• Összesen nyolc egyetemet privatizál az állam 2020-ban a Corvinus Egyetem mintájára - az újonnan létrehozott vagyonkezelő alapítványok azonban nem kapnak majd olyan vagyont, ami megalapozhatja az önálló gazdálkodásukat.
• A „magánegyetemek” továbbra is állami finanszírozásból működnek majd, az élükre kinevezett kuratóriumok azonban gyakorlatilag teljhatalmat kapnak az intézmény irányításában.
• A szenátus hatásköreit könnyen megvághatják, egyes jogértelmezések szerint pedig még a rektor demokratikus megválasztását is megkerülhetik.
• Ennek ellenére nem minden átalakuló egyetemen alakult ki tiltakozás az átalakulás ellen. Igaz, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül nem nagyon van másik intézmény, ahol a kormányoldal kultúrharcos célok szolgálatába állítja a modellváltást.

Augusztus 1-jétől hat állami egyetem kerül állami vagyonkezelő alapítványok fenntartása alá: a tavaly májusban magánegyetemmé alakított Corvinus Egyetem működési modelljét terjeszti ki most további intézményekre a felsőoktatást közel egy éve felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az érintett egyetemek:

• a Miskolci Egyetem,
• a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem,
• a Soproni Egyetem,
• a Neumann János Egyetem,
• a Széchenyi Egyetem,
• és az Állatorvos-tudományi Egyetem.

Felkészül további két felsőoktatási intézmény: a Színház- és Filmművészeti Egyetem a tervek szerint szeptemberben, a gödöllői Szent István Egyetem - az agrárképzésben tervezett intézmény-összevonások után - az év végéig alakul át „magánegyetemmé”.

Az idézőjel nem véletlen, a most működési modellt váltó egyetemek csak részben lesznek magánintézmények: pénzügyileg továbbra is az államtól függenek majd. Az egyetemeket fenntartó alapítványok ugyanis nem kapnak olyan, a pénzügyi autonómiájukat megalapozó vagyont, amilyet a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak adományozott 380 milliárd forint értékű MOL és Richter részvénypakettek jelentettek.

Az érintett egyetemek továbbra is állami finanszírozással működnek majd, csak épp nem az egy évre előre elfogadott állami költségvetés alapján, hanem 15-25 éves hosszútávú, ezen belül 3-5 éves rövidtávú keretszerződések formájában.

Ezzel együtt az államilag finanszírozott helyek sem szűnnek meg az egyetemeken, a hallgatók ugyanúgy jelentkezhetnek majd költségtérítéses és állami ösztöndíjas képzésekre.

Hát akkor mi változik?

Nagyon is sok minden. Miközben az intézmények jelentős részben továbbra is az államtól kapják majd a működésükhöz szükséges pénzt, jogilag nem lesznek már állami egyetemek, így az ott dolgozó tanárok, kutatók is elvesztik közalkalmazotti státuszukat: egyszerű munkavállalók lesznek.

A fenntartói szereppel járó jogkörök pedig az állami vagyonkezelő alapítványok élére kinevezett kuratórium kezébe kerülnek.

Hogy ez mit jelent, az a legutóbb május 19-én módosított felsőoktatási törvényből derül ki: eszerint a magánegyetemeken a fenntartó (az alapítvány, illetve az azt irányító kuratórium) fogadja el az intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét.

De az alapítvány kuratóriuma a rektor kinevezésébe is komolyabban beleszólhat: míg az állami egyetemeken a miniszter kizárólag a szenátus által megválasztott rektorjelöltet terjesztheti fel a köztársasági elnökhöz kinevezésre, addig a magánegyetemeken a törvény arra is lehetőséget ad, hogy az alapító okiratban eltérjenek ettől,

és a szenátusnak csak véleményezési jogot adjanak ebben a kérdésben.

Nagyobb fenntartói autonómia = kisebb egyetemi autonómia

Az új rendszer bemutatott jellemzői alapján többféle szándék rajzolódik ki az egyetemátalakítások mögött Polónyi István oktatáskutató szerint.

• Az állam fokozatos kivonulása a felsőoktatás finanszírozásából

Az Orbán-kormányok idején folyamatosan, és a csökkenő hallgatói létszámmal nem arányosan, csökkent a felsőoktatásra fordított állami források összege. Az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számát legutóbb 2012-ben akarta visszavágni a kormány, de végül az ellenállást látva visszatáncolt a lépéstől.

Orbán Viktor azonban már akkor kijelölte az utat, amikor az „önműködő és önfenntartó” magyar felsőoktatás megteremtését célozta meg a Magyar Rektori Konferencia előtt tartott beszédében.

Az egyetemek saját lábra állítása persze egyik napról a másikra nem lehetséges, de Polónyi szerint hosszabb távon egyre inkább elvárás lesz a fenntartó alapítványoktól, hogy növekvő arányban az egyetem saját bevételeiből finanszírozzák az intézmények működését. Az alapítványi fenntartású egyetemeknek biztosított állami forrás a most induló keretszerződéses rendszerben évente maximum 10 százalékkal csökkenhet a jelenlegi szabályok szerint.

• A működés hatékonyságának növelése

A felsőoktatási intézmények államtól való elválasztása nemzetközi trend - állítja Polónyi István. Az akadémiai és gazdasági feladatok szétválasztása és a hatékonyabb gazdálkodás jelszavai alatt az elmúlt évtizedekben sorra alakultak gazdasági társasággá nyugat-európai egyetemek is, ami együtt járt a magánszféra gazdasági elveinek erősebb érvényesülésével: például az egyetemi dolgozók státuszváltozásával, teljesítmény-központú bérezéssel is.

A gazdasági társaságok élére azonban jobbára olyan, komoly piaci kapcsolatokkal rendelkező emberek ülnek, akiknek elsődleges szerepe pénz szerzése az akadémiai munka finanszírozására. Az ezt a munkát irányító testület: a szenátus (és élén a rektor), továbbra is autonómiát élvez.

Ehhez képest a magyar modellben a törvény minden hatalmat a vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának kezébe ad

- magyarázta az oktatáskutató. Így jutunk el a modellváltás harmadik céljához, ami Polónyi István szerint:

• Az egyetemek működésének erősebb kontrollja

A hat, alapítás előtt álló állami vagyonkezelő alapítványt irányító kuratórium tagságának teljes névsorát az elmúlt héten hozta nyilvánosságra az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Ez alapján látszik, hogy a hat magánegyetem élén néhány akadémikus és ipari szereplő mellett

főleg politikai kinevezettek kaptak helyet,

az Állatorvos-tudományi Egyetemen, a Széchenyi István Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Neumann János Egyetem kuratóriumában (egyes esetekben az elnöki székben) az Orbán-kormány miniszterei, kormánypárti országgyűlési képviselők, volt vagy jelenlegi kormánypárti polgármesterek ülnek.

A kuratóriumokban NER-közeli vállalkozók is képviseltetik magukat. Scheer Sándor, a Market Zrt. tulajdonosa, és Szemerey Szabolcs, a jegybankelnök Matolcsy György másod-unokatestvére, a kecskeméti Neumann János Egyetem új campusának építését koordináló KEDO Zrt. vezérigazgatója a Design Terminálos Böszörményi-Nagy Gergely vezette MOME-alapítvány kuratóriumába ülhetnek be augusztustól.

Van még idő megtanulni

Polónyi István oktatáskutató szerint sok időnk van rá, hogy ezt a névsort elejétől a végéig megtanuljuk, ugyanis a kuratóriumok tagsága minden jel szerint legfeljebb „kihalásos alapon” cserélődhet csak le.

Erre a hat új vagyonkezelő alapítványt életre hívó törvény ad lehetőséget, amely kimondja: az alapító innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László két év elteltével, 2022 januárjától bármikor átadhatja alapítói jogait az alapítványok kuratóriumának.

Ez pedig azt jelentené, hogy a kuratórium szabadon megváltoztathatná az alapítvány alapító okiratát, és maga dönthetne a kurátorok személyéről is.

A lépés a modellváltás kritikusai szerint gyakorlatilag a mostani kormány kinevezettjeinek pozícióját betonozná be a magánegyetemek élén, még egy esetleges 2022-es kormányváltás esetén is. Mindezt amellett, hogy az államnak továbbra is jelentős forrást biztosítania az egyetemek működésére.

Az elöljáró példa: a Corvinus Egyetem

Az elsőként modellváltó Corvinus Egyetem esetében látható, hogy az egyetemet fenntartó Maecenas Universitates Corvini Alapítvány kuratóriuma használja is a törvény adta hatalmát.

Itt az alapító jogok átadása már rögtön az alapítás után megtörtént, idén májusban pedig már Palkovics László hozzájárulása nélkül tudta az alapítvány kuratóriuma meghosszabbítani, és határozottról határozatlan idejűre változtatni Hernádi Zsolt MOL-vezér kuratóriumi elnöki megbízatását.

Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, a Corvinus szakszervezeti vezetője a 444-nek azt mondta, a többségében választott tagokból álló egyetemi szenátus hatásköre drasztikusan, a legszűkebb akadémiai kérdésekre csökkent, mióta a kuratórium tavaly júniusban önkényesen, a szenátus megkérdezése nélkül írta át az egyetem szervezeti és működési szabályzatát.

A kuratórium döntéshozó munkájára pedig az egyetem dolgozóinak a gyakorlatban szinte semmilyen ráhatása, sőt, rálátása sincsen

- mondta Toronyai az elmúlt egy év tapasztalatait firtató kérdésünkre.

A játékszabályok kialakítása

A modellváltás előtt álló egyetemeken működő szakszervezetek most azon dolgoznak, hogy a lehető legkedvezőbb munkafeltételeket harcolják ki az intézmények alkalmazottai számára a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével.

„Jelenleg éppen az átalakulás közepén tartunk, június végén kapjuk meg az új munkaszerződéseket” - mondta Babarczy Eszter, a MOME szakszervezeti vezetője, az egyetem adjunktusa a 444-nek. Hozzátette, az egyetem vezetése „nagyon korrekt módon egy egész éven át egyeztetett velünk, a szakszervezettel a kollektív szerződés tartalmáról, aminek az elemei ígéretük szerint be fognak kerülni az egyéni munkaszerződésekbe.”

Az átalakuló hat egyetem közül a MOME az egyik, ahol a legkisebb feszültséggel mehet végbe a váltás: az egyetem rektorát, Fülöp Józsefet ugyanis úgy választotta meg korábban a szenátus, hogy a jelölt lényegében a modellváltás programjával indult a rektorválasztáson.

A Soproni Egyetemen és a kecskeméti Neumann János Egyetemen is az új játékszabályok kialakítására készülnek az egyetem dolgozói hamarosan a színre lépő új fenntartóval. Kalicz Péter, a Soproni Egyetem szakszervezeti vezetője a 444-nek azt mondta, a kuratórium tagsága ugyan az egyetemen kívüli, de „kizárólag szakember” tagokból áll, ami szerinte jó alapnak tűnik az együttműködésre.

A Neumann János Egyetem szakszervezeti vezetője, Tóth József pedig amiatt reménykedik ebben, mert a kuratóriumba két olyan vállalati vezető is bekerült, akik tanárként vagy oktatóként egyetemen is dolgoztak, így nagyobb a garancia, hogy a gazdasági szempontok mellett a felsőoktatási szempontokat, és a szenátus hatásköreit is tiszteletben tartják majd.

Kilóg a sorból

Merőben máshogy áll a modellváltáshoz a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) közössége. Az egyetem vezetése már február óta tudott az alapítványi kiszervezés szándékáról, de amikor a Magyar Közlönyből és a sajtóból értesültek róla, hogy a kormány a korábban mondotthoz képest jóval korábbi, szeptember 1-jei időpontot jelölt meg a fenntartóváltásra, nyíltan tiltakozni kezdtek a rohamléptékű átalakítás ellen.

Az egyetem dolgozói leginkább attól tartanak, hogy a modellváltást az intézmény mostani vezetésének leváltására, és az egyetem alaptörvényben garantált autonómiájának csorbítására használja majd a kormány.

Előbbire utal például Bódis József felsőoktatási államtitkár néhány hete, a HírTV-nek adott nyilatkozata, miszerint az SZFE-nek „vezetőváltással kapcsolatos feladatai” vannak. Pedig az SZFE szenátusa tavaly novemberben Upor Lászlót választotta a rektori posztra. A rektorjelöltet Palkovics miniszter felterjesztésére a köztársasági elnöknek kellett volna kineveznie, ami azonban a máig nem történt meg.

A kormányoldali narratíva ezzel kapcsolatban az, hogy a mostani egyetemvezetésnek felelőssége van abban, hogy a tavaly elhunyt Marton László színházi világot megrázó zaklatási botránya után nem tudták megakadályozni egy újabb hasonló eset (Gothár Péter ügye) megtörténtét. (Marton és Gothár is az egyetem tanárai voltak, és bár nem az egyetemen követték el, amivel gyanúsítják őket, etikai vizsgálat után mindkettejüket elküldték az egyetemről.)

Az SZFE félelmét erősítheti, hogy ennek az egyetemnek a modellváltásához érezhetően kultúrharcos retorika társul: Bódis József felsőoktatási államtitkár például az ominózus HírTV-interjúban műsorvezetői felkérdezésre „balliberális intézménynek” nevezte az SZFE-t, a kormányoldalon kedvelt Vidnyánszky Attila rendezőről pedig azt mondta, el tudná képzelni az SZFE-alapítvány kuratóriuma élén.

Az SZFE kiszervezéséről szóló törvényjavaslat június 4-i parlamenti vitáján pedig több kormánypárti képviselő is az egyetem megregulázását fogalmazta meg a modellváltás indokaként. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: „Ehhez az intézményhez 30 éve nem nyúltak hozzá. Változatlan formában működik, és azt gondolom, hogy így ebben a helyzetben a nemzeti identitás megerősítéséhez átörökítéséhez nem tud megfelelő mértékben hozzájárulni.”

Az autonómiájukat féltik

Az alapítvány kuratóriumának tervezett túlhatalma az egyetem választott döntéshozó testületével, a szenátussal szemben az SZFE-n ütközik a legnagyobb ellenállásba.

Ez, a kuratórium összetétele feletti külső kontroll kiiktatásával együtt teljes felrúgása lenne az alaptörvényben biztosított egyetemi autonómiának - magyarázta Németh Gábor, az SZFE egyik tanára, rektori tanácsadó a 444-nek.

Az egyetemvezetés a majdani kuratóriummal tárgyalva azt szeretné elérni, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó szerve továbbra is a szenátus maradjon, és hogy a mindenkori rektort nyílt pályázat útján továbbra is ez a testület javasolhassa. A tavaly megválasztott Upor Lászlót azonnali kinevezését is kérik a rektori posztra. Ezen felül arra szeretnének garanciákat, hogy az egyetemen továbbra is a tanszabadság, az esélyegyenlőség és a politika- és ideológiamentesség elvei érvényesülhessenek majd.

Az egyetemet érintő döntések ellen és az intézmény szabadságáért vasárnap tüntetést is tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, tanárai, és ismert művészek. A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság rögtön közölte, világos politikai motivációt lát a tiltakozás mögött. Közben Palkovics László miniszter bejelentette: szerdán hajlandó fogadni az SZFE hallgatói önkormányzatának képviselőit az innovációs és technológiai minisztériumban.

A következő fordulat a történetben az alapítvány kuratóriumi tagságának megnevezésekor várható, a most átalakuló egyetemek menetrendje alapján ez nagyjából egy hónap múlva esedékes.

Csányi Sándor óriási piaci előnye

A hat új vagyonkezelő alapítvány vezetőinek megnevezésekor jelentette be az ITM, hogy intézmény-összevonások következnek a hazai agrárképzésben. Augusztus 1-jétől a Szent István Egyetembe tagozódik a megszűnő Kaposvári Egyetem, a Pannon Egyetem Georgikon kara, és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusa. Ezzel párhuzamosan az Ybl Miklós Építéstudományi kar átkerül a SZIE-től az Óbudai Egyetemhez.

Az integráció után a Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül, a váltást az év végéig zongorázza le a minisztérium.

Bár a kuratórium leendő tagságának bejelentésétől messze vagyunk,

az egyetemen már nyílt titokként kezelik, hogy a Soproni Egyetem után a Szent István Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának élére is Csányi Sándor kerül majd.

A Magyarországon komoly agrárpiaci érdekeltségekkel rendelkező Csányi így az agrárképzés teljhatalmú ura lehet, ez elképesztő versenyelőnyt jelent majd neki a piacon - kommentálta a 444-nek egy a Szent István Egyetem átalakítása által érintett névtelenséget kérő kutató.

Ugyanakkor elmondta, „nehéz megkérdőjelezni” az agrárképzés integrációjának létjogosultságát. Magyarországon ugyanis a hallgatók létszámához, és az agrárszektor gazdaságban betöltött szerepéhez képest most feleslegesen sok külön képzőintézmény működik, a párhuzamosságok megszüntetése valóban indokolt. Információi szerint az összevonás után szakterületek szerint szervezik majd újra az oktatást: az már most tudható például, hogy az állattenyésztés szakág központja Kaposváron lesz, az agrárgépészet pedig valószínűleg marad Gödöllőn, a kertészettudományi képzés pedig a budapesti campuson.

Az integráció levezetésével Gyuricza Csabát, az egyetemmel együttműködésben, de minisztériumi háttérintézményként működő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatóját bízta meg a minisztérium. A szervezeti átalakítás tervezését pedig tudomásunk szerint egy nemzetközi hátterű menedzsment tanácsadó cég végzi.

Az alapítványi fenntartásba kerülő Szent István Egyetem működésének finanszírozása egyelőre még nem tisztázott. Az egyik lehetőség, hogy az állam jelentős földvagyont adna Szent István Egyetemet fenntartó alapítvány kezelésébe, kvázi tulajdonosi jogokkal. Az egyetemfenntartó vagyonkezelő alapítványokat életre hívó törvényekkel együtt ugyanis megjelent a május 28-i Magyar Közlönyben egy olyan törvény is, amely lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Földalap vagyonkezelési szerződést kössön „olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, amelynek elsődleges feladata felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása”. (Az erről szóló törvényjavaslat indoklása ráadásul hivatkozik is az új felsőoktatási agrárstratégiára.) Az egyetem dolgozóitól származó információk azonban az állami finanszírozás fennmaradásáról szólnak.

Címlapi grafika: Kiss Bence