Új eljárásra kötelezte a bíróságot az Alkotmánybíróság egy nőjogi tüntetés ügyében

február 5., péntek 10:58

Két, szólásszabadságot, illetve a vallásszabadságot érintő ügyben is határozott az Alkotmánybíróság. A pénteken közzétett határozatok egyikében helybenhagyták a korábbi bírósági ítéletet, a másikban új eljárásra kötelezték a bíróságot.

Kezdjük az előbbivel. 2014 decemberében a HVG év végi duplaszáma "Nagy Harácsony" főcímmel jelent meg, amit Gerard von Honthorst: A pásztorok imádása című festményének átiratával illusztráltak - azon a szereplők fejét magyar közszereplők arcképére cserélték. A lapot annak rendje és módja szerint személyiségi jogai megsértése miatt feljelentette valaki, ám a bíróság első és másodfokon is elutasította, hogy a lap megsértette volna a katolikus keresztény közösséget. Az indítványozó ezután fordult az Alkotmánybírósághoz, ám a testület is úgy vélte, hogy az eljáró bíróságok "helyesen ismerték fel, hogy a közlés célját kell elsősorban vizsgálni", az pedig nem irányult a keresztények megsértésére, és nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív érzelmeket, a közvetített konkrét politikai vélemény kifejezési formája pedig annak tartalmához képest nem indokolhatatlan, vagy önkényes.

A másik eset tárgya egy még 2016-ban, a budapesti lengyel nagykövetség előtt az abortusztörvény akkor még csak tervezett szigorítása elleni tiltakozás volt , melyen aktivisták "abortusztabletta" feliratú papírral áldoztatták a résztvevőket - fenti gifünk ezen az eseményen készült. Első és másodfokon a bíróság ebben az esetben is elutasította a felperesi panaszt. Az Alkotmánybíróság viszont megismételt eljárásra kötelezte a bíróságot, amit azzal indokolt, hogy már az első fokú ítéletben is elismerték, hogy a felpereseket vallási közösségükön keresztül sérelem érte, a sértő közlést azonban alkotmányosan védett véleménynyilvánításnak fogadták el. Az Alkotmánybíróság szerint azonban ebben az esetben a vallási közösséget ért sérelemre tekintettel vizsgálni kellett volna, hogy a sértő közlés mennyiben járult hozzá közügy megvitatásához, illetve mennyiben irányult a vallási közösség tagjainak megsértésére. Az AB határozatában külön hangsúlyozta, hogy ebben nem foglaltak állást, a kérdés megítélése a bíróságra tartozik.