Garanciák nélkül, vakon kellett belemenniük az egyetemeknek a minisztérium által szorgalmazott modellváltásba

Újabb részletek derültek ki arról, hogy mennyire vakon kellett igent mondaniuk a modellváltásra a magyar egyetemeknek. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő számolt be arról szombaton a közösségi oldalán, hogy az úgynevezett egyetemi modellváltással kapcsolatban a Pécsi, a Szegedi és a Debreceni Egyetemhez fordult.

Mint írja, a Szegedi és a Debreceni Egyetem rektora szerint titkosak a döntéssel kapcsolatos anyagok, mert „további döntés megalapozását szolgálják”. Ami persze fura, hiszen az egyetemek vezetése már belement abba, hogy magánegyetemmé alakítják az intézményt.

A Pécsi Tudománegyetem rektora viszont Szél elmondása szerint korrekt módon válaszolt az adatkérésére, és elküldte a szenátusi ülésre készült előterjesztést, tájékoztató anyagot és magát a szenátusi határozatot.

A politikus szerint a dokumentumokból kiderül, hogy nem az egyetemek kezdeményezték a modellváltást: „A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Pécsi Tudományegyetem vezetése és karok dékánjai január 8-án tájékoztató megbeszélést folytattak a fenntartó képviselőjével az Egyetem modellváltási folyamatba történő esetleges bekapcsolódásáról.”

A Palkovics László vezette minisztérium rendkívül erőteljes tempót diktált: mint Szél írja, a minisztérium eredetileg egyetlen hónap alatt akart eljutni a rektorok berendelésétől a törvényig: január 8-án volt az első megbeszélés, február 9-ére már a parlamenti előterjesztést tervezték. Ráadásul a január 18-i héten akarták véglegesíteni a kormányelőterjesztést, mielőtt még január végén döntést hozott volna a szenátus. Így fordulhatott elő, hogy tíz nappal a szenátusi döntés előtt még nem volt kijelölt tárgyaló delegáció az egyetem részéről.

Ugyanakkor sok fontos részlet nem derült ki az előzetes anyagokból: mint Szél írja, nem derül ki uaz elvileg „tájékoztató”-nak nevezett anyagból az olyan alapvető kérdésekről, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei. „Garancia semmire nincs, mindent a majdani nagyhatalmú kuratórium dönt el és az általa elfogadott Alapító Okirat.” - írja a politikus, aki hangsúlyozza, hogy a dokumentumok alapján a kuratóriumba a rektor is javasolhat tagot, de ez nem köti a kuratóriumot. „

„Megüresedés esetén a kuratórium többsége dönt az új tagról. A rektorválasztást és a szenátus jogait is majd a kuratórium által elfogadott Alapító Okirat és szmsz szabályozza. Ezek rögzítHETIK a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de „rendelkezhetnek úgy is”, hogy a fenntartó dönt minden kérdésben, ideértve a rektori pályázatot is. Magyarul lehet, hogy megmaradnak a szenátus jogai, lehet, hogy semmi se marad belőlük.” – írja Szél.

Ugyanígy két véglet között mozog a jelenlegi egyetemi struktúra jövője is: „A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. Ennek részletei a tárgyalás későbbi szakaszában kerülnek előtérbe. Az Egyetem Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi ezeket a kérdéseket.” Arra a kérdésre pedig, hogy mi lesz a garancia az egyetem befolyástól mentes, szabad működésére, az a válasz, hogy az Alaptörvény.

Azzal kapcsolatban, hogy marad-e az állami finanszírozással tanuló hallgatók aránya, az a dokumentum válasza, hogy reményeik szerint igen. Szél Bernadett szerint az egész fenntartóváltás nettó anyagi zsarolással kikényszerített konstrukció volt, a modellváltó intézményeknek "2 lépcsőben 15 + 15 % béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret" a dokumentum szerint.

Szél azzal zárja posztját, hogy ennyi információ alapján kvázi vakon került döntéshelyzetbe a szenátus és 34 igen, 2 nem és 2 tartózkodás lett a vége. „Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe. Valójában biztos csak az, hogy a miniszter nevezi ki a kuratóriumot, aki majd elfogadja az alapító okiratot, és ha szerencséjük lesz, majd egyes pontokon figyelembe veszik a javaslataikat — vagy nem. Ez az én szememben zsarolással kikényszerített önfeladás, és szégyen, hogy a járvány közepén ezt teszi a kormány a felsőoktatással, az pedig szomorú, hogy ehhez az egyetemeken partnereket talált. És most jön a parlamenti szakasz: a tervek szerint kedden terjeszti be a kormány a törvényeket. A felsőoktatás rendszerváltás óta nem látott mértékű átalakítása zajlik. A járvány közepén. A kormány ugyanis úgy gondolta, hogy miután tíz évig hagyta lepusztulni az egészségügyet és az oktatást, egy világjárvány kellős közepén kezd neki a rendszerszintű átalakításoknak, bármiféle egyeztetés, társadalmi, szakmai, politikai vita nélkül” – írja a képviselő.