Hosszú idő után újra előkerült a magyar kormányzati kommunikációban Ausztria,a régi jó járványlaborunk. Gulyás Gergely hozta fel példaként. Lehet, hogy nem ez volt a szándéka, de az összehasonlítás tényleg tökéletesen mutatja, hogy mennyivel jobban kezelte a járványt Ausztria, mint Magyarország. Ráadásul az összehasonlítás kiindulópontja a magyar járványkezelés egyik legmagyarázhatatlanabb jelensége, a magyar kormány tesztfóbiája volt.

Az RTL Klub kérdezett rá arra a kormányinfón, hogy a kormány tervezi-e osztrák mintára a lakosság számára ingyenes koronavírus-tesztek bevezetését a biztonságos nyitás érdekében.

Gulyás szerint a kérdésben egy alapvető tévedés van. Szerinte Ausztriában azért tesztelnek sokat, mert nincs elég oltóanyag. „Mi 1-2 héten belül abban a helyzetben leszünk, hogy aki eddig regisztrált, azt mind be tudjuk oltani, és folyamatosan tudjuk majd oltani a csak később jelentkezőket is. Tehát nem a teszt a megoldás, hanem az oltás a megoldás. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy regisztráljon, és oltassa be magát. És akkor nem kell tesztelni” - mondta Gulyás.

Ausztriában tényleg alacsonyabb a beoltottak száma, mint Magyarországon (a felnőtt lakosság 25 százaléka kapott már legalább egy oltást, nálunk 40 százalék). Valamit viszont ennek ellenére sokkal jobban csinálnak. Amíg nincs meg a társadalmi védettség, a megelőzésre helyezik a hangsúlyt: tesztelésekkel, ami kulcsfontosságú a fertőzés követésében és a terjedésének megakadályozásában. Emellett akár régiós szinten elrendelt korlátozásokkal és egyéb, nem ördögi védekezési intézkedésekkel küzdenek a vírus ellen.

Annyira sikeresen alkalmazták a Gulyás által leszólt tesztelésen is alapuló védekezést már ősszel, hogy a második hullám is jóval enyhébb volt ott, mint amit Magyarországon megtapasztaltunk. És amíg nálunk a harmadik hullám messze meghaladta még a másodikat is, addig Ausztriában kordában tartották a jóval fertőzőbb brit mutációt is.

Ausztriában 9 millió körül van a lakosság száma, nálunk 9,7 millió körül. Van tehát különbség, de a követező számokból elég világosan látszik, hogy a járványadatokban a lakosságarányt jóval meghaladó, szakadékszerű különbség van a két ország között:

• Az osztrákoknál idén 3895 volt a napi fertőzöttek csúcsa, még március 26-án. Nálunk aznap 11 265 új fertőzöttet jelentettek (ami nálunk is szinte a csúcs volt).
• Az osztrákoknál a mai jelentés szerint 1 944 koronavírus fertőzött van kórházban. Itthon 7 507. Magyarországon a kórházban lévők száma március utolsó és április első hetében volt a csúcson, 12 000 fölött. Az osztrákoknál is nagyjából ezzel egy időben érte az egészségügyet a legnagyobb terhelés, de mindössze 2 400 koronavírus-fertőzött volt ekkor kórházban.
• Nálunk ma 26 406 tesztet jelentettek. Az osztrákoknál 72 509-et.

Amiben óriási a különbség: az áldozatok száma. Nálunk ma 214 újabb áldozatot jelentettek. Ausztriában 29-et. És nem csak ma volt ekkora különbség.

Az elmúlt két hónapban 1 629 koronavírus-áldozatot jelentettek Ausztriában. Nálunk 11 654-et.

Ausztriában ma lépte át a 10 ezret a járvány áldozatainak a száma (10 026), nálunk ma a 26 ezret (26 001). Lakosságarányosan Ausztriában 100 ezer főre 111 koronavírus áldozat jut. Nálunk ennek a két és félszerese, 267.

Nemcsak Ausztriát előzzük meg lakosságarányosan, a kis államokat nem számítva az egész világon nálunk lett a legmagasabb a regisztrált áldozatok száma lakosságarányosan.

A harmadik hullám adatai alapján olyan mértékű oltottsági szintnél, ahogyan mi álltunk januárban, februárban és márciusban, de akár még most is, talán mégiscsak szükség lett volna több eszközre a védekezésben, hogy ne taroljon ennyire a vírus. Az osztrák labor mutatta az utat, de mi nem azt követtük.