Orbán Balázs: Két sapkám van

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Mint arról csütörtökön beszámoltunk, egy utolsó percben benyújtott törvénymódosítási javaslattal az állam még annál is több ingatlant ad át a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC), mint az a vagyonátadásról szóló törvény eredeti, szeptemberi változatában szerepelt. 

A törvény első változatát Semjén Zsolt nyújtotta be, abban két pécsi ingatlanra volt jogosult az MCC, a Király utcai egykori tiszti kaszinóra, és a Mária utca 10 alatt lévő lakóházra. Mindkét ingatlan Pécs belvárosában, a dzsámi közelében áll. Egy nappal azelőtt, hogy a vagyon átadásáról szóló törvényt a parlament Törvényalkotási Bizottságában véglegesítették volna, a testület kormánypárti képviselői közösen hozzábiggyesztettek még a pécsi ingatlanokhoz hét révfülöpi, egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi ingatlant is. 

A révfülöpi ingatlanok a helyi vitorláskikötőt alkotják, ami eddig állami tulajdonban volt, és csak sportolási célra lehetett hasznosítani. Az ingatlanok átadásáról - több egyéb alapítványnak nyújtott juttatással, például a Millenáris Park magánosításával együtt - hétfőn szavaz a parlament.

Orbán adja, Orbán kapja

A módosításról szóló bizottsági vitára a kormány Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát küldte, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is. 

Vagyis az állam részéről ő az illetékes a vagyon ingyenes átadásában, míg a másik oldalon ő az illetékes a vagyon átvételében. "Két sapkám van" - fogalmazott a bizottsági ülésen. Az ellenzéki képviselők egészen elképesztőnek tartják, hogy ugyanaz a személy vegyen részt állami ingatlanok ingyenes átadásában és átvételében is. Orbán Balázs viszont arra emlékeztette a képviselőket, hogy Nyugaton és Magyarországon is természetes, hogy egy politikus alapítványok vezetésében is részt vállaljon.

A vitában Szakács László szocialista képviselő próbálta megtudni, hogy milyen ingatlanokról van szó pontosan, és miért van szükség az átadásukra. Hozzá csatlakozva Demeter Márta (LMP) arra is kíváncsi volt, hogy miért nem Mészáros Lőrinc támogat kormányközeli magánalapítványokat, ha már tavaly 16 milliárd forint osztalékot vett ki a jórészt állami megrendelésekből gyarapodó cégbirodalmából.

Kell a hely

Orbán Balázs azt mondta, hogy minden ingatlan az MCC tehetséggondozói programjaihoz kell, hogy ne kelljen a tehetséges gyerekeknek és fiataloknak a foglalkozásokra Budapestre utazniuk, hanem minden megyei jogú városban, és több határon túli településen is legyenek oktatási központok, és hozzájuk tartozó kávéházak, könyvesboltok, konferenciatermek. A most átadandó ingatlanok között lesz kicsi és nagy, jó és állapotú, de többet nem árult el róluk, a törvénymódosító pedig csak helyrajzi számokat ír, csak a révfülöpi kikötő van nevesítve. A kikötő Orbán Balázs szerint azért kell, hogy a vakáció idején is lehessen gondozni a tehetségeket, úgyhogy a területén nyári táborokat szerveznek majd. 

Az MCC egy tavaszi törvény értelmében elképesztő vagyont kapott már, az állam akkor az alapítványnak adta a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát. A részvények összesen körülbelül 1 milliárd dollárt érnek, és éves hozamuk az utóbbi évtizedben évente átlagosan 7-7,5 milliárd forint volt. E juttatással párhuzamosan lett Orbán Balázs államtitkár kuratóriumi elnök az MCC-nél.  

A korábban Tombor András fémjelezte, évente 0,6 - 1,1 milliárdból gazdálkodó alapítvány tehát világviszonylatban is gazdag szervezet lett, és ezzel párhuzamosan üzleti manőverekbe is kezdett, hiszen bejelentkezett Spéder Zoltán egykori bankárnál a Libri csoport kisebbségi tulajdonrészéért. 

Orbán: Hatékonyabb, ha nem az állam csinálja

Orbán Balázs emlékeztette a képviselőket, hogy törvény írja elő, hogy a vagyonkezelő alapítványok - így az MCC is - közfeladatokat kell hogy ellássanak, és a kormány ezekben az esetekben úgy látja, hogy "egy államháztartáson kívüli szervezeti egység hatékonyabban tudja ellátni" a feladatokat. Vagyis Orbán Balázs állami vezetői sapkájában úgy látja, hogy kuratóriumi elnöki sapkáját viselve bizonyos feladatok hatékonyabban elvégezhetőek. 

Orbán BalázsFotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

Ugyanezt az érvelést megismételte akkor is, amikor a Millenáris Park átadása mellett érvelt egy másik alapítvány esetében. A vita akkor arról szólt, hogy a törvény miért mondja ki, hogy a parkban lévő bérlőkkel az állam felmondja a szerződéseit, és kártalanítja is őket, hogy a parkot átvevő magánalapítvány szabadon dönthessen az ottani ingatlanok sorsáról. Szakács képviselő kérdésére Orbán államtitkár így érvelt:

"Tehát ezek az alapítványok akkor tudnak jól működni, szerintem ott érdemes figyelni, hogy ki hogyan végzi a dolgát, hogy tudnak-e egy olyan konstrukciót kialakítani, amelyben a közfeladatot el tudják magas színvonalon, fenntartható módon látni, és egyébként mögötte a vagyongazdálkodási tevékenység az ennek a pénzügyi alapjait megteremti-e. Most a Millenáris esetében az a szabály, amire ön is rákérdezett, az pontosan azért kell, mert ez eddig egy nem ilyen logikával működő egység volt, ez egy költségvetési szerv volt, egy minisztérium alá volt rendelve, hogyha bevétel termelőképessége ennek az egységnek nem volt elegendő, akkor az állam a költségvetésből például kipótolta. 

Innentől kezdve viszont az alapítvány kuratóriumának a felelőssége lesz, hogy a vagyont úgy hasznosítsa, hogy abból olyan bevétel keletkezik, amiből aztán a közcélt, amit egyébként a törvényjavaslat rögzít, azt végre tudja hajtani. Ezért szerintünk indokolt ilyenkor egy tabula rasát engedni ennek a szervezetnek, tehát hogy átgondolhatja azt, hogy milyen hosszú távú elkötelezettségekkel, milyen bérleti jogviszonyokkal, és milyen partnerekkel végzi ezt a tevékenységet mert innentől kezdve a felelősség rajtuk áll."

Eddig nem nagyon volt példa arra, hogy az Orbán-kormány egy vezető politikusa kimondja, hogy magánkézben magasabb színvonalon, fenntarthatóbban kezelhetik az ország vagyonát, mintha az állam volna a gazda. Sőt, eddig inkább ennek ellenkezőjét hangoztatták, és az állam bankok és energetikai vállalatok sorába vásárolta be magát, illetve az önkormányzatoktól is elvette az iskolákat és a kórházakat, mondván a központi kormányzat a legjobb gazda. 

Demeter Márta képviselő a vitában megkérdezte: "Csak nem a 2022-es választások előtti közpénz kimentéséről van szó?" - utalva arra, hogy a kiszervezett vagyon a kormányzat által kiválasztott személyek ellenőrzése alá kerül, és az általuk vezetett kuratóriumok összetételébe egy új kormányzat már nem szólhatna bele.