Több tízmilliárd forintba kerülhet a Kínából vásárolt 5 millió adag vakcina, de hogy pontosan mennyibe, azt nem lehet tudni. Az erről szóló szerződést ugyanis nem hozta nyilvánosságra a kormány. Nemcsak a kínai, de az orosz vakcinaszerződést sem publikálták.

Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz február 4-én, hogy adják ki az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket. A 15 napos határidő utolsó napján, ma választ kaptunk a minisztériumtól.

A szerződéseket nem adták ki. Indoklásuk szerint azért, mert ebben az ügyben a minisztérium nem minősül adatkezelő szervnek. (A levél itt megnézhető.)

Vagyis a minisztérium azt állítja, hogy nem tőlük kell ezt megkérdezni. Ami különös, hiszen a január 14-én megjelent kormányhatározat a külgazdasági és külügyminisztert bízta meg azzal, hogy intézze az EU-s beszerzésen kívüli oltóanyag-vásárlásokat (a pénzügyminiszter feladata a források biztosítása lett).

A kínai és az orosz vakcinák beszerzéséről végig a külügyminisztérium kommunikált, Szijjártó Péter január 22-én Moszkvában maga állapodott meg a Szputnyikról, erről több videót is megosztott.

link Forrás

Itt pedig Lavrov miniszternél mondja el, hogy az egyik célja a moszkvai látogatásának, hogy oltóanyagot vásároljon.

link Forrás

A kínaiak esetében pedig ő jelentette be, hogy miután hosszú ideje tárgyaltak a Sinopharmmal, megkötötték a szerződést a gyárral. „Szerződésünk értelmében 2,5 millió ember beoltásához szükséges 5 millió adagot vásárolunk” - mondta január 29-én.

link Forrás

Az persze előfordulhat, hogy nem személyesen Szijjártó írta alá a szerződést, hanem a külügy (esetleg a kormány) valamelyik szervezete vagy cége. Esetleg valamilyen oknál fogva egy másik minisztérium, ami kissé meglepő lenne, ha állítólag két és fél hónapig a külügy tárgyalt.

Megkérdeztük a külügyet, hogy ki az adatkezelő, de erre egyelőre nem kaptunk választ. (A lélegeztetőgépek beszerzését is a külügy intézte, azokat a szerződéseket is a minisztériumtól kértük ki, végül azokat augusztusban ki is adták.)

Szijjártónál az ATV korábban rákérdezett előbb az orosz, majd a kínai vakcina árára is. A miniszter mindkét esetben azzal hárította el a választ, hogy a szerződés titkos. Az orosznál legalább annyit elárult, hogy az egy ember beoltásához szükséges két vakcina ára nem éri el a 20 dollárt. Az ATV úgy tudja, hogy két vakcina ára 19 dollár, vagyis 5700 forint. Ezek szerint ez 5,7 milliárd forintos beszerzés.

A kínairól ennyit sem árult el Szijjártó. Ott Gulyás Gergely mondott egy számot a múlt heti koronainfón, amikor arról beszélt, hogy a kínai jóval drágább az orosz vakcinánál, emlékezete szerint 10 ezer forint felett van egy oltóanyag ára. Nem volt egyértelmű, hogy ez egy adag vagy az egy embernek szükséges két adag. Pedig a különbség jelentős: 25 vagy 50 milliárd forint. Ezzel pedig messze ez a legdrágább vakcina az összes közül, ami Magyarországra érkezik.

link Forrás

Gulyás és Orbán Viktor is arra utalt, hogy az ár nem számít, ennél jóval nagyobb veszteségeket szenved el a magyar gazdaság a járvány miatt. Gulyás szerint inkább oltsanak most drágábbal, mint egy hónap múlva olcsóbbal.

Miután a külügy lepattintott minket, közérdekű adatigényléssel fordultunk több minisztériumhoz, így a Gulyás vezette Miniszterelnökséghez is. Végeláthatatlan pingpongozás alakulhat ki abból, hogy a minisztériumok sorra dobják vissza a megkereséseket, arra hivatkozva, hogy nem adatkezelők, és nem árulják el, hogy ki az.

Mindenesetre Gulyás Gergely 2009 novemberében, még ellenzékben azt követelte a kormánytól, hogy adják ki a H1N1 vírus elleni oltóanyag szerződéseit. Ez azzal indokolta, hogy „törvénysértő, hogy a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti teljes egészében a vakcinák gyártására, illetve szállítására vonatkozó szerződéseket, a vírusfertőzés kezelésére alkalmas gyógyszerből rendelkezésre álló készleteket”. Akkor amellett kardoskodott, hogy valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni.

Gulyás akkor még arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium, illetve a szakigazgatási szervek által az oltóanyag beszerzésével, gyógyszerek vásárlásával, illetve a vakcinák és a gyógyszerek szállításával kapcsolatosan kötött szerződések szintén közérdekű adatnak minősülnek, mivel fedezetüket a költségvetés, tehát közpénz biztosítja. Ezeket az okiratokat az érintett szerv adatkezelőként köteles nyilvánosságra hozni. Ez csak az adatvédelmi törvényben rögzített okokból lenne megtagadható, mint például honvédelmi, vagy nemzetbiztonsági érdek, ilyen azonban szerinte nem áll fenn.

Visszapattantunk egy másik közérdekű adatigényléssel is. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől a kínai vakcina engedélyét kértük ki, szintén február 4-én, ennek a határideje is ma járt le. Az OGYÉI a kért engedély helyett egy levelet küldött, amelyeben azt írják, hogy

az adatigénylés „határidőben való teljesítése az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyezteti”.

Ezért a veszélyhelyzetről szóló tavaly őszi kormányrendeletre hivatkozva az adatközlésnek „az igény teljesítésének megtagadásáról szóló értesítés megküldésének a beérkezésétől számított 45 napon belül tesznek eleget”. Vagyis mostantól számított másfél hónap múlva küldik át a kínai vakcinára kiadott engedélyt.