Koronavírus-számok Magyarországon 10/22/2021
Elhunytak + 24 Σ 30 492
Kórházban + 128 Σ 1 233
Fertőzöttek + 2 548 Σ 843 825
Tesztek + 19 830 Σ 7 236 933
Oltottak + 2 943 Σ 5 935 182
A legújabb trendek

Nemcsak megjelent, terjed is a vírus jóval fertőzőbb brit mutánsa Magyarországon

január 16., szombat 16:01

A vakcinák után a koronavírus brit mutációjáról, és annak magyarországi megjelenéséről készített hasznos összefoglalót a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja.

Az elemzésükből az derül ki, hogy már nemcsak megjelent az eddiginél sokkal fertőzöbb mutáció Magyarországon, de az már helyi terjedésű.

„Száz kiválasztott reprezentatív mintából 5 esetben igazoltuk, minden esetben utazási előzmény nélkül. Ez helyi terjedést jelent, amely tekintettel az Anglia és Magyarország közt fennálló repülési aktivitásra és embermozgásra, cseppet sem meglepő. A variáns szeptember 20-i angliai megjelenését követő hónapban csak Magyarországról 10 ezer regisztrált utazási esemény történt” - írják a saját vizsgálataikra alapozva.

Elemzéseik során arra jutottak, hogy a hazai mutáns vírus eredete december 14. és 17. közötti angliai fertőzésekhez vezethető vissza.

Mit jelent a mutáció megjellenése Magyarországon? A szakértők szerint átlagemberként nincs vele dolgunk, továbbra is tartanunk kell magunkat azokhoz az a szabályokhoz, amikhez eddig.

Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel, az a virológusk szerint elsődlegesen tudományos kihívás, meg kell ismerni pontosan mit és hogyan módosít a mutáció a vírus működésében. (A mostani mutáció az N501 nevet kapta, ami azt jelöli, hogy a vírus tüskefehérjéjét alkotó aminosav láncolaton az 501-es pozícióban található aminosav cserélődött le a mutáció hatására, Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül.)

A tudományos mellett persze járványügyi kihívás is az új mutáció, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli – így a pécsi szakemberek szerint a lassítás az egyetlen fegyver.

Nálunk éppen javulnak a számok, túl vagyunk a második hullám csúcsán. De a pécsiek is arra figyelmeztetnek, hogy minden valószínűség szerint jelentős részben az N501 variánshoz köthető a Nyugat-Európában jelenleg tapasztalható harmadik járványhullám is.

Kicselezi-e a mutáció a védőoltást?

Erre azt írják, hogy a jelenlegi ismereteik szerint a Dél-Afrikában kialakult variáns részben képes a vakcinák „kikerülésére”. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a vakcinák hatékonysága a tünetes megbetegedés tekintetében az ismert 94-95 százalékról valamelyest csökkenhet.

Viszont ez nem jelenti, hogy hatástalan a vakcina, „ugyanis az immunválasz és az immunrendszer jóval összetettebb”.

Ezért aztán mindenképpen érdemes oltatni, hiszen a kórházba kerüléstől és súlyos betegségtől minden bizonnyal megvéd majd így is a vakcina.

Ráadásul a vakcinagyártók folyamatosan fejlesztik a vakcinakomponenst, hozzáigazítva az újabb, működésében jelentős eltérést mutató vírusvariánsokhoz.