Trump elvitte magával a hírfogyasztókat is

Több mint négy év őrület, folyamatos hírtermelés és hírzabálás után az amerikaiak minden jel szerint egy kicsit belefáradtak a politikai hírekbe. Donald Trump januári távozása után most látni először, hogy bukásának milyen hatása volt az amerikaiak hírfogyasztására. A számok pedig minden platformon ugyanazt mutatják: ahogy kevesebb a Trump a hírekben, úgy fogyasztanak az amerikaiak egyre kevesebb hírt.

A 2016 és 2021 közötti Trump-korszak korábban elképzelhetetlen kihívások elé állította az amerikai demokráciát, és így az amerikai sajtót is. Paradox módon azonban ezek az évek egyúttal az amerikai média egy részének az aranykort hozták el, legalábbis ami a nézettségi, olvasottsági adatokat illeti.

Az amerikai sajtó egésze Trump elnöksége alatt is folytatta lejtmenetét. Az átalakuló médiakörnyezet, a nagy techcégek által lefölözött hirdetési piac és még ezernyi apróbb tényező mind a sajtó ellen dolgozott, és mindennek köszönhetően évek óta csökken az amerikai újságírók száma, és sorra zárnak be évtizedes múltú lapok.

A legnagyobbak, különösen a New York Times és a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos tulajdonában lévő Washington Post azonban vissza tudtak fordulni a lejtőn, és, elsősorban digitális előfizetőiknek köszönhetően, ismét növekedésnek indultak. Ebben is több tényező játszott szerepet, de ahhoz nem férhet kétség, hogy ezek közül az egyik legjelentősebb Donald Trump felbukkanása, majd elnökké választása volt.

2016 novemberének elején, a Trump megválasztását követő héten a New York Timesra 41 ezren fizettek elő, többen, mint bármikor a lap 2011-ben bevezetett paywalljának történetében. Ahogy a Vox fogalmazott, nem világos, hogy azért, mert sokan tájékozottabbak akartak lenni, vagy csak azért, mert támogatni akartak egy olyan lapot, ami sokat foglalkozott a Trump-kormánnyal, de 2016 végén-2017 elején a Times előfizetőinek száma több százezerrel bővült.

Ez a növekedés Trump elnökségének második felében már nem volt ilyen látványos, de a Times és a Washington Post továbbra is sikeres maradt az előfizetők piacán, annak is elsősorban a digitális részén. Hasonlóan növekedett a nagy kábeltévé-csatornák, a CNN és az MSNBC olyan műsorainak nézettsége is, amelyek sztárműsorvezetői, mint például Anderson Cooper vagy Rachel Maddow, kiemelten foglalkoztak Trumppal.

Trump elnöksége alatt jól ment a vele inkább barátságos sajtótermékeknek is, mint a Fox News, de az igazán érdekes az volt, ahogy a Trumppal minimum kritikus, ha nem egyenesen ellenséges szerkesztőségek sorsa alakult. Amikor 2020 szeptemberében a hagyományosan a baloldali-liberális elit által olvasott Atlantic megírta, hogy Trump lúzernek nevezte azokat az amerikai katonákat, akik háborúban estek el, az elnök a maga utánozhatatlan stílusában „haldokló” magazinnak nevezte a lapot a Twitteren.

A következő hétvégén az Atlanticnak több mint húszezer új előfizetője lett.

Trump és az amerikai média furcsa szimbiózisa 2021 január 6-án, a Capitolium ostromának köszönhetően ismét a csúcsra jutott, hogy aztán szépen lassan elkezdjen elhalni. Az Axios szerint a Fehér Házból való távozása utáni hónapban Trump még uralta a hagyományos és a közösségi médiát, az utóbbi hetekben azonban fokozatosan a háttérbe szorult.

Ennek részben az is az oka, hogy a Facebookról és a Twitterről letiltott volt elnök nem tudja úgy szállítani a híreket, mint elnöksége alatt. Ugyanakkor Trump a letiltásoktól függetlenül is hátrébb lépett a nyilvánosságtól, január óta csak egy nagy fellépése volt, az amerikai konzervatívok éves nagy dzsemboriján.

Az utóbbi egy hónapban a nagy amerikai híroldalak látogatottsága több mint 20 százalékkal csökkent, a politikai témájú híreik látogatottsága pedig 28 százalékkal zuhant. Ebben minden bizonnyal nem csak Trump távozása játszott szerepet, hanem az is, hogy utódja, Joe Biden hozzá képest kifejezetten unalmas figura. Erre az unalmasságra egyébként Biden talán rá is játszik, mivel kommunikációs csapata úgy érzékeli, hogy négy év folyamatos hisztéria után az amerikai közvélemény jelentős része inkább egy kis nyugalomra vágyik.

Egy elemzés szerint 2017 februárjában Trumpról háromszor annyi cikket publikált az amerikai sajtó, mint 2021-ben Bidenről.

Trumpról persze továbbra is születnek cikkek, de ezekre már fele annyian sem kattintanak, mint a Fehér Házból való távozása utáni hetekben. A volt elnök egyszerűen már nem olyan érdekes, mint fénykorában.

Ugyanezt jelzik a kábelcsatornák nézettségi adatai, melyeket a Variety gyűjtött össze. A Fox News, az MSNBC és főleg a CNN nézettsége már január végén elkezdett csökkenni a Capitolium ostromának hisztérikus napjaihoz képest, és ez a folyamat azóta is töretlen. A szórakoztató- és médiaipar szaklapja szerint a Trump-párti csatornák még úgy-ahogy meg tudták állítani a közönség elvándorlását új témák bedobásával, balra hajló versenytársaik viszont nem igazán tudnak magukkal mit kezdeni Trump nélkül.

A Fox egyik sztárja, a sokak szerint politikai pályára készülő Tucker Carlson esti műsorának nézettsége alig 4,8 százalékkal csökkent, de a csatorna többi műsorvezetője már nem úszta meg ilyen jól a váltást a Fehér Házban. A mindig radikálisan Trump-párti Sean Hannity nézettsége például 11,9 százalékkal csökkent.

A balos-liberális MSNBC sztárműsorvezetői közönségük 10-15 százalékát veszítették el január óta, a CNN-en viszont Anderson Cooper műsorának nézettsége egyharmadával csökkent, és nem ő az egyetlen a csatornánál, aki hasonlóan lehangoló számokat produkál. 2020 végén Carlson és Cooper nézettsége hasonló volt, hogy aztán januárban a capitoliumi események hatására az utóbbi az élre törjön. Márciusban viszont már egyértelműen a Fox szélsőjobboldali műsorvezetője vezette az esti politikai műsorok rangsorát a hirdetők szempontjából legfontosabb 25-54-es korosztályban.

Hogy mennyire más az előző négy évhez képest az amerikai média helyzete, az amerikai emberek híréhsége, azt jól mutatja, hogy a címlapokra is alig került fel az a hírszerzői jelentés, amely szerint az oroszok pont ugyanúgy próbáltak beavatkozni a 2020-as elnökválasztásba, mint 2016-ban. Mivel akkor Trump nyert, ez a téma hónapokra elég muníciót adott a médiának és a médiafogyasztóknak. Most viszont szinte már csak a külpolitika és a pszichológiai hadműveletek iránt kiemelten érdeklődő törpe kisebbséget érdekli igazán.

Nem egyértelmű, hogy a politikai hírek iránti érdeklődés megcsappanása mennyire érinti érzékenyen a nagy médiavállalatokat. A Mediapost elemzője szerint mivel az amerikai gazdaság 2021-ben lényegesen jobb számokat fog produkálni, mint 2020-ban, a reklámbevételek akár még növekedhetnek is.

Ha így lesz, akkor az amerikai sajtóban is kevesen lesznek, akik nosztalgikusan gondolnak majd vissza a Trump-korszak éveire, amikor a nézők és az olvasók végtelen mennyiségű hírt tudtak elfogyasztani az Egyesült Államok történetének legfurcsább elnökéről.