balról jobbra Bedő Zoltán, Nagy István, Csányi Sándor, Lázár János, és a MATE megbízott rektora, Gyuricza Csaba a kuratórium bemutatkozóján, 2020. január 5-én. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Kedden ez a társaság mutatta be sajtótájékoztatón az óriásintézmény jövőjéről szóló terveket, kiegészülve az egyetem átalakítását irányító, megbízott rektorként dolgozó Gyuricza Csabával.

Az első vagyontárgy a Grassalkovich kastély

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az elhangzottak alapján még jó ideig állami finanszírozással működik tovább, hiába mondják magánegyetemnek. Csányi Sándor elmondta, az alapítványi átvétel előtt, az egyetemmel szorosan együttműködő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ pénzével együtt, mintegy 35 milliárd forintból gazdálkodhatott az integrált agráregyetem, de az új fenntartó így is „mínuszosan” veszi át februárban az intézményt. Ennek a deficitnek a megszüntetésére adott 3,6 milliárd forintot a kormány még a 2020-as költségvetés terhére. De az egyetem 2021-es működési költségeire is kijelöltek már 2,7 milliárd forint többletforrást a büdzsében az eddigi finanszírozáson felül.

Igazán a 2022-es évtől változik majd meg az egyetem finanszírozása, mondta Csányi. Akkor köthet majd az állam hosszú távú, a tervek szerint húsz évre szóló finanszírozási szerződést a fenntartóval. Az állami forrás összege pedig függ majd a hallgatói létszámtól, az egyetemi infrastruktúra működtetési költségeitől és az egyetem teljesítményétől.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Csányi abban „reménykedik”, hogy az új finanszírozásban 30-35 százalékkal több pénz jut majd az egyetemre, szerinte az intézmény ekkor zárkózhatna fel a képzésre fordítható forrásokat illetően Európa legjobb képzőhelyeihez.

Az már most látszik, hogy a többi privatizált egyetemhez hasonlóan a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fenntartó alapítványa is kaphat majd az államtól különböző vagyontárgyakat: épületeket, esetleg a Corvinus példája nyomán értékes állami tulajdonban lévő részvénypaketteket. Sőt, ahogyan arról júniusi cikkünkben írtunk, a kormány már azt is lehetővé tette, hogy a Nemzeti Földalap a későbbiekben állami földvagyont adjon az egyetemfenntartó vagyonkezelő alapítvány kezelésébe.

A gödöllői Grassalkovich kastély, amelynek egy részét már eddig is az egyetem használta, már az alapítvány tulajdonába került - mondta el a sajtótájékoztatón Csányi, hozzátéve, „bízik benne”, hogy kapnak állami finanszírozást a felújítására is. Ahogy abban is, hogy „további vagyonelemek kerülnek az alapítványhoz”. Ezekről azonban nem akart részletesen beszélni, mondván, „cseppfolyós még a kérdés”.

Közpénz, de mégsem

Azokhoz, akik a vagyonkezelő alapítványhoz juttatott közvagyon miatt aggódnak, Lázár János szólt a sajtótájékoztatón. A hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő azt mondta, az agrárképzés versenyképessé tételéhez elengedhetetlen volt az összevont egyetem létrehozása, „ami mögé most egy alapítvány szerveződött”, ami „gyorsan és hatékonyan” képes döntéseket hozni az intézmény működéséről.

„Erre bízza a magyar állam a magyar adófizetők pénzét” - jegyezte meg Lázár, de aztán megjegyezte, az agráregyetem kuratóriuma

„a garancia arra, hogy ez a pénz nem fogja elveszteni közpénz jellegét sohasem”,

amennyiben továbbra is ösztöndíjas képzésben tanuló fiatalok között osztja majd szét az összegyűjtött tudást. Itt kimondatlanul arra utalt a politikus, hogy az egyetemfenntartó vagyonkezelő alapítványok által kezelt pénz hivatalosan már nem számít közpénznek, hála a veszélyhelyzet alatt véghezvitt alkotmánymódosításnak.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A kuratórium szerint az egyetemi autonómiát féltőknek sem kell aggódniuk, a szakmai, a képzések tartalmával kapcsolatos kérdésekben továbbra is az egyetemvezetés és a szenátus marad kompetens. Ennek konkrét garanciáiról azonban nem esett szó a sajtótájékoztatón. A felsőoktatási törvény pedig önmagában elég sok hatáskört kicsavar a szenátus kezéből és ad át a fenntartó alapítványok kuratóriumának: a fenntartó (az alapítvány, illetve az azt irányító kuratórium) fogadja el az intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét.

Mi marad az autonómiából?

Nem túl sok autonómiát hagyott a szenátusnál például a szintén Csányi Sándor vezette, a Soproni Egyetemet fenntartó alapítvány. A magánegyetem új alapító okirata és szmsz-e például lehetővé teszi, hogy a kuratórium pályázat nélkül nevezze ki az új rektort. Augusztusban meg is bízták Fábián Attilát a mandátumát kitöltő Náhlik András helyett.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet jelenleg megbízott rektorként Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ eddigi főigazgatója irányítja, Csányiék kuratóriuma az ő rektori kinevezését támogatja.

Az egyetem alapítványi kiszervezése, a fenntartóváltás a kuratórium állítása szerint eddig nem ütközött az egyetemen különösebb ellenállásba. Amikor mi júniusban az egyetem környékén kérdezősködtünk, akadtak kritikusai az átalakításnak.

A Magyarországon komoly agrárpiaci érdekeltségekkel rendelkező Csányi így az agrárképzés teljhatalmú ura lehet, ez elképesztő versenyelőnyt jelent majd neki a piacon - kommentálta a 444-nek egy érintett, névtelenséget kérő kutató. Ugyanakkor vele együtt mások is elmondták, „nehéz megkérdőjelezni” az agrárképzés integrációjának létjogosultságát. Magyarországon ugyanis a hallgatók létszámához, és az agrárszektor gazdaságban betöltött szerepéhez képest eddig feleslegesen sok külön képzőintézmény működött, a párhuzamosságok megszüntetése valóban indokolt volt.

A Csányi-Lázár konfliktus vége

Csányi Sándor a keddi sajtótájékoztatóján nyíltan beszélt arról, hogy az üzleti portfóliójába tartozó nagy agrárcégek, a bábolnai Bonafarm Zrt. és a nádudvari KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. is bekapcsolódnak majd az egyetemen folyó agrárképzésbe. És Lázár János is utalt rá, hogy a mezőhegyesi ménesbirtok is gyakorlati képzőhelye lesz az agráregyetemnek.

Már önmagában pikáns, hogy Csányi és Lázár együtt dolgoznak majd február 1-jétől egy egyetem irányításán, a politikus és az üzletember ugyanis a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a nyilvánosság számára is láthatóan konfliktusban álltak egymással. Ennek krónikáját a Telex mai cikke szedte össze. Lázár egy 2012-es rádióinterjúban Csányira utalva azt mondta, hogy egy magyarnak tűnő nagybank és annak vezetője polip módjára hálózza be az országot és gyakorol hatást a magyar gazdaságra, társadalomra és politikára. Csányi erre azzal vágott vissza, hogy Lázárt „nagyon tehetséges politikusnak” nevezte, aki a trafikügyet is „láthatjuk, milyen jól elintézte”.

Lázár nem sokkal később egy másik interjúban „az ország első számú uzsorásának” nevezte a bankárt.

„Lázár úr, neked kell először válaszolni, mert te kezdted!”

- mondta Csányi a keddi sajtótájékoztatón, mikor az RTL újságírója rákérdezett, hogy alakul a kapcsolatuk Lázárral mostanában.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója (b) és Lázár János fideszes országgyűlési képviselő a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörében, az A csoport 12. fordulójában játszott a MOL-Pick Szeged-Paris Saint-Germain mérkőzésen Szegeden 2020. február 16-án. Fotó: Ujvári Sándor/MTI/MTVA

Lázár azt mondta, „hét év nagy idő”, mostanra sikerült olyan megnyugtató módon rendezni a kapcsolatukat, hogy az RTL nézőinek ne legyenek emiatt álmatlan éjszakái. Egyébként is, szerinte a politikai csörtéket helyi értéken kell kezelni, volt, ami igaznak bizonyult a korábbi állításai közül, „volt, amiben tévedtem”.

Csányi azt mondta,„ én az ilyen vitákat sose tekintem komoly dolognak, ez része a magyar társadalmi közéletnek”.

„Másfelől meg [Lázárnak] igaza van abban, hogy az OTP cégcsoport behálózza az országot”, de pozitív hatása van a gazdaságra

- mondta.