Türelem és logika - ez kell a gyilkosok megtalálásához, állítja a Navalnij-merénylet felgöngyölítője

2021 február 10., szerda 15:02

Szerda délelőtt újságíróknak tartott online előadást Christo Grozev, a Bellingcat nevű oldal munkatársa. Ő vezette azt a nyomozást, ami alapján azonosították az Alekszej Navalnijt megmérgező ügynököket; ő azonosította azokat a titkosszolgálati embereket is, akik Angliában megmérgezték Szergej Szkripalt; és ő buktatta le a Berlinben 2019-ben megölt egykori csecsen felkelő gyilkosát, aki szintén az orosz titkosszolgálat ügynöke volt.

Grozev azt mondta, hogy a nyomozásokhoz egyetlen titkosszolgálat vagy állami hatóság segítsége sem kellett, és kizárólag az interneten hozzáférhető adatokat használt.

Ígérete szerint a Bellingcat következő nagy dobása az orosz titkosszolgálat politikai gyilkosságokkal foglalkozó különleges ügyosztályának a leleplezése lesz. Mintegy húsz gyilkosságot bizonyítanak majd rá a szolgálatokra ígérete szerint, bemutatva, hogy az orosz állam a saját állampolgárai megölésére költi az adófizetők pénzét. Azt reméli, hogy a részletek bemutatása után az EU már nem marad olyan engedékeny Oroszországgal szemben, mint a Navalnij elleni merénylet után volt.

Egy háborús videókat vizsgáló brit blogger kezdte

A Bellingcat egy magányos brit blogger projektjeként indult. Eliot Higgins 2012-ben kezdett a szíriai polgárháborúban készült, jórészt mobillal felvett fotók és videók alapján elemzéseket megjelenteni. Elsőként tudta ezek alapján bebizonyítani, hogy a szír kormány tiltott vegyi fegyvereket vetett be a polgári lakossággal szemben. (2013-ban a New Yorker írt portrét róla és módszereiről.)

Első sikerei után Higgins adományokból folytatta a munkát, és 2014-ben alapított szervezetet maga köré, Bellingcat néven. A bolgár születésű Grozev hamarosan csatlakozott a csapathoz, elsősorban mint Oroszország-szakértő, aki korábban kereskedelmi rádióadók szervezésében vett részt Oroszországban és Észtországban, illetve foglalkozott oknyomozó újságírással is Bulgáriában.

A Bellingcatnél Grozev első nagy sikere az volt, hogy a csapatával azonosították, hogy kik vettek részt az orosz hadsereg részéről az Ukrajna felett kilőtt maláj utasszállító elpusztításában, 2014-ben. A tisztek és a donyecki felkelők között zajlott telefonbeszélgetések addigra nyilvánosságra kerültek, de a Bellingcat jelentéséig nem lehetett tudni, hogy kicsodák hallhatóak a felvételeken.

A sikeres nyomozás után a holland állami lottó a Bellingcat fontos szponzora lett, és maradt is a mai napig. A nyomozás azért volt különösen fontos Hollandiának, mert a lelőtt repülő utasainak többsége holland állampolgár volt.

Gyilkosokat keresnek, az interneten hagyott nyomok alapján

A Bellingcat politikai gyilkosságok és háborús bűnök elkövetőinek leleplezésével foglalkozik, nyomozati anyagaikat a német és a holland rendőrség is felhasználta már.

Legutolsó publikált anyagukban azt vizsgálták, honnan lőhettek ki rakétákat a jemeni repülőtérre december 30-án, amikor fontos politikusok szálltak le éppen, hogy a békéről tárgyaljanak. A merénylet idején készült felvételek, műholdképek és a fegyverek ismerete alapján készített számítások nyomán megállapították, hogy a síita felkelők két bázisáról lőhették ki a rakétákat, és azt is elmagyarázták, miért élték túl a merénylet célpontjai a robbanásokat. Árnyékokból, röppályákból, időpontok egyeztetéséből, egy szőnyeg helyéből és sok tucat apró jelből rakták össze, hogy ki, mikor, mivel és honnan lőtt aznap Ádenben.

A legáltalánosabb kérdés Grozev felé az volt, hogyan csinálja. Honnan tudja, hogy az orosz szolgálat melyik embere éppen kit akart meggyilkolni, mi volt az útlevelének a száma, vagy éppen a telefonszáma.

Grozev azt mondta, hogy például úgy, hogy adatbázisokat vásárol a feketepiacon. Azt mondta, hogy az interneten több helyen is árulnak listákat telefonok cellainformációiról, híváslistákról, rendszámokról, útlevélszámokról, repülők és vonatok utaslistáiról, és rengeteg egyéb adatról és nyilvántartásról. Különösen Oroszországra vonatkozó adatokat könnyű beszerezni a neten, egy részüket egyszerűen le is lehet torrentezni, más részüket húsz eurótól néhány ezer euróig terjedő árért lehet megvenni.

Az ilyen listáknak nagy piacuk van: üzletemberek veszik, hogy ellenőrizzék leendő alkalmazottaikat és üzletfeleiket, de bűnözők és rendőrök is komoly vásárlói ezeknek - utóbbiak azért, mert annyira nehézkes az orosz bürokrácia, hogy egyszerűbben jutnak a feketepiacon a nyomozásaikhoz szükséges adatokhoz, mint hivatalos úton. Zárt Telegram csoportokban és nyílt honlapokon is rengeteg ilyen adatot árulnak Grozev szerint.

Azt mondta, hogy mindent többször is ellenőriznek, különböző forrásokból, mert a piacon vannak manipulált, illetve elavult adatbázisok is bőven. A Navalnijt követő ügynökök például úgy tűntek fel neki, hogy átnézték a Navalnijjal együtt repülő utasok listáit, és két különböző helyről beszerzett utaslisták közül az egyikről négy név hiányzott. A nyomozás később igazolta, hogy ők négyen a Navalnijra állított ügynökök voltak.

Azonosította a brigádot, akiket Navalnij elpusztítására küldtek

Grozev szerint mobilos cellainformációk vagy éppen utaslisták összehasonlítgatásához rengeteg türelem kell, "már már autistának kell lenni hozzá" - fogalmazott. A Navalnijt megmérgező ügynökök utáni nyomozásban az hozott áttörést például, hogy megszerezte a vegyi fegyverekkel foglalkozó orosz kutatóintézet munkatársainak híváslistáit, kiszűrte, hogy a merénylet előtt és után kik keresték őket, és a cellainformációk alapján megkereste a Tomszk környékén aktív számokat - Navalnij Tomszkból utazott volna Moszkvába azon a napon, amikor megmérgezték.

Navalnij egy moszkvai rendőrőrsön. Fotó: ALEXANDER NEMENOV/AFP

Grozev adta oda a merényletben résztvevő ügynökök telefonszámait Navalnijnak, aki Berlinből elkezdte hívogatni őket, mintha Putyin megbízottja volna, aki azt akarja kideríteni, hogy miért nem sikerült a gyilkosság. Az egyik ügynököt rávette a beszélgetésre, aki elismerte a gyilkossági kísérletet, és részletesen elmagyarázta, hogy személyesen tüntette el Navalnij alsónadrágjából az idegméreg nyomait, amikor a célszemély már kórházban feküdt.

Grozev azt mondta, hogy biztos abban, hogy a lépre csalt ügynök életben van még: "Sztálin idejében még kivégezték azt, aki hibázott, de manapság csak az árulásért jár halál az orosz szolgálatoknál". Grozev arról is tud, hogy az önmagát leleplező ügynök házában a liftben valaki kiírta, hogy "eddig nem tudtuk, hogy gyilkos is lakik itt".

Grozev nem sokkal azelőtt beszélt utoljára Navalnijjal, hogy az orosz aktivista hazaindult Berlinből Moszkvába. Navalnij azt mondta neki, hogy hosszú börtönbüntetésre számít otthon, és abban sem biztos, hogy túléli majd a börtönt, mert tartott tőle, hogy ismét megkísérlik megölni. Navalnijt már a moszkvai repülőtéren letartóztatták, és azóta el is ítélték, közel három évet kell leülnie.

Grozev azt mondta, hogy nem tekinti magát politikai aktivistának, általában a bűnt üldözi, és ha Vlagyimir Zsirinovszkijt akarták volna megölni novicsokkal, akkor is hasonló energiát tett volna a nyomozásba (Zsirinovszkij az orosz politikai élet szélsőséges figurája, a parlamenti radikális jobboldal vezetője).

A hatékonyság titka

Grozev azt mondta, hogy két ok miatt képes bizonyos esetekben a Bellingcat többre jutni, mint a nyugati hatóságok: egyrészt türelmesebbek, sokkal több időt szánnak egy-egy ügyre, mint a hivatalból nyomozók; másrészt pedig az állami hatóságok nem szoktak egymás ellen nyomozni, hiszen ez nemzetközi jogi bonyodalmakhoz vezetne, mert egymás belügyeibe való beavatkozásnak tekintenék az érintettek az ilyen vizsgálatokat.

Ugyanakkor jelezte, hogy csak azokban az ügyekben tud ő is eredményt felmutatni, ahol az elkövetők hibáztak, túl sok nyomot hagytak. Szerinte az orosz szolgálatok gyilkosságainak vagy gyilkossági kísérleteinek legfeljebb tíz százalékáról szereznek tudomást.

Etikus lopott adatokból nyomozni?

Christo Grozev Fotó: Grozev Twitter oldala

Többen kérdezték tőle, hogy a feketepiacon vett adatok használata belefér-e az újságírás eszközei közé, és egyáltalán újságírónak tekinti-e magát. Utóbbira határozott igennel felelt. Szerinte nehéz objektív, minden helyzetre érvényes etikai határvonalat húzni a felhasznált módszereket illetően: "azt kell mérlegelni, hogy az újságíró által elkövetett törvénysértés arányban van-e azzal a közérdekkel, amit a leleplezéssel el lehet érni", és szerinte nem kérdés, hogy gyilkosságok elkövetőinek lebuktatása fontosabb, mint hogy ő hány ember telefonhívásának az adatait futtatja végig a számítógépén. Ráadásul szemben a Wikileaks-féle szivárogtatásokkal, a Bellingcat sosem hoz nyilvánosságra ömlesztett adatokat.

Grozev szerint a munkájukat nagyban segíti, hogy rengeteg nyomot hagynak az emberek az interneten, különösen a közösségi oldalakon. A tízes évek közepén a Bellingcat orosz kiskatonák Facebook-os posztjai alapján tudta például bebizonyítani, hogy az orosz reguláris hadsereg is részt vesz a donyecki harcokban.

Nem tárgyalnak titkosszolgálatokkal

Grozev azt mondta, hogy titkosszolgálatoktól sosem kaptak információkat, és ezt nem is bánja, mert nem lehetne biztos benne, hogy az adataik manipuláltak-e. És azért sem gyűjt pénzt a Bellingcat közösségi finanszírozásból, hogy titkosszolgálatok ne bújhassanak el az adakozók között.

A Bellingcat bevételeinek bő harmadát oktatásból szerzi, újságírókat képeznek adatok elemzésére, kutatási módszertanra. Kiadásaik nagy részét pedig pályázatokból és adományokból gyűjtik össze.

A Bellingcatnek jelenleg 29 állandó munkatársa van, de egy-egy nyomozásban ennél jóval kevesebben vesznek részt. Grozev egy-egy konkrét ügy felgöngyölítéséhez általában másodmagával áll neki, és sokáig csak tervezgetnek, gondolkodnak, hipotéziseket állítanak fel. Az adatok összevetésébe, a konkrét nyomozásba további két-három embert vonnak be, és van egy olvasószerkesztő, aki stilisztikai szempontból átnézni még megjelenés előtt az anyagokat. Öt-hat embernél több nincs benne egy-egy olyan eset felgöngyölítésében, mint amilyen a Szkripal- vagy a Navalnij-ügy is volt.

Kína felé fordítják a figyelmüket

Eddig elsősorban a Közel-Keletre és Oroszországra fókuszáltak, bár afrikai és dél-európai ügyeket is feltártak már. Mostanában viszont kínaiul tudó, és a kínai viszonyokat jól ismerő emberek toborzásába kezdtek.

Grozev azt mondta, hogy egyáltalán nem érzi magát biztonságban. A Bellingcat hivatalos központja ugyan Amszterdamban van, de ő Bécsben él, és igyekszik olyan óvatosnak lenni, amennyire csak lehetséges. Azt mondta, hogy leginkább attól fél, hogy feltörik a számítógépét, ellopják vagy manipulálják a nála lévő adatokat. "A védelmen sokat kell dolgoznunk, mert az orosz szolgálatoknak nagyon jó hackereik vannak" - mondta.

(Grozev szerdai előadását két osztrák sajtószervezet, az FJUM és a Pressclub Concordia szervezte.)