Koronavírus-számok Magyarországon 9/22/2021
Elhunytak + 2 Σ 30 143
Kórházban + 5 Σ 406
Fertőzöttek + 501 Σ 819 021
Tesztek + 14 118 Σ 6 829 896
Oltottak + 3 407 Σ 5 865 865
A legújabb trendek

A KSH úgy elemezte a többlethalálozási adatokat, hogy azt az időszakot is nézte, amikor nem is volt járvány itthon

március 22., hétfő 15:42

A Népességtudományi Kutatóintézet friss tanulmányára hivatkozva tegnap írtuk meg, hogy a koronavírus-járvány jelentősen, akár 14 ezerrel növelhette a magyarországi halálozási adatokat.

A szerző, Tóth G. Csaba szerint a becsült többlethalandóság nagyjából a másfélszerese annak, ahányan a hivatalos statisztika szerint közvetlenül a koronavírushoz kapcsolódóan elhunytak 2020-ban.

Ennek számos oka lehet, például nem teszteltek minden áldozatot, de az egészségügyi rendszer túlterheltsége, a válsággal kapcsolatos pszichológiai ártalmak, a halaszthatónak ítélt kórházi műtétek korlátozása, valamint a fertőzésveszély miatt elhalasztott, vagy végleg meghiúsult orvoslátogatások is érdemben növelik az egészségügyi kockázatokat.

Szóval, a hivatalosan nyilvántartott áldozatokon felül bőven lehet még halálozást növelő tényezője a járványnak (ahogy csökkentő tényezők is vannak, bár kevesebb).

Csakhogy ma nyilatkozott az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Vukovich Gabriella, és azt mondta, hogy a KSH számításai szerint 2020-ban 8 331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon a korábbi évek átlagaihoz képest. (Ami jóval kisebb szám a a Népességtudományi Kutatóintézet által kiszámolt 14 ezres többletnél.)

A jóval alacsonyabb számot alapuló véve a KSH-elnöke azt mondta, hogy az EU 27 tagállama közül csak öt országban volt arányaiban kevesebb a többlethalálozás, mint Magyarországon. És levont még egy következtetést is: transzparens az a magyarországi gyakorlat, ahogy nyilvántartják a vírus áldozatait, hiszen „tavaly 9 884 elhunytat soroltak hivatalosan a vírus áldozatai közé, míg a többlethalálozás ennél kevesebb, 8 331 fő volt”.

Vagyis a KSH-nak sikerült úgy számolnia, hogy a kimutatott többlethalálozás nemhogy másfélszerese legyen a koronavírus-járvány hivatalos áldozatainak a számánál, de még alacsonyabb is.

Miből adódik a különbség, és miért fontos ez az adat?

Viszonylag egyszerű: a Népességtudományi Kutatóintézet tanulmánya arra volt kíváncsi, hogy a járvány milyen hatással volt a magyarországi halálozásra. Ezért értelemszerűen azt az időszakot nézte, amikor megjelent a vírus Magyarországon. (A 12. héttől vizsgálta az 52. hétig a többlethalálozási mutatókat.)

A KSH ezzel szemben a teljes évet vizsgálta, vagyis belevette a januárt-februárt is, amikor még nem is volt regisztrált koronavírus-fertőzött Magyarországon, így hivatalos áldozat sem. Miután a 2020-as influenzajárvány jóval enyhébb volt a 2019-esnél, januárban és februárban viszonylag alacsonyak voltak a halálozási adatok Magyarországon, ami értelemszerűen a teljes év adatát is befolyásolja.

Akár érdekes is lehet a teljes évet is nézni, ahogy a KSH csinálta, de az éppen arról nem ad pontos képet, hogy a járvány hogyan befolyásolta a magyarországi halálozásokat, így következtetést is nehéz levonni belőle.

Ha pedig összehasonlítjuk ezt a teljes éves, kedvezőbb adatot más EU-s országokkal, akkor már a politikai kommunikáció terepére kerülünk.

Most éppen a többlethalálozás az az adat, amivel a kormányzati kommunikáció azt próbálja bizonygatni, hogy Magyarország nem is teljesített rosszul a járvány elleni védekezésben, Orbán Viktor is többször utalt már erre, azzal, hogy csak pár EU-s országban jobb ez az adat. (Korábban az egymillió főre vetített halálozási adatokat emlegette a miniszterelnök is, ám ebben egyre rosszabbul állunk. Összesített halálozásban ötödikek vagyunk jelenleg a világon, az egymilliónál nagyobb lakosú ország közül csak Csehország és Belgium van előttünk. Az elmúlt héten pedig a világon nálunk volt a legrosszabb az egymillió főre vetített halálozás.)

Gulyás Gergely is a kedvező tavalyi többlethalálozási adatokra hivatkozott ma a Parlamentben, amikor a legfrissebb, világviszonylatban is kiemelkedő magyarországi halálozási adatokról kérdezték. „Magyarország a legeredményesebben védekező országok első harmadába tartozik" – mondta Gulyás. A miniszter egyetlen év, a 2019-es adatait hasonlította össze a 2020-as adatokkal.

Megnéztük a KSH 2019-es és 2020-as számait. Az látszik, hogy 2020 első két hónapjában (amikor nem volt járvány) sokkal kevesebben haltak meg, mint 2019-ben. A tavaszi első hullámban, márciusban és áprilisban valóban alacsony volt a halálozási többlet, de a második hullámban már óriási volt a különbség.

Szeptember és december között 14 754-gyel többen haltak meg Magyarországon, mint 2019 hasonló időszakában. Ez 35 százalékos többlet.

Ha valóban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a járvány milyen hatással volt a magyarországi halálozásra, akkor mégiscsak pontosabb lehet a Népességtudományi Kutatóintézet tanulmánya, amely március közepétől december végéig hasonlította össze az elmúlt évtized halálozási statisztikai adatait a 2020-assal. És az alapján már az jön ki, hogy

  • a becsült többlethalandóság nagyjából a másfélszerese annak, ahányan a hivatalos statisztika szerint elhunytak a járványban. Vagyis nem alacsonyabb a többlethalálozás a covid hivatalos áldozatainak a számánál.
  • a koronavírus-járvány akár 14 ezerrel növelhette a magyarországi halálozási adatokat, ami jóval magasabb szám, mint a KSH egész évre, nemcsak a járvány idejére vonatkozó 8 331 fős számítása.