Elvitatkozgatnak még egy ideig a szakértők, hogy miként is értékeljék a január 6-án, a választási eredmények kongresszusi hitelesítésekor kirobbant zavargásokat. Puccs? Összeesküvéselmélet-hívő csőcselék zavargása? Debillázadás? Akárhogy is, abban nincs vita, hogy a történtekben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke főszerepet játszott, ő maga hergelte szélsőséges rajongóit, és sajtóbeszámolók szerint a Capitolium ostromával szemben is csak az volt a kifogása, hogy az épületet félmeztelen, testüket döglött állatok maradványaival borító félőrültek és egyéb, rosszul öltözött alakok, hogy ne mondjam, prolik rohanták le. Azért megkésett, és a történteket elég erőtlenül és hiteltelenül elítélő szerdai videoüzenetében még őket is szeretetéről biztosította.

Így hát jogosan vetődött fel, és nemcsak a rivális Demokrata Párt, hanem a Trumpot támogató republikánusok meghatározó politikusai körében is, hogy bár a hatalomátadásig már alig van idő, még azelőtt el kéne távolítani az elnököt a posztjáról. Hogy ne okozhasson még nagyobb kárt, vagy, amennyiben sikerülne alkotmányos vádeljárás keretében elítélni, kizárhassák politikai visszatérését azzal, hogy eltiltják mindenféle közhivatal viselésétől.

Megbuktathatják a sajátjai

Az elnök eltávolítására két lehetőség van. Az egyik az amerikai alkotmány 25. kiegészítése alapján induló eljárás, melyben az alelnök, Mike Pence kezdeményezésére a kabinet vagy a törvényhozás többsége alkalmatlannak minősíti Trumpot elnöki feladatai ellátására. Január 6-án, miközben a Capitolium épületében zavargók próbáltak rátörni az ülésező képviselőkre és szenátorokra, halálos áldozatot is követelő harcokba bocsátkozva az épületet védő rendőri erőkkel, sajtóértesülések szerint kezdődtek is ilyen tárgyú beszélgetések a kabinetben.

Ám ahhoz, hogy a 25. kiegészítés alapján leválthassák, Mike Pence alelnöknek kezdeményeznie, a kormánytagok többségének pedig támogatnia kéne az elnök leváltását. Ez utóbbit némileg bonyolítja, hogy a kormányban több miniszteri posztot is ideiglenesen kinevezett, Trump hű szolgálói közül választott személyek töltenek be, továbbá az is, hogy a szerdai történések óta két újabb miniszter is lemondott a posztjáról, és az ő helyükre szintén Trump delegálhat megbízott vezetőt. Ennyit arról, hogy mennyire volt gerinces a Trumpot beiktatása óta szolgáló, de most hirtelen lemondó Elaine Chao közlekedési, és Betsy DeVos oktatási miniszter.

Ha Pence mégis kezdeményezné, és a 15 miniszter többsége valóban támogatná Trump eltávolítását, a döntés, ha ideiglenesen is, de azonnal hatályba lépne, Mike Pence venné át az elnöki tisztséget. A kabinetnek ezután négy napon belül újabb szavazással kéne megerősítenie Trump alkalmatlanságát, hogy aztán ehhez képest 21 napon belül a törvényhozás mindkét háza egyenként kétharmados többséggel megerősítse azt, és véglegesítse Trump leváltását. Mivel Trump elnökségéből már csak tíz nap van hátra, ez utóbbi részletszabályoknak már csupán elvi jelentőségük van.

Trump jövője a tét

Ha így távolítanák el Trumpot, annak azon a praktikus okon túl, hogy megakadályozzák a további kártételt, a jövőre nézve csupán történelmi jelentősége volna. Nem úgy az alkotmányos vádeljárásnak, az impeachmentnek, amit a demokraták hétvégi tájékoztatásuk szerint akár már ma, hétfőn kezdeményezhetnek a képviselőházban.

Az alkotmányos vádemeléshez a képviselőházban elégséges az egyszerű többség is, ez pedig adott: a demokraták már Trump elnökségének utolsó két évében is többségben voltak a házban, és bár fölényük csökkent a novemberi választáson, sikerült megtartaniuk.

A bonyodalmak a vádemelés után kezdődnek. Ahhoz, hogy az elnököt el is távolítsák, a szenátus kétharmadának támogatása kell. És bár a demokraták a január 5-i georgiai pótválasztásokon mindkét szenátori helyet elnyerve minimális többséget szereztek a felsőházban is - bár ez már csak Biden január 20-i beiktatása után realizálódhat -, a kétharmadhoz még úgy is 17 republikánus szenátort is meg kéne nyerniük maguknak. Ez most kevésbé tűnik reménytelennek, mint egy éve, az első impeachment idején: a szenátorok között alig hét akadt, aki szavazatával támogatta a választási eredmények megkérdőjelezését, vagyis a republikánusok többsége az ominózus január 6-i napon, a Capitolium lerohanása után már szembeszegült Trumppal.

Legalább ekkora probléma az idő szűkössége. Az impeachment szabályai szerint lehetőséget kell biztosítani az elnöknek a vádakkal szembeni védekezésre, vagyis az eljárást nem lehet seperc alatt lefolytatni. A bizottsági meghallgatásokat még mellőzhetik, de magában a képviselőházban és a szenátusban is le kell folytatni az eljárást, amely napokig is eltarthat. Mitch McConnel, a pillanatnyilag még többségben levő republikánus szenátorok frakcióvezetője pénteken egy memorandumban már utalt is rá, hogy szerinte gyakorlatilag lehetetlen volna január 20. előtt megkezdeni a vádeljárást.

Ha vádeljárással talán nem is lehet elnöki mandátuma lejárta előtt leváltani Trumpot, akkor mégis mi értelme volna kezdeményezni? Jogértelmezések szerint a vádeljárást akár január 20. után is lefolytathatnák, igaz, akkor már nem azzal a céllal, hogy leváltsák az elnököt. Hanem azzal, hogy elítélése esetén a jövőre nézve eltilthassák bármely közhivatal viselésétől, megakadályozva ezzel Trump visszatérését a politikába.

Trump novemberi vereségével csak egy cikluson át volt elnök, így az alkotmány értelmében a jövőben még indulhatna az elnökségért. Mivel az amerikai történelemben csak egy ember, az őt legyőző Joe Biden szerzett több szavazatot nála elnökválasztáson, ez nem is teljesen irreális elképzelés. Trump tábora nagy, támogatói rengetegen vannak, a republikánus párton belüli megítélése a választások idején készült közvélemény-kutatások szerint elsöprően pozitív. Hiába került mostanra szembe a republikánus pártelit javával, a szavazók egyértelműen támogatják - amit az is jelez, hogy a felmérések szerint a republikánus szavazók elsöprő többsége el is hitte az elnök hazugságait az elcsalt választásról, és nem fogadja el Biden győzelmét.

Vagyis nagyon is gyakorlati jelentősége volna annak, ha távozása ellenére is perbe fognák amiatt, hogy minden rendelkezésre álló tény és információ alapján ő maga bujtotta fel fanatikus híveit arra, hogy akár fizikai erőszak árán is akadályozzák meg egy demokratikus választás végeredményének kihirdetését. De ha végül el nem is ítélnék, azzal, hogy egy cikluson át tartó elnöksége alatt kétszer is vádat emelnek ellene, történelmi rekordot állítana fel. Az amerikai történelemben Trump elnöksége előtt összesen két esetben jutott el a kongresszus az elnök elleni vádemelésig.