Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, egy pénteki sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a 106 választókerületből csak 60-70-ben állítanak képviselőjelölteket az ellenzéki előválasztásra.
Hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) abban állapodott meg, hogy előválasztáson döntik el, hogy kik legyenek a közös jelöltjeik, és a 2022-es parlamenti választáson nem indulnak egymás ellen.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke szintén pénteken jelentette be egy interjúban, hogy ők sem indítanak minden körzetben jelöltet az előválasztáson, hanem csak ott, ahol magabiztosak a győzelmükben.
Tóth azt mondta, hogy ahol korábban összefogás nélkül is győzni tudott az ellenzéki jelölt, ott eleve nem indítanak ellene saját jelöltet - összesen nyolc olyan egyéni képviselő van most a parlamentben, aki nem MSZP-s színekben szerezte a mandátumát, de egyikük ellen sem indított a párt saját jelöltet megválasztásukkor (2018-ban, vagy a tavalyi dunaújvárosi időközin).
Az MSZP 2018-hoz hasonlóan ismét mindenütt közös jelölteket állít a Párbeszéddel. Tóth megerősítette, hogy ha Karácsony Gergely budapesti főpolgármester (és a Párbeszéd társelnöke) vállalja a miniszterelnök-jelöltséget, akkor őt támogatják majd az előválasztáson.
A párt elkészítette a választási programját is, amit részben az előválasztásra ajánlanak majd a szavazók figyelmébe, részben pedig a hat párt készülő közös programjába akarnak majd beépíteni belőle minden többet. Az MSZP baloldali fordulatot vett, derült ki, azaz szakítottak a Tony Blair-féle úgynevezett harmadik utas politikával, aminek nyomán a szociáldemokrata pártok Tóth megítélése szerint kiegyeztek a nagytőkével szerte Európában. (Az MSZP-n belül a pártot azóta elhagyó Gyurcsány Ferenc volt a Blair-féle ideológia fő támogatója.)
A programban többek között az oktatásra és egészségügyre fordított kiadások jelentős emelése szerepel, a KLIK felszámolása, az önkormányzatok komoly megerősítése (az SZJA és az üzemanyagból származó jövedéki adó ötödét hagynák helyben), a nyugdíjak svájci indexálásának visszaállítása (a bérek emelkedéséhez kötnék az emelések mértékét), és szerepel a programban állami bérlakásépítési program, sávos rezsi és adózás, és 9 hónapig járó munkanélküli segély is.