Fiatalabbak halnak meg a harmadik hullámban, mint az első kettőben

Majdnem pontosan egy éve, tavaly március 15-én jelentették be, hogy elhunyt a koronavírus első magyar áldozata. A hivatalos hírben 75 éves férfi szerepelt, a koronavirus.gov.hu-n az áldozatok listáján ugyanakkor egy 76 éves nő van az első helyen. Egy évvel később, 2021. március 15-én, hétfőn összesen már 17 083 covidáldozatot jelentettek.

A harmadik hullám már szinte mindenben erőteljesebbnek bizonyult a másodiknál, rekordot döntött az egy nap alatt regisztráltak, a kórházban kezeltek és a lélegeztetőn lévők száma is. Az áldozatok száma is nagyon közelít a december eleji rekordhoz, de egyelőre csak közelít. (A múlt héten 1 095 covid-áldozatot jelentettek. Hogy ez milyen magas szám, azt jelzi, hogy 2015-2020 között a márciusi második hetekben átlagosan 2745-en haltak meg összesen Magyarországon. Ebben minden benne van, betegség, baleset, végelgyengülés, gyilkosság, öngyilkosság. A most március 8-15. között hivatalosan jelentett 1 095 covid-áldozat ennek a hatéves átlagnak a 40 százaléka. KSH-s gyorsadatok majd hetek múlva lesznek.)

Orvosok egybehangzó véleménye szerint feltűnő különbség a harmadik hullám és az első kettő között, hogy fiatalabbak kerülnek be kórházba, és a zsúfolásig megtelt intenzív osztályokon kezelt súlyos állapotú fertőzöttek között is több a 60 év alatti, de akár 30-50 éves is, mint korábban.

Nincs okokunk kételkedni az orvosok beszámolóiban. Különösen úgy, hogy a hivatalos statisztikák semmit sem árulnak el arról, hogy az új fertőzöttek, a kórházban és lélegeztetőgépen lévők milyen életkorúak. (Azt pedig egyáltalán nem tudni, hogy intenzív osztályon hány koronavírus-fertőzöttet kezelnek).

Az elhunytakról is kevés az adat: nincs információ arról, hogy hányan hunytak el kórházban, ezen belül hányan intenzív osztályon, milyen a túlélési esélye azoknak, akik lélegeztetőgépre kerültek, nem lehet tudni területi elosztást sem -, de az áldozatok neme és az alapbetegsége mellett az életkorukat feltüntetik.

Ebből pedig az derül ki, hogy a harmadik hullámban, de különösen az elmúlt két hétben valóban jóval alacsonyabb az áldozatok átlagéletkora, mint tavasszal vagy tavaly év végén.

Az első hullámban, a második kezdetéig (március 15-től augusztus 20-áig) 609-en hunytak el. Az átlagéletkoruk 77,49 év volt.

A második hullámban, amit mi a járványadatok alapján augusztus 20-ától számolunk január 27-éig, 11 589 covid-fertőzött hunyt el. Az átlagéletkoruk 75,57 év.

A második hullámra ráülő harmadik hullámban január 28-ától március 15-ig 4792 áldozata volt a járványnak. Az átlagéletkoruk 74,46 év.

De ennél is alacsonyabb, ha csak a március 1-15. közötti adatokat nézzük. Ebben a bő két hétben az áldozatok átlagéletkora 72,77 év volt. Öt évvel alacsonyabb, mint tavasszal. És majdnem hárommal a második hullámnál is. És egyre csökkenő tendenciát mutat.

Ennek lehet az is a magyarázata, hogy az idősek körében már működik a védőoltás hatása. De az is, hogy a fiatalabbak körében sokkal jobban terjed a brit mutáció, és a több fertőzött között több az áldozat is. A lélegeztetőn lévők nagyon magas száma pedig azt áldozatok számának további emelkedését vetíti előre.

Az adatok összeállításában nagy segítséget nyújtott Szász Zoltán táblázata, amit azért kezdett el összerakni, hogy tisztán, adatalapon, kontextusban lehessen megítélni a járvány itthoni vonatkozásait. Nincs köze egy laphoz, politikai mozgalomhoz, szervezethez sem. Ingyen csinálja, egy kávét elfogad érte.