Minden vádpontban bűnösnek mondták ki a George Floydot megölő rendőrt

április 20., kedd 21:15

Mind a három vádpontban bűnösnek találták kedden Derek Chauvin rendőrt, aki tavaly májusban intézkedés közben megölte George Floydot Minneapolisban.

A büntetés mértékét nyolc hét múlva fogják közölni.

Ahogy arról korábban részletesebben írtunk, a 45 éves Derek Chauvin azért állt bíróság előtt, mert 2020. május 25-én, rendőri intézkedés közben több mint 8 percig térdelt George Floyd nyakán, aki eközben eszméletét vesztette, később pedig meghalt. Az ügyészség azt próbálta bizonyítani, hogy Derek Chauvin felelős George Floyd haláláért, és hogy amit tett, az túllépett minden határt, amit egy rendőr intézkedés közben megengedhet magának. A volt rendőr védői ezzel szemben arról próbálták meggyőzni az esküdteket, hogy nem teljesen biztos, hogy Chauvin tettei vezettek Floyd halálához, és hogy bár tragikus, ami történt, de a körülmények indokolttá tették a járőr viselkedését.

A 45 éves Derek Chauvin ellen három vádpontban is vádat emeltek, ezek közül a legsúlyosabb esetben akár 40 évet, a legenyhébb esetben maximum 10 évet kaphat, ha elítélik. Chauvint két pontban is különböző súlyú emberöléssel vádolják. Egyik vádpontban sem azzal, hogy szándékosan ölte volna meg Floydot, de a súlyosabbik, az amerikai jogrendben 2nd degree minősítésű emberölés esetében azzal igen, hogy amúgy bűncselekmény - jelen esetben súlyos testi sértés - elkövetése során ölte meg áldozatát. A második vádpontban megfogalmazott 3rd degree murdert magyarra gondatlanságból elkövetett emberölésnek fordíthatjuk, a harmadik vádpontban megfogalmazott manslaughter pedig ennek egy enyhébb fokozata, eszerint a vádlott viselkedése a halál kockázatát is magában foglalta.

A tárgyalás utolsó napja

Az ügyészség és Cauvin védelmének fő érvelését megérthetjük a pert záró beszédekből, amelyeket április 19-én hallgathatott meg az esküdtszék. Steve Schleicher ügyész valamivel kevesebb mint két órát beszélt, a mondanivalóját viszont egy mondatában össze lehet foglalni:

Ez az ügy pontosan az, amit akkor gondoltak, amikor először látták a videót. Amit akkor éreztek a gyomrukban, amit akkor tudtak a szívük mélyén.A vád stratégiája az egész világot bejárt, valamivel több mint 9 perces videóra koncentrált, amelyet az egyik járókelő, az akkor még csak 17 éves Darnella Frazier készített, és amelyet a per során újra és újra lejátszottak. Az ügyészek azt akarták bemutatni, hogy itt nem egy "normális" rendőri intézkedésről van szó, egy brutális és indokolatlan cselekedet történt, az áldozat nem áll ellen, nem is tudna, az életéért könyörög, miközben számos civil is arra hívja föl a Chauvin és társai figyelmét, hogy indokolatlan és kegyetlen, amit Floyddal csinálnak.

A vád több, az esetet május 25-én végignéző tanút is meghallgatott, akik mind arról számoltak be, hogy azt érezték, nem helyes, ami történik, az eset pedig mélyen traumatizálta, és azóta is kísérti őket. Meghallgatták azt a bolti alkalmazottat is, akinek Floyd a gyanú szerint hamis pénzzel fizetett, és aki szintén arról számolt be, hogy szerinte a férfi nem tűnt agresszívnek, és utólag sajnálja, hogy kihívta a rendőrséget. Emellett számos egészségügyi szakértőt is megszólaltattak, akik beszámoltak róla, hogyan okozhatta Chauvin Floyd halálát, és számos rendőrt és rendőrségi szakértőt is tanúként szólítottak - köztük Minneapolis rendőrfőkapitányát, Medaria Arradondot -, akik szintén arról beszéltek, hogy Chauvin intézkedése nem része a standard intézkedési gyakorlatnak, indokolatlan és brutális volt.

A védelem viszont azt akarta elérni, hogy az esküdtek a 9 perces videón kívüli tényezőkre fókuszáljanak. Arra, hogy Floyd valamilyen kábítószer hatása alatt volt - ami a védők szerint hozzá is járulhatott a halálához -, ellenállt annak, hogy az őt őrizetbe vevő rendőrök beültessék a járőrkocsiba, az intézkedés körül növekvő és egyre indulatosabb tömeg pedig elterelte Chauvin és társai figyelmét. A védelem stratégiája az volt, hogy elbizonytalanítsa az esküdteket. Például felhívták a figyelmet, hogy a vád által idézett, rendőrségi szakértői tanúk más és más pillanatot határoztak meg, hogy Chauvin viselkedése mikor lépte át azt a határt, ami megengedhető lett volna. Ha ezt a határt a szakértők is egymástól eltérően látják, akkor ki lehet azt jelenteni, hogy Chauvin tudatosan lépte át ezt a határt? Főleg egy olyan feszült helyzetben, mint ami Floyd letartóztatása körül kialakult?

A védelem azt is próbálta hangsúlyozni, hogy a Floyd szervezetében talált metamfetamin és fentanil hozzájárulhatott ahhoz, hogy leállt a szíve, így nem bizonyítható, hogy a férfi abba halt bele, amit Chauvin tett, vagyis hogy percekig a nyakán térdelt, nehezítve a légzését és az agya vérellátását. Az ügyészség az Eric J. Nelson védőügyvéd közel 3 órás záró beszéde után még 17 percben reagált, amelyben amellett érvelt, hogy

Floyd 17 026 napig élt anélkül, hogy belehaljon a drogfogyasztásba vagy a már fennálló szívproblémáiba, például, hogy megnagyobbodott a szíve. Az ügyész hangsúlyozta, hogy Floyd abba halt bele, hogy nem kapott levegőt, ahhoz pedig nem kell orvosi diploma, hogy valaki tudja, az nélkülözhetetlen az életben maradáshoz.

George Floyd nem azért halt meg, mert túl nagy volt a szíve, hanem azért, mert Chauviné volt túl kicsi. - mondta Jerry W. Blackwell ügyész. Peter A. Cahill bíró pedig felhívta a figyelmet arra, hogy Chauvint nem mentené fel a büntetőjogi felelőssége alól az sem, ha bizonyítani lehetne, hogy más tényezők is hozzájárultak Floyd halálához.

Feszülten várt az egész város

Minneapolis városa előre felkészült arra az esetre, hogy ha Chauvint felmentenék, és újra zavargások törnének ki a városban. A bíróság helyszínét, Minneapolis kormányzati épületét barikádokkal vették körül, a városba pedig a nemzeti gárda 3000 tagját is bevezényelték, hogy segítsék a rendőrséget. Tim Walz kormányzó pedig "békeidei szükségállapotot" hirdetett, aminek alapján, ha szükséges, a szomszédos államokból is lehet rendőri erősítést kérni. A város iskoláiban a héten csak távoktatás van, sok üzletvezető pedig inkább bedeszkázta a boltja kirakatait.

A városban a per alatt egymást érték a tüntetések, különösen miután április 11-én Minneapolis egyik külvárosában, Brooklyn Centerben rendőrök agyonlőttek egy 20 éves fekete férfit, Daunte Wrightot.

A kedélyeket az is borzolta, hogy Maxine Waters demokrata kongresszusi képviselő azt nyilatkozta hétfőn, hogy ha Chauvint nem ítélik el, a tüntetőknek "konfrontatívabban" kell föllépniük.Emiatt Chauvin védője kérte a bíróságot, hogy nyilvánítsa semmissé az eljárást, arra hivatkozva, hogy a képviselő kijelentésével megfélemlítette az esküdtszéket. Ezt a bíró elutasította, de elismerte, hogy Waters kijelentései jól szolgálhatják a védelmet, ha esetleg fellebbezni akarna a döntés ellen.