Anthony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszternek az eredeti tervek szerint nem szántak különösebben nehéz feladatot az új amerikai kormány és Kína eddigi legmagasabb szintű kapcsolatfelvételekor. Mindössze négy percig kellett volna a kamerák kereszttüzében beszélgetést mímelniük, hogy azán az erről készült képek igazolhassák: beszélőviszonyban vannak, dolgoznak a két ország problémáinak elsimitásán.
Ehhez képest aztán bő egy órán át vagdostak egymás fejéhez keményebbnél keményebb vádakat, miközben a diplomáciában szokatlan módon nemhogy kizavarták volna a riportereket, hanem mindkét oldal arra biztatta őket, hogy maradjanak, és hallgassák meg a riposztjaikat is.
Mindezt csütörtökön, egy nappal azután, hogy Joe Biden az amerikai titkosszolgálatok a választási kampányba történt újabb orosz beavatkozást is részletező összegző jelentése után kérdésre reagálva konkrétan legyilkosozta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ez elég dinamikus indítása volt az új amerikai külpolitikának, különös tekintettel arra, hogy Bidentől, akivel szemben a legfőbb kifogás az szokott lenni, hogy centristásan málészájú, visszafogottan unalmas politikus, elsősorban az amerikaiak szövetségeseivel Trump alatt megromlott viszony helyreállítását várták.
De ahogy első, igen bátor és vélt centrizmusához képest kifejezetten baloldali belpolitikai intézkedéseivel, Biden harcias külpolitikájával is meglepetést okozott. A kínai-amerikai viszony persze Trump alatt se volt kiegyensúlyozott, de míg Trump Kína-politikája kizárólag gazdasági szempontokat érvényesített – az ujgur koncentrációs táborokat például kifejezetten dicsérte –, Biden és stábja az emberi jogi problémákra is újrafókuszált. A csütörtöki találkozón Blinken külön is említette az ujgurok lakta Hszincsiang tartomány, illetve Hongkong helyzetét, felhozta Tajvan problémáját, a kínai kibertámadások ügyét és Kína gazadsági nyomásgyakorlását az amerikaiak szövetségeseire. „Ezek a lépések mind sértik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amely a globális stabilitás záloga” – mondta.
Amire Jang azzal vágott vissza, hogy „az Egyesült Államok önmagában nem képviseli a világközvéleményt, ahogy a nyugati világ sem [...] az amerikai kormány csak az amerikai kormányt képviseli”. A demokráciát számonkérő amerikai megnyilvánulásokra pedig azzal vágott vissza, hogy „még az Egyesült Államokon belül is sokaknak kevés a bizalmuk az amerikai demokráciával szemben”.
A hangulatot leginkább megfogó megjegyzése az volt, hogy Blinken megnyilvánulása „nem normális”, amihez azért hozzá tette, hogy „az enyémek sem azok”.
A csütörtöki, mosolygós fényképezés helyett kialakult egyórás szópárbaj után a felek ma, pénteken kezdik csak meg a lényegi szakaszát a találkozónak, ezek után némileg felfokozott hangulatban. (Via Bloomberg, NBC News)