Itt a harmadik hullám, az emberi erőforrások minisztere pedig hétfőn egyenesen Székesfehérvárra utazott, hogy bejelentse:

Megkezdődik a Székesfehérváron őrzött királyi maradványok vizsgálata.

Kásler Miklós egy hónapja már tett egy kört Horvátországban, ahol archeogenetikai vizsgálatnak vetette alá Corvin János herceget és Corvin Kristóf maradványait, hogy majd ez alapján össze lehessen rakni Mátyás király csontjait. Amikor pedig azt firtatták, hogy vajon most ez lehet-e az egészségügyet is felügyelő miniszter legfontosabb feladata, azt mondta: „éppen a kultúra és a tudomány az a terület, amely segíthet átvészelni az embereknek ezt a nehéz időszakot”.

Most pedig az egykori koronázó bazilika helyén lévő Nemzeti emlékhelyen megnyitották az osszáriumot (csontkamrát), és felszínre hozták az első, csontokat tartalmazó fémládákat. A csontokat Spányi Antal megyés püspök még a helyszínen megáldotta.

Az eseményen Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 1848 decemberében indult meg az egykori bazilika feltárása, ami mindig a kor színvonalán történt. Ugyanakkor az archeogenetika létrejötte lehetőséget teremtett arra, hogy most már nagy pontossággal vizsgálhassák meg a királyi maradványokat és olyan összefüggéseket derítsenek fel, amely addig nem volt lehetséges.

A miniszter elmondta, hogy az Árpád-ház férfivonala jellegzetességeinek meghatározása a Mátyás templomban őrzött, Székesfehérvárról odaszállított, feltételezett királyi maradványok vizsgálatával indult el. Az árpád-házi genom meghatározása után lehetőség nyílt a kutatások kiterjesztésére a székesfehérvári osszáriumra is, ahol további Árpád-házi királyok csontjai nyugszanak azonosítatlan módon. Mivel a legkorszerűbb genetikai módszertan rendelkezésre áll, lehetséges lesz meghatározni a Fehérváron nyugvó többi magyar király csontvázát is. (MTI)