Az ellenzéki előválasztás nagy kérdései

Idén mindenképpen előválasztásokat akarnak tartani az ellenzéki pártok, de azt még nem döntötték el, hogyan, hol és mikor. Január elején néhány ötlet nyilvánosan is megjelent. Ezek nem feltétlenül a pártok hivatalos álláspontjait mutatják, és a tárgyalások is zárt ajtók mögött zajlanak, de a javaslatokon jól látszik, hogy egyáltalán milyen lehetőségek jöhetnek számításba és mik lehetnek vitatott pontok. A megbeszéléseken az előválasztás megszervezésére szövetkezett hat párt vezetőinek vétójoga van. A szervező hat párt: DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd. 

Az alábbiak miatt döntöttek előválasztás mellett a pártok:

  • Ez a legtisztább módja eldönteni, hogy az egymással sok témában vitatkozó pártok közül kinek az embere melyik körzetet kapja.
  • Világossá válik, hogy ki a legerősebb jelölt egy térségben, minden közvélemény-kutatásnál nagyobb mintán lehet mérni az egyes személyek támogatottságát.
  • Az előválasztás elnyújtja a kampányt, több időt ad bemutatni a jelölteket, illetve tudatosítani a választókban a hat párt közös indulásának lehetőségét.
  • Az előválasztás nyertesét már győztesként lehet a választók figyelmébe ajánlani. Eddig két előválasztást tartottak (Budapest főpolgármester - 9. kerület polgármester) és mindkét esetben az előválasztás győztese megnyerte az igazi választást is.
  • Az előválasztási kampány alatt választók tömegeit, és a lebonyolításban részt vevő önkéntesek ezreit lehet bevonni a politikai aktivitásba. 

Abban már megállapodott a hat párt, hogy 

  • mind a 106 egyéni választókerületben közös, egyetlen jelöltet támogatnak,
  • és egyetlen közös listát állítanak. 

(Listáról maximum 93 képviselő juthat a parlamentbe, ha lesz vagy lesznek nemzetiségi képviselők is, akkor annyival kevesebben, ahány nemzetiségi jelölt mandátumot szerez. Jelenleg egy ilyen képviselő van, aki a német nemzetiséget képviseli, de közben a Fidesz mellett is elkötelezett.)

Hány féle előválasztás legyen?

  • miniszterelnök

Eddig abban konszenzus látszik, hogy a miniszterelnök-jelölt személyéről előválasztáson döntsenek. Érdekes azonban, hogy eddig a hat szervező párt egyike sem nevezte meg a saját jelöltjét. Két bejelentkező azonban már van: 

  • Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere, akinek támogatására először jött létre a hat párt összefogása, még 2018 elején, és a pártok közötti összefogásért küzdő Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű civil szervezet alapítója és vezetője;
  • Pálinkás József, aki korábban az MTA elnöke, és 2001-2002 között az első Orbán-kormány oktatási minisztere is volt, és nemrégiben saját pártot alapított Új Világ Néppárt néven. A pártja nincs benne az előválasztást szervezők közösségében.

A DK esetében felmerült, hogy Dobrev Klárát indítanák esetleg, aki az EP egyik alelnöke, és a pártelnök Gyurcsány Ferenc felesége, de az érintett még nem döntötte el, hogy indul-e. Az MSZP információink szerint szívesen jelölné Karácsony Gergely főpolgármestert, aki egyébként a Párbeszéd társelnöke, és az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt 2018-ban is, de ő eddig elzárkózott a lehetőségtől. A háttérben folyó egyeztetéseket ismerők szerint a Jobbik Jakab Péter, míg a Momentum Fekete-Győr András pártelnök indítására készül, de végső döntés egyikük esetében sem született még.

Abban sincs még végső döntés, hogy egy- vagy kétfordulós legyen-e a miniszterelnök-jelölt választás. A kétfordulós lebonyolítás támogatói szerint ha az első körben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, akkor legalább a két legerősebb jelölt között egy új szavazással dőljön el a verseny. 

A kétfordulós rendszer előnye, hogy az elnyújtott kampány segíti a végső győztes megismertetését, a legitimációja is várhatóan nagyobb lesz. A hátránya, hogy meg kell duplázni a lebonyolítás idejét, amihez pénz és ember kell, szinte kétszer annyi, mintha nem volna második forduló.

  • egyéni jelölt

A miniszterelnök-jelölt mellett az egyéni választókörzetekben is tartanának előválasztásokat. Itt még vitatott, hogy mind a 106 körzetben megszervezzék-e. Információink szerint a DK határozottan azt szeretné, hogy a 2018-ban győztes ellenzéki jelöltek közül, aki akar, az automatikusan újra indulhasson, előválasztás nélkül. Az MSZP szintén támogatja ezt a javaslatot, de úgy tudjuk, hogy a párt kész engedni ebben, ha a többieknek ez nagyon fájna. 

A Momentum a leghangosabb ellenzője az ötletnek, a párt elnöke már jelezte, hogy például az MSZP hivatalban lévő zuglói képviselőjét, Tóth Csabát, nem szívesen támogatnák. Egyes pletykák szerint az előválasztáson egy országosan ismert politikust indítanának ellene az előválasztáson, felmerült például Hadházy Ákos neve, aki korábban az LMP társelnöke volt, és most független parlamenti képviselő. 

Ha a hivatalban lévők indulhatnának újra, akkor az MSZP járna a legjobban, hiszen nekik 8 egyéni képviselőjük van a parlamentben most (egy közülük a Párbeszéd frakcióhoz csatlakozott), míg a DK-nak 3, a Jobbiknak és az LMP-nek 1-1 egyéni képviselője van, illetve egy függetlenként mandátumot nyert ellenzéki a Párbeszéd csoportjában van most, és az Együtt színeiben nyert képviselő a Momentummal kötött nemrégiben együttműködési megállapodást. Vagyis legalább egy képviselőt mindenki újra indíthatna. 

Az automatikus újraindulás főleg Budapestet érintené: a 15 ellenzéki egyéni képviselőből 12 Budapesten győzött. Vagyis ha ők automatikusan újra indulhatnak, akkor éppen a leginkább ellenzéki fővárosban maradna el az előválasztás, ami PR szempontból nem volna a legszerencsésebb döntés. 

Szintén felmerült, hogy ahol nincs elég erős jelölt, vagy ahol könnyű konszenzusos közös jelöltet találni, vagy ahol nagyon erős a Fidesz, ott ne tartsanak egyéniben előválasztást, mert önkénteseket és pénzt vonna el a fontosabb körzetektől, az erőforrások tekintetében egyébként is kifeszített helyzetben. A javaslat ellen szól, hogy a miniszterelnök-választást úgyis minden kerületben meg kellene tartani, ráadásul rossz üzenet lenne a választóknak, ha néhány körzetről előre lemondana az ellenzék. 

Az nem merült fel, hogy az egyéni jelöltek kiválasztásakor is két fordulót tartsanak, az viszont igen, hogy ne csak egy jelöltre lehessen szavazni, hanem a választók sorrendbe állíthassák a jelölteket, és a sorrendek összesített eredménye alapján dőljön el, hogy ki indulhat. A javaslatot leginkább Bana Tibor volt jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő erőlteti, néhány hetente nyílt levélben szólítja fel a szervező pártokat az ötlet befogadására. Érvelése szerint a szavazatok maximalizálásához a legkevésbé elutasított jelöltet kellene kiválasztani, mert hiába támogat valakit az ellenzéki szavazók relatív többsége, ha egy másik részük közben annyira utálja, hogy inkább otthon marad. Ebben az esetben a végső elszámoláskor a Fidesz jár jól. A sorrend állításának egyébként bizonyos országok választási rendszereiben komoly szerepe van, Szlovákiában például a pártlistákra adott szavazatok mellett meg lehet jelölni, hogy a szavazó kiket látna legszívesebben az adott párt listájáról a parlamentben. 

A sorrend-állítással szemben azzal szoktak érvelni, hogy nehezebben kommunikálható, hogy ki győzött, és előfordulhat, hogy sok helyen az előválasztás második helyezettje lesz a hivatalos jelölt. Ezt nem feltétlenül volna egyszerű elmagyarázni, és kevésbé lehetne az igazi választás jelöltjét "győztes"-ként beállítani. 

  • listás jelöltek

Nincs még megállapodás abban, hogy az előválasztáson a hat párt listája közül is lehessen-e választani. A javaslat támogatói szerint ez alapján könnyen el lehetne osztani a listán szereplők sorrendjét és pártonkénti arányát. Ugyanakkor ha a pártok egymás közötti megállapodással osztanák el a listás helyeket, akkor egyszerűbben tudnák biztosítani, hogy senki se járjon pórul, mindenki be tudjon vinni a parlamentbe legalább egy frakció alapításához szükséges számú képviselőt, miközben az arányok általános meghatározására elég kiindulópont lehet az egyéni versenyben győztesek pártok szerinti megoszlása.

Mikor?

Abban már megállapodtak a pártok vezetői, hogy 2021 október 23-ig le kell zárni az előválasztást. 

Tavaly még az volt a hangulat, hogy jó lenne 2021 tavaszától megtartani az előválasztást, akár régióról-régióra haladva, csúsztatott ütemezéssel, hogy folyamatos legyen a hírverés körülötte, és ne kelljen egyszerre az egész országban megszervezni.

A járvány, és az azt kísérő korlátozások a tavaszi előválasztás esélyeit elvitték. Egyre valószínűbb, hogy ősz elején tartják meg az előválasztásokat.

Az előválasztást szervező hat párt elnökei és társelnökei. Balról jobbra: Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (Párbeszéd), Szabó Tímea (Párbeszéd), Gyurcsány Ferenc (DK), Schmuck Erzsébet (LMP), Kanász-Nagy Máté (LMP), Tóth Bertalan (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Fekete-Győr András (Momentum).

Kik indulhatnak?

Abban már megállapodtak a pártok, hogy minden jelöltnek alá kell majd írnia egy értéknyilatkozatot, vagyis a hat párt közös kormányzásának alapelveit mindenképpen el kell fogadniuk. 

Nehezebb kérdés, hogy odaengedjen-e a hat párt olyanokat is az előválasztáshoz, akiket nem ők jelöltek, hanem más pártok, vagy éppen civil szervezetek független indulói volnának. A jelölés megnyitása a nem pártjelöltek előtt újabb embereket vonhatna be a kampányba, és van is már néhány jelentkező, például a Pikó András józsefvárosi polgármester mögötti C8 nevű csoport már jelezte, hogy volna jelöltje a kerületben az előválasztásra. A Márki-Zay vezette MMM is gondolkozik jelöltek indításában. Az eddig bejelentkezett két miniszterelnök-jelölt sem kapcsolódik egyik szervező párthoz sem. 

A tárgyalások mostani állása szerint, ha be is engednek az előválasztásra civileket, akkor is le kellene tenniük egy nyilatkozatot arról, hogy a hat párt közül melyiknek a frakciójához terveznek csatlakozni, ha az igazi választást is megnyernék. Ez gyakorlatilag kizárja a hat párttól független jelölteket, hiszen aligha ígérheti meg valaki, hogy X párthoz fog csatlakozni, ha X párt ezt nem akarja, sőt, az előválasztáskor ellenjelöltet állít vele szemben. 

A frakciós elköteleződés melletti fő érv, hogy az ellenzék nem tudna kormányozni, ha csupa független képviselőt küldene a parlamentbe, akiknek a szavazatait semmi és senki sem biztosíthatja. Emellett a fideszes ügynökök kizárását is segítheti a módszer. Ki nem mondottan pedig az is számít, hogy a hatok nem azért hozták meg a nehéz kompromisszumot az együttműködésről, hogy aztán a hátukon "idegen elemek" lépjenek be a politikába.

Ugyanakkor ha csak az előválasztás után kell pártot választaniuk az egyéni jelölteknek, akkor elvben előfordulhatna az is, hogy a pártok versengenek majd az előválasztást megnyerő civilekért. 

Abban is konszenzus látszik, hogy az előválasztáson induláshoz is ajánlásokat (azaz aláírásokat) kellene gyűjteni. A legtöbb napirenden lévő ötlet ugyanúgy 500 aláírás összeszedését írná elő az adott választókerületből, mint amennyi a rendes választáson kell az indulóknak. A miniszterelnök-jelöltektől már jóval több aláírást várnának, hogy mennyit, arról még nem döntöttek, de 2000 és 20000 közötti számokról lehet leginkább hallani. 

Kik szavazhatnak?

A terv szerint alapvetően bárki részt vehetne az előválasztáson, akinek választójoga van. Illetve a Momentum azt szeretné, hogy azok a fiatalok is részt vehessenek, akik 2022 áprilisáig, vagyis az igazi választás tervezett időpontjáig töltik be a 18. életévüket.

Felmerült, hogy előzetes regisztrációhoz kössék a részvételt, de úgy tűnik, hogy ez nem lesz kötelező. Az viszont lehetséges, hogy az előválasztáson szavazni akarókkal is aláírassanak egy értéknyilatkozatot, hasonlót, mint amit a jelölteknek kell aláírniuk. 

Az előválasztás fordulónként körülbelül két hétig tartana a tervek szerint, és lehetne utcai gyűjtőpontokon (sátrakban) és online is szavazni. Egyszerre kell biztosítani a szavazás titkosságát, a csalások kizárását és az adatvédelmi törvények betartását. A szavazáshoz lakcímkártya mindenképpen kell majd, és személyi igazolvány vagy ügyfélkapus regisztráció is.

A 2019-es főpolgármesteri előválasztáson mintegy 65 ezren szavaztak, és ehhez összesen több mint ezer önkéntes munkája kellett, ami jól mutatja, hogy mennyire nagy erőforrásokat igényel a szervezés. Ráadásul minél ritkábban lakott egy választókörzet, annál nehezebb megszervezni egy előválasztást. Ahol egymástól távoli falvak tucatjai alkotnak egy választókerületet, ott nem lehet kiállni egy Őrs Vezér tere szerű központi helyre, ahol tízezrek fordulnak meg óránként egyetlen sátor egyetlen személyzete előtt. A főpolgármesteri előválasztást megszervező aHang csoport szerint 300 millió forintból lehetne kihozni mind a 106 körzetben az előválasztás megszervezését. (Ők felajánlották a szervezést és az online lebonyolítást most is.)