A miniszterelnök szerint megint háború dúl

Orbán Viktor a járványhelyzetet háborúként képzeli el, de a sajtó is előszeretettel használja a háborús kifejezéseket. Erre jutott Szabó Lilla Petronella, a Társadalomtudományi Központ kutatója azt megvizsgálva, hogy hogyan jelennek meg a háborús metaforák Orbán Viktor kommunikációjában és a magyar sajtóban. Az eredményeit a Médiakutató kétnapos konferenciáján adta elő.

Járvány=háború

A kutatás a 2020. március 4. és június 18. között megjelent 14 közrádiós miniszterelnöki interjú szövegét vizsgálta. Orbán Viktor gyakorlatilag a vírus magyarországi megjelenése óta háborús metaforákkal írta le a koronavírus-járványt.

Az ilyen, a kognitív nyelvészetben fogalmi metaforáknak hívott eszközöket általában úgy használjuk, hogy absztrakt, kevésbé megfoghatatlan dolgokat azonosítunk megfoghatóbb, ismertebb jelenségekkel, így tesszük átélhetőbbé, érthetőbbé.

Ilyen, amikor Orbán Viktor

• a koronavírust ellenségként azonosítja:

„…hogyan is éljünk együtt azzal a helyzettel, hogy itt van egy ellenség, egy vírus, nincs vakcinánk, ezért nem tudjuk legyőzni, és nem tudjuk megsemmisíteni, tehát valamilyen módon együtt kell vele élni…”

• A járványintézkedéseket harcként vagy csataként:

„Az első csata a járvány megfékezéséről szól.”

• A kórházakat frontvonalként, a lakosságot hátországként:

„Rendezetlen hátországgal nagyon nehéz a frontvonalban helytállni, mondjuk, az orvosainknak.”

„De úgy látom, hogy a hátország is rendezettséget mutat, ezért az ország miniszterelnökeként szeretnék köszönetet mondani minden magyar embernek, aki az együttműködésével segítette és segíti a védekezést.”

• A vakcinát és az otthonmaradást pedig fegyverként:

„Eddig az otthon maradás volt a fő fegyver, most pedig a védőtávolság.”

Ezekkel a metaforákkal azonban nem csak megfoghatóbbá válik a vírus, hanem a vírus fenyegető, veszélyes mivolta is hangsúlyos lesz. A járványintézkedést és a beteg emberek gyógyítását is ebben a keretben értelmezi Orbán az olyan metaforákkal, mint a „mi úgy döntöttünk, hogy várakozás helyett felvesszük a küzdelmet” vagy „harcolnunk kell minden egyes ember életéért, megpróbálunk megmenteni minden bajba került magyart, megharcolunk értük”.

Az elemzésekből az derül ki, hogy az interjúkban Orbán Viktor 119 metaforikus megnyilvánulást használt, amiknek túlnyomó többsége, 110 darab, vagyis 92 százalékban háborús metaforák voltak. A szövegekben mindössze 6 metaforikus kifejezés szólt a sportról, 3 pedig a vízről.A kutatás szerint a miniszterelnök nem először értelmez háborús keretben napirenden lévő fontos ügyeket, ugyanis ide tartozik: az élet-halál fontosságú választási kampány, a gazdasági „szabadságharc” az államadósság ellen, és az olyan ellenségek ellen felvett küzdelem, mint az ellenzéki politikusok, Brüsszel vagy a migránsok. (Sőt, mondhatjuk, hogy Orbán gyakorlatilag mindig minden vélt vagy valós porblémát, feladatot ilyen háborús nyelvi keretben ad elő 2010 óta.)

Nem szerencsés metafora

A háborús nyelvezet nemcsak a miniszterelnök kommunikációjában jelent meg, hanem a sajtóban is, legalábbis az index.hu, a 24.hu és az origo.hu cikkeiből, címeiből ez derül ki. A kutató összesen 154 darab cikket elemzett, amiben akadt példa a vírus ellenségként való ábrázolására, háborús helyzetre való utalásra és megszemélyesítésére is.

A háborús metafora természetesen nem Orbán Viktor vívmánya, külföldi politikusok, újságok is használják, bár a kutatók szerint egyáltalán nem szerencsés ezzel leírni a vírust, a járványhelyzetet, mert az amúgy is feszült helyzetben csak fokozza a pánikot.