Ünnepeljük együtt a 420-at!

április 20., kedd 12:50
  • Az év negyedik hónapjának huszadik napja ideális alkalom arra, hogy foglalkozzunk egy egyre több magyart érintő jelenséggel.
  • A 420 ugyanis már a magyarok ötödének egyet jelent a szívással.
Három nagymama életében először szív füvet 2014-ben Gif: Cut/Youtube

A magyar nyugdíj az EU leggyengébbjei között

Magyarországon idén januárra 150,6 ezer forint lett az átlagnyugdíj, ami akkor 420 eurónak felelt meg (jelenleg csak 417-et ér), eközben pedig az eurózónában lévő Szlovákiában az átlagos öregségi nyugdíj március végére elérte az 500 eurót (kb. 179,9 ezer forintot).

Az Eurostat legutóbbi, 2018-as adatai szerint a magyar öregségi átlagnyugdíj 380 eurót tett ki, ami nominálisan csak az egyharmadát, vásárlóerőt nézve a felét jelentette az EU-s átlagnak. Ezzel a tagállamok közül csak Szlovákia, Románia, Észtország, Horvátország, Litvánia, Lettország és Bulgária volt mögöttünk. 2018-ban az uniós (EU27) havi öregségi átlagnyugdíj 1200 euró volt, 25 százalékkal (kb. 240 euróval) több, mint 2008-ban, eközben a magyar átlagnyugdíj tíz év alatt csak 9 százalékkal, 30 euróval nőtt.

A 13. havi nyugdíjat négy lépésben állítja vissza a kormány, teljes havi összeggel 2024-ben számolhatnak az érintettek. De a napi.hu számítása szerint még a 13. havi nyugdíjjal sem lépnénk előre egyetlen hellyel sem az EU-ban.

Magyarországon 2018-ban a GDP 6,8 százalékát fordították öregségi nyugdíjakra, az EU-s átlag 10,1 százalék volt. A magyar arány alapvetően azért kisebb, mert az átlagnyugdíj GDP-arányosan is kicsi. (A nyugdíjasok népességen belüli aránya 20,8 százalék, ami szinte megegyezik a 21,2 százalékos, EU-s átlaggal.) A kormány 2030-ra vonatkozó előrejelzése szerint csak a GDP 8,4 százalékát fogják kitenni az állami nyugdíjkiadások, pedig ez a szám 2016-ban 9,7 százalék, 2020-ban 9,0 százalék volt.

A Magyar Államkincstár utolsó, részletes közlése szerint kb. 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezer sem volt az öregségi nyugellátása, a 2,05 milliós nyugdíjas-társadalom 55,6 százaléka (1,14 millióan) 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kapott. Csak 54 ezer nyugdíjasnak volt 300 ezer forint felett a nyugdíja. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége javasolta, hogy a legkisebb öregségi nyugdíjat emeljék 50 ezer forintra.

Idén az úgynevezett valorizációs szorzók miatt (amik a korábbi évi átlagkeresetekkel együtt kiadják a nyugdíjba vonulók nyugdíjának mértékét) magasabb összeget kapnak azok, akik ugyanolyan életpálya után vonulnak nyugdíjba, mint akik 2015-ben tették – írja a Portfolio. De a lap szerint a koronavírus-járvány miatt az átlagkeresetek idén valószínűleg nem nőnek sokat, így a 2022-es nyugdíj-megállapításokkor jelentős növekedésére nem érdemes számítani.

Az infláció csak tovább ront rajta

A Központi Statisztikai Hivatal márciusi statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi áraknál, és szakértők szerint a nyitás után el fog szabadulni az infláció, a Magyar Nemzeti Bank is 3,8-3,9 százalékos inflációval számol éves szinten.

Az élelmiszerek drágulása jobban érinti a nyugdíjasokat, hiszen a kis jövedelemből élőkhöz hasonlóan a pénzük nagyobb arányát költik élelmiszerre: decemberben például a nyugdíjas infláció 3,8 százalékra nőtt, míg az általános áremelkedés csak 2,7 százalék volt, márciusban viszont a nyugdíjasoké 3,4 százalék volt, ami az összes fogyasztóra érvényes áremelkedésnél 0,3 százalékponttal alacsonyabb volt.

A magyar háztartások kiadási szerkezete egyébként a szegényebb tagállamokéra jellemző, 2009 és 2019 között 7 EU-tagállamban nőtt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok súlya a háztartások kiadásain belül, nálunk 0,5 százalékponttal nőtt az élelmiszerek szelete, előttünk csak Csehország (1,3 százalék) és Szlovákia (1,1 százalék) van.

Egyre rosszabb lesz a helyzet

A Pénzcentrum nemrég Gyarmati Andrea szociológiai tanulmánya alapján összeszedte, milyen aggasztó folyamatok ronthatják tovább a nyugdíjasok élethelyzetét.

Minden ötödik ember 65 év feletti, arányuk a társadalmon belül évről évre egyre jobban nő, és 10 emberből 7 nem tudja megőrizni az egészségét idős korára. 2020-ra 30,3 százalékra nőtt az időskori eltartottsági ráta.

Ma egy 15 éves magyar fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet, ami még az EU-s átlag alatt van 1,5 évvel, de itthon rohamosan nő ez a mutató, hamarosan lehagyjuk az uniós átlagot.

Az átlagembernek már azelőtt megromlik az egészsége, mielőtt elérné a nyugdíjkorhatárt. A OECD-statisztikák szerint Magyarországon a férfiak 15,6, a nők 21,9 évet töltenek átlagosan nyugdíjban, pedig az OECD-átlag a férfiaknál 18,1, a nőknél 22,5 év.

2016-ban a 65 év feletti egyedül élő idősek közül a nők 40, a férfiak 17 százaléka élt egyedül, a megözvegyülés mellett a válások emelkedő száma miatt is. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók kb. 400-600 ezren lehetnek, de csak 50 ezer ember kap alanyi jogú ápolási díjat, amibe ráadásul a fogyatékos rokont és gyereket ápolók is beletartoznak.

Magyarországon EU-s összehasonlításban nagyon alacsony az idős hozzátartozót gondozók aránya, a felnőtt népesség 8-10 százaléka, vagyis magas az ellátási szükséglettel rendelkező, de ellátatlan idősek aránya.

A 65 év felettiek 2,85 százaléka tud időskorúak otthonába, gondozóházba kerülni. A házi segítségnyújtásban 90 542 ellátott volt 2019-ben, idősek nappali ellátásában 38 109 ember részesült. A várakozók száma egyre nő, a várakozási idő átlagosan két év, a kérelmek kb. fele ezalatt megszűnik, fele részben időközi elhalálozás miatt. 8 éve a központi állami fenntartásban működő idősek otthonában nincs új férőhely, mert a kapacitások száma be van fagyasztva.

A nagyon idősek fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió valószínűsége a 80 felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket.

Magyarországon a 65 évnél idősebbek kétharmada él valamilyen krónikus betegséggel, az Európai Bizottság tavalyi egészségügyi országprofiljában nem számították ide például a legtöbbeket érintő magas vérnyomást és más betegségeket, amikkel együtt a 2014-es európai egészségfelmérés szerint a 65 évnél idősebbek körében 80 százalékos a krónikus betegségek előfordulása.

Magyarországon a 65 év felettiek 10,8 százaléka dohányzott 2014-ben (azóta nem volt korcsoportos bontásban reprezentatív adatfelvétel), közülük 2,4 százalék napi 20 szálnál több cigarettát szív. Az alkoholizmus is óriási probléma a krónikus betegségek kockázatát nézve: sok magyar (főleg férfiak) 55 éves kor felett hajlamos egyre több alkoholt fogyasztani, akkor is, ha korábban nem volt szerfüggő.

Az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) kötelesek biztosítani az önkormányzatok, de csak a települések 80-90 százalékán van ilyen, és van, ahol az idősek csak néhány százaléka kapja meg. A 65 felettieknek csak a harmada tud arról, mire jogosult. A szociális szférában 93 ezren dolgoznak, a dolgozók 70-80 százaléka nem éri el a bruttó 296 ezres átlagbért, pedig nagy szakértelmet és teherbírást kíván a munka. 2019-ben már 3600 betöltetlen álláshely volt, és a gondozók átlagéletkora kb. 50 év, azaz hamarosan tömegesen mennek nyugdíjba, miközben szociális felsőfokú végzettsége 2009 óta egyre kevesebb embernek van.

Források: Pénzcentrum, Napi, Pénzcentrum, Index, Portfolio.