A Parlamentben a napirend előtti kérdések és az interpellációk után az azonnali kérdések órájában Orbán Viktortól kérdeztek a képviselők. (A kormánypárti képviselők egymásnak felolvasott szövegeit nem közvetítjük.)
A jobbikos Jakab Péter azt mondta: Orbán azt mondta, a magyar gazdaság jobban teljesít a válságban, mint Ausztria. Csakhogy Jakab szerint Ausztriában pénzt adnak a vállalkozóknak, itt pedig a pénzt megtartják, és az az álma Orbánnak, hogy a magyar válogatott vébédöntőt játsszon. Jakab azt mondta, Orbán Gáspár 40 milliós tandíjjal tanulhat, Tiborcz István több mint 200 milliós támogatást kap őstermelőként, a becsődölt vállalkozóknak meg azt ígérik, lesz közmunka. Jakab szerint a közmunkások béremelése 75 forint, közben félmillió munkanélküli van, összeomlik az oltási terv, és meghal 17 ezer ember a járványban. Jakab közben 75 forintot le is tett az előtte ülő adóügyi államtitkár elé a padra, hogy számolja meg, Tállai pedig szó nélkül visszatette a pénzt Jakab elé.
Orbán Viktor azt mondta, a válság idején nehéz helyzetbe került vállalkozások bértámogatást kaptak, hitelmoratóriumot vezettek be, elengedték a járulékokat, több adónemet csökkentettek. Három hónapig biztosították az álláskeresési járadékot, aki pedig ezután sem tud állást találni, az lehet közmunkás, Gyurcsány idején ez a lehetőség sem volt – mondta Orbán, aki szerint 55 ezer emberrel dolgozik most kevesebb, mint egy éve. Azt mondta, vállalták, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, mint amennyi megszűnik, válságkezelésről Gyurcsánytól kérjen jó tanácsokat.
Jakab Péter azt mondta, Orbán nem mond igazat, vasárnap elszólta magát, amikor azt mondta, már novemberben látta, hogy itt baj lesz. Nem segítettek érdemben, ehelyett beszálltak a felszámoló bizniszbe, hogy mások nyomorán tudjanak hasznot húzni, közben luxusnyaralásokra járnak, aki pedig parizert eszik, azt leprolizzák. Lesz még ebből pofára esés – mondta.
Orbán azt mondta, a pofára eséshez ért Jakab, hiszen a szerencsi választáson is nagy arcraesésben volt része. Orbán szerint Jakab nem szegény ember, nem mond igazat, egy sikeres ember, több millió forintot keres, ezért értetlenül állnak azelőtt, hogy eljátssza a szegény embert, és aztán nekik tesz szemrehányást. Orbán szerint ez kétszínűség.
Kunhalmi Ágnes azt mondta, Orbán nemrég azt mondta, senki ne csináljon politikai kérdést a járványkezelésből. Szombathely ellenzéki polgármestere is éppen ezért ajánlotta fel, hogy oltópontokat állít fel, de ezt csak fideszes önkormányzatoknál engedték meg, Szombathelyen az utolsó pillanatban letiltották. Miért nem kaptak erre lehetőséget, és ki vállalja ezért a felelősséget? – kérdezte Kunhalmi.
Orbán azt mondta, állítsa le az ellenzék az oltásellenes kampányát. Félmillió embert oltottak be keleti vakcinával, ha ezt nem tették volna meg, több százan meghalhattak volna – mondta. Az oltópontokról azt mondta, hogy Magyarországon ma 5005 háziorvosi, 629 kórházi és 140 szakrendelőben működő oltópontot. De ma azért nem tudnak gyorsabban oltani, mert nincs elég vakcina, mert Brüsszel nem küldi azt sem, amit egyébként vállalt, ha viszont mégis lesz vakcina, összesen 6752 oltópont áll majd rendelkezésre – mondta. Orbán szerint ha ez kevés, szívesen veszik a segítséget, de most elég ennyi.
Kunhalmi azt kérdezte, ki most a hibás, ha valaki oltópontot akar létrehozni, vagy az, aki letiltja. Orbán nem beszélt arról, hogy korábban arról beszélt, a halálozás mérce lesz, amiben pedig most élen járunk, ráadásul februárban még nyitásról indított konzultációt – mondta.
Orbán erre azt mondta: hasson oda Kunhalmi, hogy a pártja hagyja abba az oltásellenes kampányt, hangulatot gerjesztettek a keleti vakcinákkal szemben, hátráljanak ki ebből, álljanak ki, és hívják fel az embereket arra, hogy függetlenül a származási helytől minden vakcinát vegyenek fel.
A DK-s Arató Gergely szerint a kormánynak fogalma sincs arról, hogyan kell megszervezni egy oltási kampányt, oltási terv helyett oltási káosz van. Egy oltási tervben szerepel, várhatóan melyik társadalmi csoport milyen szempontok alapján melyik oltóponton kapja meg az oltást. Csak Magyarországon fordul elő, hogy súlyos krónikus beteg idősek még információt sem kapnak, ezzel szemben a focisták és olimpikonok oltása jól halad – mondta.
Orbán úgy reagált, hogy megérti Arató indulatait, és azt is, hogy tapasztal olyasmit, ami bántja az igazságérzetét, őt is bántja, hogy Brüsszel megrendeli a vakcinákat, mi azt kifizetjük, de nem jön meg, majd azt mondja az osztrák kancellár, hogy csalnak a szétosztással. Orbán szerint azért lassú az oltás, mert nincs elég vakcina, nem azért, mert nincs elég oltópont, az AstraZeneca például azt mondta, félmillióval kevesebbet küld, mint ígért, de ott vannak a titkos szerződések is, amiket nem mutathat be, mert jogállamisági eljárás indulna ellene, pedig kiderülne, hogy ezek rossz szerződések. Orbán szerint ebben a helyzetben inkább a brüsszeli barátait támadja Arató.
Arató azt kérte, ha Orbán már államférfi nem tud lenni, legalább legyen férfi: ne bújjon Soros, Brüsszel, Gyurcsány, az ellenzék mögé. Miközben Orbán brüsszelezik, azt elfelejti megemlíteni, hogy 10 millióval több Pfizer érkezik ebben a negyedévben, és miközben azt mondja, kevés a vakcina, tegnapi adat szerint 600 ezer vakcina van a raktárakban, 30 ország közül a 20. legrosszabb Magyarország a vakcinafelhasználásokban.
Orbán szerint azt, hogy egy beadott vakcina párját szabad-e beadni, azt járványügyi szakemberek döntik el, és azt javasolták, hogy muszáj ott tartani a vakcinákat, mert azokat hamarosan be kell adni a beoltottaknak. Magyarország a második legjobban átoltott ország Európában – mondta Orbán, kérve, hogy regisztráljanak az emberek.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt mondta, nemrég az Európai Néppártból való távozásukkor a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkoztak a fideszesek, eközben letelepítési kötvényeket árultak, és orosz és kínai nagyhatalmi érdekeket védtek. Kormányzati pozícióból miért nem állnak ki a magyarok érdekei mellett, amikor orosz és kínai nagyhatalmi érdekektől kell megvédeni azokat? – kérdezte Orbántól, ahogy azt is, hogy a kínai titkosszolgálat eredményességéről mi a véleménye, és miért nem állítják le ebben a válsághelyzetben a Budapest-Belgrád-vasútvonal gigantikus beruházását.
Orbán azt mondta, próbálta megérteni, mi is a kérdés, de volt vagy száz kérdés. A nemzeti érdekképviseletről azt mondta, ők a magyarokat képviselik Brüsszelben, az ellenzék pedig Brüsszelt képviseli Magyarországon. Ami a kínai és orosz nagyhatalmi érdekekről szólt, az az amerikai Kongresszusban jó kérdés lett volna, de meg tudná mondani, hogy miért jelentene Magyarországnak problémát Oroszország vagy Kína gazdasági tevékenysége, azt fel sem foghatja, és ezt a hidegháborús szemléletet nem támogatja. A mi politikánk más, nemzeti alapon állunk, barátokat gyűjtünk, szeretnénk mindenkivel minél gyümölcsözőbb kapcsolatot szeretnénk kialakítani, Oroszországgal, Kínával és Szaúd-Arábiával is – mondta.
Keresztes azt mondta, több 100 ezer ember ment el az országból az alacsonyan tartott bérek miatt, és ha egy kormány szerint ez rendben van, az ne hazudja magát nemzeti kormánynak. A Budapest-Belgrád-vasútvonal szerződéseinek titkosításáról érdeklődött, hogy a két év alatt elköltött 200 milliárd forintot miért nem a válságkezelésre fordítják.
Orbán szerint a vasútvonal építése Magyarország nemzeti érdekeit szolgálja, az a kérdés, hogy a görögök kikötőiből, amiket megszereztek a kínaiak, ki viheti Nyugatra az árukat. Magyarország ebben a versenyben nyert, ez egy komoly nemzeti eredmény – mondta.
A párbeszédes Burány Sándor felidézte, miket ígért Orbán korábban a járványt illetően. Azt kérdezte, miért vannak ellentmondások az ígéretek között, most mi a helyzet, lesz-e még rosszabb.
Orbán azt mondta, a helyzet bonyolult, és Buránynak úgy tűnik, ellentmondásban vannak egymással a kijelentései, de ez tévedés, logikusan következnek egymásból. Most éppen védekezünk, és támadunk is egyszerre, mert ezt kell tenni, mi mindig a helyzethez alkalmazkodunk. Orbán szerint valamikor májusban megérkezik több mint 3 millió kínai vakcina, és akkor a második negyedév végéig minden regisztrált embert be tudnak oltani, csak annyit kérnek, ne beszéljék le az embereket az oltásról.
Burány azt mondta, csak két dolgot kérne. Az egyik, hogy ha már ennyire büszkék az oltási tervükre, akkor legalább 70 ezer embert oltsanak be, nem úgy, mint a múltkor, amikor káosz volt. A másik az, hogy Európában a harmadik legrosszabb a halálozási arány a miénk, védje meg a magyarokat.
Orbán azt mondta, a statisztikai nyilvántartások különböznek, és a halálozási többletet tekintve valahol a tizedik hely környékén vagyunk. Ez sem jó, minden emberélet számít, minden embert el fogunk látni a kórházakban, és mindenkit beoltunk, aki kéri, egyetlen dolgot kérnek cserébe: az ellenzék hagyja abba az oltásellenes kampányát.
A jobbikos Csányi Tamás a digitális oktatásról kérdezett, amiben szerinte a Kréta-rendszer már az első napokban összeomlott. Mennyibe kerül ez az adófizetőknek? – kérdezte az oktatásügyért felelős minisztertől, ahogy azt is, beoltják-e a tanárokat, és kompenzálják-e őket a digitális oktatásra való átállás költségei miatt.
Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter azt mondta, a magyar pedagógusi kar rendkívüli teljesítménye volt, hogy egy hétvége alatt átálltak a digitális oktatásra. A tanárok fokozatosan kapják meg az oltást, úgy, ahogy a többiek.
Csányi Tamás megköszönte, hogy a kollégák nevében elismerte, hogy ők dolgoztak, a kormány pedig nem, de a kérdésre nem válaszoltak: mennyibe került a Kréta-rendszer?
Kásler azt mondta, Csányi őt biztatja munkára, de a hangoskodás, az agresszivitás és az ismeretek hiánya nem pótolja a hozzászólás tartalmát. Azt mondta, hallgatta az Orbánnak feltett kérdéseket, és olyan véleményeket hallott, amikről a világ legjobb járványügyi szakemberei is vitatkoznak még. Honnan van bennük ennyi bátorság? – kérdezte, nem válaszolva meg egyetlen feltett kérdést sem. Az ellenzék kiröhögte, a Fidesz-KDNP vastapsot adott neki.
Az MSZP-s Szakács László azt mondta, két válság van, egy egészségügyi és egy gazdasági. Mindenkit arra biztat, hogy vegye fel az oltást, de közben a gazdasági ügyben azt látják, hogy a kormány szerint munka nélkül nincs jövedelem. Békeidőben ez még talán érthető lenne, de aki most nem dolgozik, az nem azért nem dolgozik, mert nem akar, hanem azért, mert olyan szabályokat hoztak, amik miatt le kellett állniuk. Erre a kormány támogatás helyett hitelt kínál, bár Mészáros Lőrinc akkor is támogatást kap, ha elbocsátja az embereket. Szakács azt kérdezte, mikor jelentik be, milyen támogatást kaphatnak a bajba jutott emberek, és mikor hosszabbítják meg a hitelfizetési moratóriumot.
Orbán azt mondta, valóban úgy döntöttek, hogy a kis- és középvállalkozások 10 millió forintos, kamatmentes hitelt kapnak, és az érdeklődés azt mutatja, ez egy jó döntés. Az 50 százalékos bértámogatást is említette, illetve azt, hogy a szállásadóknak 45 ezer szoba után adtak kb. szobánként 1 millió forintot. Szerinte ezek együtt a világjárvány miatti gazdasági válságon túl tudják juttatni az országot. Kár, hogy Szakács nem szavazta meg a hitelmoratóriumot, ami élethalálkérdés.
Szakács azt mondta, a 10 milliós hitel máris csúsztatás, hiszem 1 és 10 millió forint közötti összegről van szó. A bértámogatásról azt mondta, november óta négy hónap telt el, és a vendéglátóiparban és a szállodaiparban dolgozók megtanulhatták, milyen, amikor segítenek rajtuk. Szakács szerint most a felszámoló szektort erősítik, aminek megvan az üzenete.
Orbán nem tartja igazságosnak és méltányosnak, amit Szakács mondott, például az ellenzéki vezetésű főváros a bértámogatást azonnal lefoglalta, és elvette a vállalkozásoktól. Ezután azt sorolta, miket szavazott meg az MSZP a 2010 előtti gazdasági válság idején.
Ezzel az azonnali kérdések órájának végére értek.