A magyar háztartások fogyasztása a legkisebbek között van az EU-ban

A magyar háztartások kiadásainak nagy részét teszik ki az élelmiszerek, és ez az elmúlt években csak még jellemzőbb volt, és ez a szegényebb országokra jellemző. A magyar háztartások fogyasztása a második legkisebb az unióban – közölte az Eurostat.

2009 és 2019 között hét EU-tagállamban nőtt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok súlya a háztartások kiadásain belül, nálunk 0,5 százalékponttal nőtt az élelmiszerek szelete, előttünk csak Csehország (1,3 százalék) és Szlovákia (1,1 százalék) van.

A magyar háztartások sokat költenek élelmiszerekre: az átlag 13 százalék, nálunk ez a kiadások 17,3 százaléka, az élen Írország áll 8,6-tal.

A HVG azt írja, mivel ételre mindenhol muszáj költeni, minél szegényebbek egy ország háztartásai, annál nagyobb részét viszi el az étel a kiadásoknak. A magyar háztartások kiadási szerkezete a szegényebb tagállamokéra jellemző, hasonlít a többi visegrádi országéra, Románia és Bulgária pedig még szegényebb ország. (Egyébként összegszerűen csak Bulgáriában fizet kevesebbet az élelmiszerért egy átlagember.)

A lakásfenntartással kapcsolatos kiadások súlya csökkent kicsit, például azért, mert a háztartási energia ára a rezsicsökkentések óta alig változott. A magyar háztartások forintban számolt kiadásai egyébként nőttek, hiszen az elmúlt években nőttek a keresetek és az árak is.

Egy átlagos magyar (a csecsemőtől a nyugdíjasig minden magyart ideértve, egy főre vetítve) élelmiszerre 2010-ben még 244 ezer forintot, 2019-ben már 421 ezer forintot költött egy évben.

Lakásfenntartásra tavaly fejenként 479 ezer forint ment el, közlekedésre 309 ezer. Prostitúcióra a háztartások saját bevallása alapján 20 ezer forintot költött egy átlagos magyar – írja a HVG.

A KSH arról számolt be nemrég, hogy Magyarországon a háztartások egy főre jutó fogyasztása 2019-ben az EU-s átlag 67 százaléka volt, 2018-ban meg még 66 százalék. A javulás okai: a folyó áron számolt egy főre jutó tényleges fogyasztás 8,7 százalékkal nőtt, a népesség fogyott, és nemzetközi összehasonlításban a forint vásárlóereje csökkent. A KSH azt írta, csak Bulgáriában és Szlovákiában alacsonyabb a háztartások fogyasztása.

A kormányzati szektor fogyasztása már közelebb van az EU-s átlagéhoz. (HVG)