GKI: Sokkal több munkahelyet is meg tudott volna védeni a kormány a járvány alatt

január 7., csütörtök 5:01

Ha a kormány a válság alatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapon átfolyt pénzből többet költött volna a munkahelyek védelmére, és kevesebbet a válságkezeléshez nem kapcsolódó projektekre, akkor gyakorlatilag az összes, a járvány által érintett munkahelyet meg lehetett volna védeni - erre jutott elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A GKI szerint a kormány a kurzarbeit programra és hasonló bértámogatási programokra összesen 50 milliárd forintot költött, amivel 226 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. A járvány miatt viszont ennél jóval több, 835 ezer munkahely került veszélybe a járvány első hulláma alatt összesen 29 ágazatban. Ezeket mind meg lehetett volna védeni, ha a kormány bőkezűbben osztja a gazdaság védelmére szánt pénzt, legalábbis ilyen célokra. A GKI azt is kiszámolta, hogy mennyi pénzre lett volna szükség:

360 milliárd forintból az első hullám alatt minden érintett dolgozó bérköltségének 80 százalékát ki tudta volna fizetni a kormány 3 hónapra. Ez sok pénz, a teljes magyar GDP közel 1 százaléka. Viszont ha azt nézzük, hogy a Gazdaságivédelmi Alapon a kormány a második hullám kezdetéig 1900 milliárd forintot csorgatott át, amiből jutott vadászkiállításra, stadionépítésre, űrkutatásra és a Budapest-Belgrád vasútvonalra is, akkor már nem tűnik olyan soknak. Ráadásul, ahogy ezt korábban hosszabban is kifejtettük, ha a kormány többet költött volna a munkahelyek védelmére, összességében kisebb lett volna a GDP visszaesése is, mert az emberek nem fogják annyira vissza a fogyasztásukat, ezen keresztül pedig a költségvetés hiánya is kisebb lett volna.

A második hullámban a GKI szerint már kisebb volt a gazdasági visszaesés, mert nem volt olyan szigorú kijárási korlátozás, mint az első hullám alatt. De még így is sok munkahely veszélyben van, különösen a turizmusban és vendéglátásban. Ebben az ágazatban a kormány most havi 5 milliárd forinttal 50 százalékos bértámogatás nyújt, ami a GKI szerint megint csak kevés. Pedig a második hullám alatt is meg lehetne menteni minden érintett munkahelyet abban a 10 szektorban, amit a GKI szerint még mindig különösen érint a válság.

Ha a kormány az érintettek bérköltségének 80 százalékát három hónapig állná, az újabb 65 milliárd forintba kerülne. Vagyis összesen 425 milliárd forintból a 2020-ban a válságban érintett munkahelyek nagy részét meg lehetett volna védeni, ami még mindig nem olyan nagy összeg ahhoz képest, amit elvileg a gazdaság védelmére szánt a kormány.