- Eddig is elég nyugodtak lehettek, de most már alaptörvény-módosítással is védené a kormány a közérdekű vagyonkezelői alapítványokat.
- Ezek jelentős állami vagyont kaptak az elmúlt években.
- Most világossá tennék azt is, hogy az általuk kezelt pénz nem közpénz.
- Ide tartoznak a modellváltáson átesett egyetemek fenntartói, de például a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is.
- Vezetőik közt kormányközeli figurák, fideszes politikusok vannak.
Miközben a járvány rekordokat dönt Magyarországon, és Orbán Viktor szerint 50 százalék, hogy kitart az egészségügyi rendszer, a kormány törvénymódosító-javaslatok tömegét nyújtotta be a parlamentnek. A választási szabályok ismételt átírása vagy az egyedülállók örökbefogadásának megtiltása mellett kiemelkedik az Alaptörvény kilencedik módosítása. Előírnák, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat csak kétharmados többséggel lehessen bolygatni.Ez számos szervezetet érint, amelyek jelentős állami vagyonokat kaptak az elmúlt években, vezetőik kormányközeli figurák, politikai kinevezettek, részben miniszterek, államtitkárok. A hivatalos indoklás szerint „alaptörvényi védelemmel” rögzítenék az alapítványok kormánytól való függetlenségét, és hosszú távú stabilitást biztosítanának számukra közfeladataik ellátására.
A jövőben kétharmados többség kellene az alapítványok
- belső szervezetének átalakításához,
- a tisztségviselők jogköreinek átalakításához és
- megszüntetéséhez.
Egyelőre nem világos, ennek mekkora gyakorlati jelentősége lesz, hiszen az eddigi szabályok is eléggé garantálták, hogy kormányváltás esetén se kerüljenek veszélybe az alapítványok vezetői, és nehezen lehessen átszabni a Fidesz által alkotott kereteket.
Ebbe a körbe tartozik például a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány, amit óriási vagyonnal tömtek ki az elmúlt hónapokban. Az MCC alapítója és kurátora az a Tombor András, aki többek között Habony Árpád hitelezőjeként vált ismertté, illetve a Mészáros Lőrinccel közös cége, az Atmedia értékesíti a közmédia, a TV2 és az ATV reklámidejét is. Pár éve a kormánynak bedolgozó Századvég az MCC-vel közösen alapította meg a Migrációkutató Intézetet.
Az MCC-hez került a révfülöpi vitorláskikötő, egy 11 hektáros terület, rajta egy kastéllyal, valamint pécsi, zalaegerszegi, szekszárdi és szombathelyi ingatlanok is.
Sőt, az állam átadta a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, amelyek összesen körülbelül egymilliárd dollárt érnek, és éves hozamuk az utóbbi évtizedben évente átlagosan 7-7,5 milliárd forint volt. E juttatással párhuzamosan lett Orbán Balázs államtitkár kuratóriumi elnök az MCC-nél. Az ingatlanok átadásáról szóló bizottsági vitára a kormány éppen Orbánt küldte, aki vállalta is: két sapkája van.
Az MCC-nek joga van értékesíteni a rábízott ingatlanokat, feltéve, hogy az abból befolyt pénzt a törvényben előírt közfeladat ellátására fordítja. Minderről az alapítvány vezetése dönt, és Orbán Balázs elmondása szerint a kuratórium összetételét most is csak a kuratórium változtathatja meg.
Érintettek a modellváltáson átesett egyetemek fenntartói is, amelyek szintén ingatlanokat kaptak az államtól:
-
a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (Corvinus Egyetem),
- a Színház- és Filmművészetért Alapítvány,
- a Marek József Alapítvány (Állatorvostudományi Egyetem),
- az Universitas Miskolcinensis Alapítvány (Miskolci Egyetem),
- a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány,
- a Neumann János Egyetemért Alapítvány,
- a Soproni Egyetemért Alapítvány,
- a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány.
Egy szintén kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében hozzájuk csatlakozna a Pannon Egyetem is. Ezekbe az alapítványokba számos politikai kinevezettet ültettek, köztük minisztereket és országgyűlési képviselőket. A kuratóriumok fogadják el az intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét, sőt beleszólhatnak a rektor kinevezésébe is.
Palkovics László miniszter 2022 januárjától bármikor átadhatja alapítói jogait a kuratóriumoknak, amelyek így megváltoztathatnák az alapító okiratot, és maguk dönthetnének a kurátorok személyéről is. Vagyis alaptörvény-módosítás nélkül is betonbiztosnak tűnik a pozíciójuk.
Szintén közérdekű vagyonkezelői státuszt kapott az októberben létrehozott Millenáris Alapítvány és a Polgári Művelődésért Alapítvány. Előbbi kezébe adták a budapesti Millenáris Park fenntartását 9,18 milliárd forintos alaptőkével, utóbbi pedig megkapta a II. kerületi Klebelsberg-kastélyt.
Ide tartozik a Batthyány Lajos Alapítvány is, amit még Antall József hozta létre a rendszerváltás után, de volt már kuratóriumi tagja a fideszes Szájer József is. A mostani elnök Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet vezetője, a tagok közt pedig ott van Kobza Miklós, Orbán Viktor egykori fotósa és az MTVA korábbi sajtófőnöke, illetve a már említett Tombor András ügyvédje, Illés Géza Márton is. A Batthyány Lajos Alapítvány idén 3,5 milliárd forintot kapott Rogán Antal minisztériumától.
Elvesztette közpénz jellegét
Orban Balázs néhány hete az Indexnek azt mondta: az MCC-nek juttatott vagyon „nem magán-, sokkal inkább közvagyon, amely fölött azonban nem gyakorol kontrollt az állam vagy a mindenkori kormányzat”.Ezt éppen azzal támasztotta alá, hogy közfeladatot látnak el. A kormány azonban most Alaptörvényben rögzítené azt is hogy „[k]özpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”.
Az indoklás szerint annak érdekében, hogy „az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki. A javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz felhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed”.
Ez alapján az MCC és a többi közérdekű vagyonkezelő alapítvány által kezelt pénz sem lesz közpénz. És bár a módosítás konkrétan nem említ közvagyont, ebből az is következhet, hogy a vagyonuk sem számít majd közvagyonnak.
Néhány éve a kormány törvénymódosítással is egyértelművé tette a Magyar Nemzeti Bank esetében, hogy a saját alapítványainak átadott vagyon „elveszíti közvagyon jellegét”.
A cikk elkészítésében közreműködött Magyari Péter.