Ez 12 százalékkal több az előző évnél – derült ki a Global Forest Watch (GFW) erdőfigyelő-rendszer adatai alapján készült friss jelentésből, amely szerint Brazíliában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.
A tanulmány szerint összesen 12,2 millió hektárnyi fás terület pusztult el tavaly a trópusi övezetben, döntően a mezőgazdasági termelés miatt. A szakemberek szerint emellett a szélsőséges hőség és szárazság okozta hatalmas tüzek óriási erdőterületeket emésztettek fel szerte Ausztráliában, Szibériában és az Amazonas-medencében.
A GFW-t működtető washingtoni székhelyű Világ Erőforrásai Intézet (WRI) jelentése szerint vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a járványügyi korlátozások hozzájárulhattak az illegális fakitermelés erősödéséhez, azáltal, hogy az erdőket kevésbé védik, és az emberek nagy számban visszatértek a vidéki területekre. A növények, különösen a trópusokon élők, valamint a talaj hatalmas szénelnyelőkként működik, az emberiség éves szén-dioxid-kibocsátásának majdnem egyharmadát elnyelve. A 2020-as erdőpusztulás nyomán 2,64 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami India egész éves emissziójával megegyező mennyiség.
Brazília 1,7 millió hektárnyi őserdőt veszített el 2020-ban, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A pusztulás döntően az Amazonas-medencére koncentrálódott, ahol a területek egy részét szándékosan tisztították meg. A száraz időjárás miatt azonban a már korábban kivágott erdők helyén gyújtott tüzek kontrollálatlanul terjedtek.
Tüzek pusztítottak a Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig elnyúló Pantanal területén is. A mocsaras vidék csaknem egyharmada égett le tavaly. A szakemberek szerint évtizedekbe telhet, mire a régió regenerálódik. Brazília után a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.
Eközben Indonéziában viszont 17 százalékkal csökkent az erdőpusztulás mértéke az előző évhez képest. (MTI)