A kormány az alaptörvénybe írná, hogy „az anya nő, az apa férfi”, és közben bebetonoznák az alapítványoknak átjátszott vagyont

Kedden került fel a parlament honlapjára a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról címmel. 

A kilencedik módosítás már rögtön az Alaptörvény első paragrafusát átírná, mivel belekerülne, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Az általános indoklás szerint arra van szükség, mert „Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. A minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő „modern” gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot”. 

Emellett az alaptörvénybe írnák bele azt is, hogy a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”, azaz alaptörvényben rögzítenék, hogy a közelmúltban Fidesz-körüli szereplők által létrehozott és vezetett alapítványokkal kapcsolatban csak kétharmados többséggel tehet bármit az országgyűlés. 

Ez a beterjesztett indoklás szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti, de azért lehet úgy is olvasni, hogy egy esetleges kormányváltás után nagyon komoly egykor állami tulajdonú vagyonelemek maradhatnának a NER kezében. 

Ilyen alapítványra a legismertebb példa a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, ami nemcsak elképesztő vagyont, a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát kapta meg, de mellé nagyon komoly ingatlanportfóliót is. Hasonló struktúrában működik egyre több egyetem is, melyek kuratóriumaiban sorra tűnnek fel NER-közeli szereplők. 

Varga Judit rögzítené a közpénz fogalmát is az alaptörvényben, mivel szerinte az alkotmányos szervek gyakorlatában nem volt egységes eddig a használata. Eszerint az alaptörvény kimondaná, hogy a „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”, de kérdés, hogy ennek kimondása hogyan érintené például az állami cégek vagy mondjuk a jegybank alapítványainak gazdálkodását, ahol már történt is egyszer kísérlet a közpénz-jelleg elveszítésére. De ugyanígy, volt vita arról, hogy közpénznek számítanak-e a TAO-pénzek, ez se lesz többé vitás kérdés az alkotmánymódosítás után. 

A módosítás ezen kívül átalakítaná a különleges jogrendi eseteket is: az eddigi hat típus helyett ezentúl csak három esetet, úgy mint hadiállapotot, szükségállapotot és veszélyhelyzetet ismerne el.