• Gulyás Gergely nem érzi a kényszert, hogy változtatni kellene a magyar tesztelési gyakorlaton.
• Pedig a lazítás különösen indokolttá tenné, hogy csökkentsük a vírusterjedés kockázatát.
• Más országok éppen az iskolanyitással együtt pörgetik fel a tesztelést.
• De valamiért a kormány a járvány kezdete óta ellenáll a tömeges tesztelést szorgalmazó szakértőknek.

A britek heti két ingyenes koronavírus-tesztet biztosítanak mindenkinek. A német kancellár szerint a tesztelés a híd, amin haladni lehet, amíg megmutatkoznak az oltási kampány eredményei. Görögországban tömeges tesztelési kampánnyal fékeznék meg a vírus terjedését, hátha menthető a turistaszezon is. Csehországban rengeteg munkahelyen előírták a tesztelést.

Litvániában az utazási korlátozások feloldása után az oltás mellett a tesztelésre helyezik a hangsúlyt. Szlovéniában önkéntesen tesztelnék a diákokat az iskolák biztonságos újranyitása érdekében. Az amerikai kormány tízmilliárd dollárt szán az iskolai tesztelések felpörgetésére ugyanebből a célból.

Gulyás Gergely miniszter viszont a csütörtöki kormányinfón azt mondta, nem érzi a kényszert, hogy változtatni kellene a magyar tesztelési gyakorlaton. Annak ellenére sem, hogy számos szakértő, köztük a Magyar Orvosi Kamara szerint túlságosan korai a lazítás: miközben továbbra is csúcson van a járvány harmadik hulláma, ismét megnyithattak a márciusban bezárt szolgáltatások, és április 19-étől újraindul az iskolai oktatás. A hárommilliomodik oltás elérésekor pedig újabb lazításokat terveznek.

A fenti példák is mutatják, hogy a világ különböző országai igyekeznek a korlátozások feloldását tömeges teszteléssel összekapcsolni. Jennifer B. Nuzzo, a Johns Hopkins Egyetem epidemiológusa márciusban a New York Timesba írt véleménycikkében figyelmeztetett, hogy a biztató oltáshelyzet ellenére nem szabad megfeledkezni a tesztelés fontosságáról. Széles körben elérhető, olcsó gyorsteszteket sürgetett, ezekből ugyanis még mindig nincs elegendő az Egyesült Államokban.

Pedig az antigén gyorstesztek - amiket itthon az egészségügyben használnak, magánúton pedig tízezer forint körül hozzáférhetők - pont nagyobb tömegek szűrésére, iskolákban és munkahelyeken használhatók hatékonyan. Bár kevésbé pontosak az aranystandardnak számító PCR-tesztekhez képest, gyorsan eredményt hoznak, és a segítségükkel tünetmentes fertőzötteket is kiszűrhetünk.

Ha a kormány ragaszkodik a nyitáshoz, a tesztelés felpörgetésével csökkenthetné az ezzel járó kockázatokat, például az iskolákban. A pedagógusokat beoltják ugyan Pfizer-vakcinával, de közülük százezren csak most hétvégén kerülnek sorra. Az ő esetükben alig több mint egy hét telik el az első dózis után, mire ismét emberek közé kell menniük. Pedig a legfrissebb, Pfizerrel és Modernával kapcsolatos amerikai kutatások szerint az első dózis két hét elteltével működik 80 százalékos hatékonysággal, a teljes, elérhető védettséghez pedig két dózisra van szükség. Az iskolanyitás a félig vagy egyáltalán nem beoltott szülők számára is növeli a megfertőződés és a betegség kockázatát.

Falus András immunológus, bár érteni véli a gazdasági és népszerűségi szempontokat, szintén elsietettnek látja a nyitást, különösen az iskolákban. De ha már így alakult, szerinte rendszeresen tesztelni kellene a diákokat és az iskolai dolgozókat, nemcsak a tanárokat, hanem a személyzetet is. Azt mondta, ideális esetben hetente, szerdánként végezhetnék ezeket az antigén gyorsteszteket, hogy azonosítani tudják a fertőzötteket. Emellett rendszeresíthetnék a tavaly tavasszal megismert, elég pontatlan antitesttesztek megbízhatóbb, laboratóriumi változatait, amelyek a már lezajlott fertőzésről adnak képet.

Nagy-Britanniában úgy biztosítják mindenkinek a heti két ingyenes gyorstesztet, hogy a lakosság jóval nagyobb százaléka kapott oltást, mint Magyarországon. Az emberek tesztelőállomásokon, gyógyszertárakban és postai úton kaphatják meg a tesztjeiket, amiket saját magukon, otthon elvégezhetnek. Így akár reggel, munkába vagy iskolába indulás előtt meggyőződhetnek róla, hogy nem fertőzöttek. Ez akkor is jelentős kockázatcsökkentés, ha a tesztek az esetek egy részében tévesen mutatnak negatív eredményt.

A brit középiskolások és tanáraik már az év elején is kaptak ilyen teszteket, éppen azért, hogy felkészülhessenek a márciusi iskolanyitásra. Februárban minden iskolásra és családtagjaikra, valamint azokra is kiterjesztették a programot, akik nem tudtak otthonról dolgozni.

„Ahogy szépen haladunk előre az oltási programban, és óvatosan oldjuk a korlátozásokat, még fontosabb a rendszeres gyorstesztelés, hogy az erőfeszítéseink ne vesszenek kárba” - mondta Boris Johnson miniszterelnök.

Március végén Horst Seehofer német belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke először is szigorú zárást javasolt a brit variáns terjedésének megállítása érdekében. „A korlátozások visszavonásához pedig be kell vezetni a vírus lehetséges útjait szorosan követő tesztelés országosan egységes rendszerét” - mondta a Süddeutsche Zeitungnak.

A lazább utat választó berlini vezetés nyitva hagyta ugyan a korábban bezárt boltokat és szolgáltatásokat, de előírták, hogy elektronikai üzletbe vagy fodrászhoz is csak aznapi negatív gyorsteszttel lehet menni.

Valamiért nem szeretik, hiába javasolták a saját szakértőik is

Gulyás Gergely szerint nem kell változtatni a tesztelési protokollon, pedig azt lazítástól függetlenül is sok kritika érte. Magyarország az elmúlt egy évben mindvégig szigorú feltételeket szabott a kötelező teszteléshez, a tünetmentesek rendszeres ellenőrzéséig jóformán el sem jutottunk, pedig ez máshol régóta gyakorlat.

A vírus felbukkanásakor a világon mindenhol nehéz volt beszerezni a PCR-teszteléshez szükséges eszközöket, hirtelen a szokásosnál jóval nagyobb laborkapacitásra lett szükség. Érthetően időbe telt, mire ezeket kibővítették. Azóta sokkal többet tudunk a gyorstesztek működéséről, ezekből is egyre pontosabbak állnak rendelkezésre, nem véletlen, hogy számos országban nagy mennyiségben használják őket.

Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium epidemiológusa már egy éve nyilvánosan jelezte, hogy bár a járvány első fázisában nem a tesztelés volt a fő stratégia a járvány megfékezésére, a továbblépéshez muszáj bővíteni. Ősszel is elmondta, hogy tavaly április végén négyszintű stratégiát javasoltak a kormánynak, benne a fertőzöttek felkutatásával, detektálásával, a kontaktkutatás megerősítésével.

Ez fontos eleme lett volna a második hullámra való felkészülésnek, mégsem fogadták meg a tanácsot. Röst Gergely, a kormánynak szintén tanácsot adó matematikus augusztus végén, a második hullám küszöbén arról beszélt, hogy túlságosan lassú a tesztelési rendszer, ami a tünetet produkálókra koncentrál ahelyett, hogy megszakítanák a fertőzési láncokat.

Bár ősszel valamelyest bővítették a tesztelést, Oroszi egy októberi interjúban azt mondta, elérték a kapacitások határát, és tesztek híján nem tudják megrajzolni a valós járványgörbét. Akkoriban naponta átlagosan tízezer tesztet végeztek, amit novemberre sikerült húszezer környékére feltornázni. A tesztek száma az év elején is ugyanebben a sávban mozgott, és csak márciusban sikerült 30 ezer fölé jutni. Most ismét csökkenést látunk, az elmúlt egy hétben naponta átlagosan 25 ezer tesztet végeztek Magyarországon.

A decemberi kiugrások annak köszönhetők, hogy néhányszor célzottan tesztelték a pedagógusokat és a szociális dolgozók egy részét. Ezek a programok azonban nem váltak rendszeressé.

link Forrás

„Kezdettől fogva ez a mániám, hogy tesztelni kell” - mondta Falus András, aki szintén nem talál észszerű magyarázatot arra, miért nem fogadta meg a kormány a saját szakértői tanácsát.

Egyetlen tömeges, reprezentatív tesztelés volt Magyarországon, amikor tavaly, az első hullám végén felmérték a lakosság antitest-szintjét. Annak azonban nem a vírus terjedésének lassítása volt a célja, hanem, hogy megtudják, nagyjából mennyien estek át a fertőzésen. Mint kiderült, akkor még nagyon kevesen, bár azóta antitesttesztekből is sokkal jobb minőségűek állnak rendelkezésre. A tömeges tesztet mégsem ismételték meg, hiába ígérték őszre is.