A Kúria szerint tűrniük kell a katolikusoknak, ha „abortusztabletta” feliratú tasakból adják az „ostyát”

2019 november 23., szombat 10:48
234
  • Három és fél éve tüntetést tartottak a budapesti lengyel nagykövetség előtt, ahol a lengyel abortusztörvény szigorítása ellen tiltakoztak. A lengyel katolikus egyház nyíltan támogatta a szigorítást. 
  • A tüntetésen előadtak egy „áldozást” imitáló performanszt is, amiben az „ostyát” „abortusztablettára” cserélték. 
  • Az ügyben személyiségi jogi per indult vallásgyalázás miatt, amit a Kúria mostani ítéletében elutasított. A bíróság szerint a katolikus egyháznak tűrnie kell, ha egy mindenkit érintő közügyben kritizálják az álláspontját.

A Kúria megváltoztatta a másodfokú ítéletet, így nem kell kártérítést fizetnie és bocsánatot kérnie annak a három tüntetőnek, akik 2016-ban a lengyel nagykövetség előtt tiltakoztak a lengyel abortusztörvény szigorítása ellen. 

Az eseményen - amellett, hogy beszédet mondtak - előadtak egy áldozásra emlékeztető performanszt is. Egyikük püspöknek öltözött, felszólította a többieket, hogy „járuljanak Szentáldozáshoz”, majd egy „abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér tablettát tett a nyelvükre. Közben azt mondta:

„Krisztus teste”.

Emiatt először a Magyar Idők egyik volt munkatársa (magánszemélyként) és tőle függetlenül a KDNP ifjúsági szervezete tett feljelentést, amit a rendőrség elutasított, mert a jelenet nem váltott ki közfelháborodást. Így nem történhetett sem garázdaság sem más bűncselekményt, ahogy az önkormányzat is megszüntette a vallásgyalázás miatt indított szabálysértési eljárást. 

Frivaldszky Gáspár, az Emberi Méltóság Központ jogi igazgatóhelyettese, Lábady Tamás volt alkotmánybíró és Zarka Rozina Borbála életvédő aktivista később mégis „közösséghez tartozással összefüggő” személyiségi jogi pert indítottak. Ebben arra hivatkoztak, hogy a performansz, ha nem is közvetlenül, de a katolikus közösség tagjaiként emberi méltóságukban sértette őket. Három embert pereltek be: a „papot” és két segítőjét, akik a mikrofont tartották, majd a „tablettából” is kaptak.  

2016-ban az elsőfokú bíróság a tüntetőknek adott igazat, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont megváltoztatta az ítéletet, és 600 ezer forintra büntette az aktivistákat. Ezen kívül bocsánatkérésre és a performanszról szóló videó törlésére is felszólították őket, mert „még a katolikus egyházi szertartásokat kevéssé ismerő személyek számára is érthető módon gyalázkodó, sértő, megalázó” tartalmú performanszt adtak elő, ami „egyértelműen a vallás meggyalázásának minősül”. 

Ezután jutott el az ügy a Kúriára, ahol idén novemberben ismét a tüntetők javára ítéltek.Ez nemcsak azért érdekes, mert így mégsem kell jókora sérelemdíjat fizetniük, hanem azért is, mert Magyarországon viszonylag ritkán indítanak vallásgyalázással kapcsolatos pereket. Így a mostani döntés akár a jövőbeli, hasonló ügyekben is fontos példa lehet. 

Fotó: Az én testem, az én választásom/Facebook

A bíróságnak elsősorban azt kellett mérlegelnie, hogy meddig terjed a tüntetők véleménynyilvánításhoz fűződő joga, és vajon a performanszuk megsértette-e mások vallásszabadsághoz fűződő jogát. A tüntetőket képviselő Fazekas Tamás ügyvéd arra hivatkozott, hogy 

  • semmilyen szent tárgyat nem semmisítettek meg, mocskoltak be vagy rongáltak meg,
  • ugyanígy Istent, a szenteket, Szűz Máriát vagy Jézus Krisztust sem alázták meg semmilyen formában,
  • ráadásul a performanszban ábrázolt pap megtévesztés áldozata volt, aki nem tudott róla, hogy az ostyát abortusztablettára cserélték. 

Ami talán még fontosabb, hogy nem önmagában egy vallási szertartást gúnyoltak ki, hanem a lengyel abortusztörvény tervezetére reagáltak. 2016-ban ugyanis a lengyel kormánypárt bejelentette, hogy tovább szigorítják az amúgy sem túl liberális abortusztörvényt, mire Lengyelországban és külföldön is tiltakozások kezdődtek. A lengyel katolikus egyház is aktívan részt vett a vitában, támogatva a kormány szigorítási tervét. 

Fazekas szerint a magyarországi tüntetésen is 

egyértelmű volt, hogy az egyház karakteres álláspontját kritizálták egy mindenkit érintő közügyben. Ezt az elsőfokú bíróság is elismerte, ahogy azt is, hogy nem minden katolikus vallású ember ért egyet az egyház abortuszügyi véleményével. Azzal is érveltek, hogy a demonstráció nem váltott ki komolyabb felháborodást, egyetlen ellentüntető jelent meg.

A Kúria - az elsőfokú bírósághoz hasonlóan - elfogadta ezeket az érveket, bár az ügyben ítélkező Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke „nem csinált titkot belőle, hogy nem tartja ízlésesnek az előadást” - mondta Fazekas. De épp ez a lényeg: 

lehet valami a szubjektív megítélés szerint ízléstelen vagy akár sértő is, ettől még nem feltétlenül éri el azt a szintet, hogy gyalázkodó és jogsértő is legyen.Az eljárásban sok szó esett egy vallásgyalázó osztrák filmről is, amiről 1994-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogszerűen tiltották be Ausztriában.

Ebben Istent egy szenilis, befolyásolható öregemberként, Jézus Krisztust pedig „mama kedvenceként” ábrázolták, aki szexuálisan is kötődik anyjához. A történet szerint ők ketten az emberiség erkölcsi romlása miatt az Ördöghöz fordulnak segítségért. A filmben az Atya zsidó vallású, az Ördögöt a barátjának hívja és megcsókolja, majd Szűz Máriával, valamint Jézus Krisztussal együtt a Sátánt dicsőítik, aki megtermékenyíti Salomét azért, hogy közös lányuk szifiliszt terjesszen el az emberiség megbüntetése érdekében. 

Az erről szóló strasbourgi ítéletet a pert kezdeményezők hozták be az eljárásba, hogy igazolják, máskor is korlátozták már a szólásszabadságot a vallásos közösségek védelme érdekében. Strasbourgban azonban azt is kimondták, hogy Európában nem egységes a vallás társadalmon belüli jelentősége, ezért mindig vizsgálni kell a jogi, társadalmi és politikai kontextust is. 

A strasbourgi bíróság úgy látta, ez a film öncélú, provokatív és megbotránkoztató ábrázolásmódjával megalázta a római katolikus vallást, anélkül, hogy bármilyen szinten előmozdította volna a társadalmi vitát a mélyen vallásos Tirolban. 

Ehhez képest a lengyel nagykövetség előtt egy vitatott közügyről és az egyház ezzel kapcsolatos álláspontjáról volt szó, miközben a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos keretein belül maradtak, érvelt Fazekas, amivel végül a Kúria is egyetértett. 

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt