Demi Lovato 2018-ban adagolta túl magát heroinnal, amibe majdnem belehalt. Az énekesnő most részben erről, részben pedig arról forgatott le egy négyrészes dokumentumsorozatot, hogy miként jutott el odáig a Disney-gyereksztárságból, hogy önképzavaros függő váljon belőle.

Gyakorlatilag havonta jelennek meg énekesnők és hírességek életéről forgatott, javarészt nyomasztó hangulatú és nagyon őszintének szánt dokumentumfilmek, rendre azzal az üzenettel, hogy zömében a társadalmi nyomás és elvárások, illetve a média és a hírnév teszi tönkre őket. Ilyen volt Paris Hilton dokumentumfilmje, a Britney Spearsről, de Britney Spears nélkül forgatott film, és ilyen Demi Lovato, a YouTube-on most megjelent Dancing with the Devilje is.

„A heroinról fogunk beszélni? Komolyan ezt csináljuk?”

Az énekesnő eddig is viszonylag nyíltan beszélt mentális problémáiról és függőségéről, ennek ellenére a hozzá közel állók is hitetlenkedve ültek le most a kamera elé, hogy Lovato túladagolásáról beszéljenek. Legalábbis a sorozat rögtön azzal indul, hogy családtagjai, barátai és volt asszisztense is sorra azt kérdezik a kamerába nézve, hogy „most komolyan mindent tudni akartok?”, „A heroinról fogunk beszélni? Komolyan ezt csináljuk?”

Komolyan, mert ezután mindenki, köztük maga az énekesnő is részletesen beszámol a kamerák előtt arról, hogy hatévnyi józanság után 2018-ban egy júliusi napon úgy döntött, felhívja egy korábbi dílerét.

De nemcsak a túladagolás körül történteket, vagy annak későbbi hatásait taglalja a dokumentumfilm, hanem az énekesnő étkezési zavarait, illetve olyan traumákat is, amiket az okozott, hogy tinédzserkorában úgy veszítette el szüzességét, hogy megerőszakolták, ahogy megerőszakolta túladagolása éjszakáján is a dílere. Utóbbiról Lovato azt mondta, csak később villantak be neki képek arról, hogy a férfi felette volt, de mivel akkor nem volt beszámítható állapotban, biztosan mondhatja, hogy a szexbe nem egyezett bele.

Újra iszik és drogozik, de mértékkel

„Kint van már?” - ez volt Lovato egyik első kérdése az anyjához, miután túladagolása után magához tért a kórházban. Miközben átesett egy szívrohamon, több sztrókon, agykárosodáson, aminek következtében a látása azóta sem teljes, az foglalkoztatta a legjobban, hogy mi került be róla a hírekbe, és mit tudnak az emberek. Ezek után mégis összerakott egy olyan dokumentumfilmet, aminél nyíltabban nem is nagyon lehetett volna kezelni a történteket. A sorozatban olyan, mobillal készített videókat és fotókat láthatunk az énekesnőről, amik feltehetően a privát oldalára sem kerültek fel. Szelfiket, miközben heroinozik vagy cracket szív, videókat arról, hogy órákkal a túladagolása előtt a barátaival táncol, vagy Amszterdamban egy kocsmában iszik meg súlyos mennyiségű alkoholt.

Függőségével a sorozat szerint egyébként most úgy próbál leszámolni, hogy nem próbál vele leszámolni. Lovato közel három évvel a majdnem halálos túladagolása után saját bevallása szerint iszik és füvet szív, de mértékkel. Miközben a sorozatban vissza-visszatérően kiemelik azt a hozzá közel állók, hogy kifejezetten jól tud hazudni, mindig is profin tudta titkolni függőségét, és azok se nagyon vették észre, hogy épp visszaszokott a drogokra, akik napi kapcsolatban álltak vele.

A filmben úgy fogalmaz, rájött, hogy számára egyszerűen nem úgy működik a dolog, hogy kijelenti, soha többé nem nyúl drogokhoz, de tudja, hogy azokkal a drogokkal végzett, amik megölhetik. Az alkoholtól és a fűtől viszont nem tudja és nem akarja megfosztani magát.

Étkezési zavarok

A függőségéhez valószínűleg szorosan kapcsolódó, de egy mégis másik problémakört is tárgyal a film, Lovato étkezési zavarait, kezdve anyja étkezési zavaraival és azzal, hogy gyerekkorában már a Disney-sztárság előtt gyerekszépségversenyekre járt. Már 12 évesen bulimiás és anorexiás volt, a születésnapján pedig évekig egy görögdinnyét tálaltak fel neki születésnapi tortaként. A filmben megszólaló egyik barátja szerint már Disney-sztársága alatt is arra figyelt mindenki, hogy Lovato „tartsa a súlyát”, de lehetőleg inkább fogyjon.

”Ebben az iparban hatalmas a nyomás rajtad nőként, hogy egy bizonyos módon nézz ki és öltözz” – mondja a filmben Lovato, hozzátéve, hogy sokszor a koncertjeire tervezett ruhaterveket sokszor már megnézni is kegyetlen érzés volt. Mert a terveken magas és vékony modellekről készült skicceket lehetett látni, ő pedig közel sem volt ilyen alkat.

Nemcsak az volt fontos, hogy ő mit ehet, csapatának arra is figyelnie kellett, hogy mások mit esznek Lovato körül, már ha egyáltalán ehettek bármit is előtte. „Ha az életed arról szól, hogy folyamatosan arra koncentrálsz, hogy nem vagy jól, akkor nem is fogod magad jól érezni” – mondta ezzel kapcsolatban egy barátja.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Demi Lovato (@ddlovato) által megosztott bejegyzés

Nem feltétlenül világos, hogy Lovatónak mi volt a célja a filmmel, de ha azt szerette volna elérni, hogy rá is emberként tekintsenek, és ne idolként bánjanak vele, akkor sikerült, mert a Dancing with the Devilt nézve leginkább sajnálatot lehet érezni. Ahogy sajnálatot lehetett érezni Paris Hilton dokuja közben és a Britney Spearsről szóló film alatt is. Csak míg utóbbi gyakorlatilag lehetőséget sem kapott arra, hogy elmondja a történetét a saját szemszögéből, úgy, ahogy ő akarja elmondani, addig Lovato legalább volt olyan szerencsés, hogy a túladagolásáról ő maga beszélhetett.