Harmadik hullám: felkészülhetett volna rá a világ, sok helyen mégis a meglepetés erejével csapott le

Dr. David Nabarro, a WHO, vagyis az ENSZ egészségügyi szervezetének koronavírus-ügyi küldöttje már 2020 novemberében figyelmeztetett arra, hogy mivel az európai országok nem kezelték megfelelő komolysággal a vírushelyzetet, 2021 elején még az oltások megkezdése előtt beüthet a koronavírus harmadik hulláma. Ez így is lett, sőt volt, ahol már 2020 decemberében megugrottak az esetszámok.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nemzetközi adatokat összesítő grafikonjain jól látszik, hogy 2021 januárjában 2020 decemberéhez képest jelentősen nőtt a fertőzések és a halálozások száma is, előbbi leginkább az amerikai kontinensen és Európában, míg az utóbbi az amerikai kontinensen növekedett látványos mértékben.

Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti vezető elemzője arra figyelmeztetett a minap, hogy a COVID-19 okozta halálozások száma nagyon hamar a heti 100 ezret is meghaladhatja, a megelőző heti 93 ezerhez képest. A halálozások körülbelül 47%-a Észak- és Dél-Amerikához köthető, eközben Európában ugyan magasak az esetszámok és a halálozási ráta is, de némiképp stabilizálódni látszik a helyzet.

„Az epidemiológiai helyzet jelenleg dinamikus és egyenlőtlen, amit tovább bonyolítanak a vírus variánsai”

- tette hozzá Ryan a WHO ügyvezető testületi ülésén.

Európa

Európában a harmadik hullám a legtöbb országban lefelé megy vagy stagnál, ennek ellenére néhány országban még most is igen súlyos a helyzet.

Az elmúlt két hét statisztikái alapján a fertőzéses esetek száma a legkirívóbb mértékben Spanyolországban nőtt, 65%-kal - a halálozások száma ehhez képest kevésbé meredeken, „csak” 39%-kal emelkedett. Január 13-án rekordot döntött az új, fertőzéssel regisztrált betegek száma: a második hullámban mért legmagasabb számhoz - 25 595 fő - képest ezúttal 38 869 főt jelentett a spanyol egészségügyi minisztérium. Kilenc megyében az extrém kockázati szint, azaz 500 fölött van a százezer főre jutó diagnosztizált fertőzések száma - Extremadurában például több mint a kétszerese. Több megyében már elhalasztják a nem életmentő műtéteket.

Portugáliában szintén kritikus a helyzet, ott a fertőzéses esetek száma 17%-kal nőtt, a halálozásoké viszont 54%-kal. Hétfőn minden eddiginél többen, 167-en haltak meg a koronavírus következtében egy nap alatt. Eközben az intenzív osztályok már majdnem megteltek.

Az Egyesült Királyságban 30 másodpercenként vesznek fel egy újabb koronavírussal diagnosztizált beteget a kórházakba, ennek ellenére a fertőzöttek száma, ha enyhén is, de megindult lefelé. A halálozások száma viszont január 13-án itt is rekordot döntött, egy nap alatt 1564 ember hunyt el a vírus következtében.

A régiónkban Csehországban volt különösen aggasztó a helyzet: október-november fordulóján tetőzött a második hullám, majd december végén kezdett ismét robbanásszerűen terjedni a vírus. Most úgy tűnik, túl vannak a harmadik hullám nehezén: bár magasak az esetszámok (8000 fölött), mégis csökkenő tendenciát látunk, mert ez a két héttel ezelőtti állapotokhoz képest 36%-kal kevesebb.

A halálozások tekintetében az elmúlt két hétben egyértelműen Írországban volt a legdrámaibb növekedés: 211%-ot ugrott.

Európán kívül

A legnehezebb helyzetben továbbra is az amerikai kontinens van. Az első hullámban az Egyesült Államokban a koronavírus-járványnak 108 500 halálos áldozata volt, több mint kétezren haltak meg naponta a tetőzésekor, majd a második hullámban mintegy 100 ezer haláleset történt. A harmadik hullám októberben indult és már 164 ezer halálos áldozata van. Több mint háromezren halnak meg most naponta, azaz kétpercenként egy ember. Az amerikai járványügyi központ, a CDC előrejelzései szerint a brit variáns (erről később) márciusra terjedhet el az egész országban, ami még a mostaninál is súlyosabb gondokat okozhat.

Nő a fertőzöttek száma Latin- és Dél-Amerikában is: Mexikóban, Kolumbiában, Brazíliában, Bolíviában, Chilében, de a Karib-térségben is.

Eközben az afrikai országok egyelőre a második hullámnál tartanak, míg Hong Kong már a negyedik hullámmal küzd. Kínában február második felében, március elején jöhet egy nagyobb negyedik hullám, ugyanis február 12-én a holdújévet sokan a családjukkal töltik.

Új variánsok a ringben

A vírusnak jelen pillanatban három ismert, új variánsa van: az először szeptemberben kimutatott brit, a december közepén azonosított dél-afrikai, illetve a január elején felfedezett brazil. Ezek mindegyikénél azt figyelték meg, hogy az eredetinél jóval fertőzőbbek. Ugyanakkor nem lehet minden robbanásszerű növekedést egyértelműen annak számlájára írni, hogy új, fertőzőbb variánsok jelentek meg, és egyelőre még arról is folynak a vizsgálatok, hogy ezek milyen hatásfokkal képesek kikerülni az immunválaszt.

A brit variáns az Egyesült Királyságban, Írországban és Dániában terjed nagy mértékben, emellett már több mint 50 országban, így Magyarországon is kimutatták a jelenlétét és terjedését.

A dél-afrikai variánst virológus kutatók még a britnél is veszélyesebbnek tartják, ez eddig mintegy 20 országban ütötte fel a fejét, köztük Kanadában és néhány európai országban is. A brazil variáns elsősorban Dél-Amerikában terjed, de már Japánba is átkerült.

A brazil és dél-afrikai vírusvariánssal kapcsolatban az egyik legaggasztóbb tényező az eddig rendelkezésre álló megfigyelések szerint az, hogy ha át is esik rajta valaki, nem okoz immunitást, az illető többször is újrafertőződhet. Egyelőre a SARS-CoV-2 vírus egyik variánsa sem rezisztens az eddig kifejlesztett vakcinákra, de ha tovább mutálódnak, elképzelhető, hogy az oltások összetételén módosítani kell. (A vírusvariánsokról a Science magazin cikkében bővebben is lehet olvasni.)