• Beoltották a két és félmilliomodik magyart is.
• Ez dicséretesen magas szám, de érthetetlen, miért ehhez kötötte a kormány a lazítás megkezdését.
• A járvány harmadik hulláma továbbra is tetőzik, a kórházakon óriási a terhelés, ami tovább fokozódhat, ha új lendületet kap a vírus.
• A lazítás miatt azok a fiatalok találkozhatnak többet, akik nincsenek beoltva, vagy nemrég kapták meg az első adag vakcinát, ami nem hat ennyi idő után.
• Bár újra mehetünk fodrászhoz, és este tízig szervezhetünk találkozókat a szabadban, továbbra is érdemes óvatosnak lenni.

Minden egyes beadott vakcina örömteli pillanat a járványban, így az is, hogy összességében már 2,5 millióan megkapták legalább az első oltásukat. Ez nemzetközi szinten is kimagasló, az Európai Unióban csak Máltán nagyobb az oltottsági arány, mint Magyarországon.

A kormány 2,5 millió oltáshoz kötötte a korlátozások lazítását, így mostantól este 10-kor kezdődik a kijárási tilalom, tovább lehetnek nyitva a boltok, illetve újranyithatnak a fodrászatok, kozmetikák és más szolgáltatások. Orbán Viktor indoklása szerint 2,5 millió oltás kell ahhoz, hogy sorra kerüljön minden 65 év feletti, aki regisztrált. „(...) mindig vannak új és új regisztrálók, dinamikus helyzet ez, tehát nincs soha sem végleges szám” - tette hozzá március 19-én, a 2,5 milliós cél azonban változatlan maradt.

Müller Cecília reggel még azt mondta, a 65 év felettiek 85 százaléka kapta meg az oltást, ami valószínűleg csak a regisztráltakra vonatkozik. Múlt heti nyilatkozata szerint összesen 1,5 millió 65 év feletti regisztrált az oltásra, vagyis az eredeti ígéretet csak úgy tarthatták be, ha délutánra beoltottak 225 ezer embert.

Az biztos, hogy a teljes időskorú népesség ennél jóval kisebb arányban jutott vakcinához. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) néhány napos késéssel követi a különböző korosztályok oltottsági arányát, figyelembe véve azokat is, akik nem regisztráltak. Ez alapján a 60-69 évesek felét oltották be, az idősebbeknek pedig 60-70 százalékát. Előbbi európai szinten is magasnak számít, de a táblázatból látszik, hogy néhány országban már szinte mindenkit beoltottak a 80 feletti korosztályból.

A biztató oltáshelyzet ellenére nehéz megmagyarázni, miért épp a 2,5 milliós számhoz kötötte a kormány a lazítás kezdetét.

Bár a jelek szerint elértük a harmadik hullám tetejét, ez a tető nagyon magasan van, és sokáig tarthat, mire elindulunk lefelé. Továbbra is 12 ezer koronavírusos beteget ápolnak kórházban, ami lakosságarányosan nézve nemzetközileg is kimagasló. Még mindig közel 1500-an vannak lélegeztetőgépen, és minden negyedik-ötödik teszt pozitív.

A mostani lazítás lehetővé teszi, hogy a fiatalabb, kevésbé átoltott korosztályok tagjai többet találkozzanak egymással. Ők dolgoznak a fodrászatokban, kozmetikákban, és leginkább ők veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ők találkoznak a barátaikkal az utcákon, parkokban, rakpartokon is, ahol most már este tízig gyülekezhetnek.

Bár a napokban a középkorúak és fiatalabbak közül is egyre többeket hívtak oltásra, még mindig hetekre van szükség, hogy megkapják a második dózist, pláne, hogy aztán kialakuljon bennük az elérhető maximális védettség. Ráadásul az első dózis sem hat azonnal: a 2,5 millió oltottból 900 ezren az elmúlt két hétben kaptak oltást, nekik még arra is várniuk kell, hogy legalább félig-meddig biztonságban érezhessék magukat.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) március 22-én lazítás helyett további szigorításokat javasolt, többek közt, hogy tiltsák meg közterületen három főnél nagyobb beszélgető csoportok kialakulását. Azóta csak romlottak a kórházi adatok.

Ha nagyobb teret adunk az amúgy is gyorsabban terjedő brit variánsnak, és esetleg tovább romlik a helyzet, akkor egy eleve sokszorosan túlterhelt rendszerre zúdítjuk rá a betegeket.Szlávik János főorvos is azt mondta hétfőn, hogy 2,5 milliónál sokkal több oltást kell még beadnunk, hiszen a nyájimmunitás határát a korábbi, kevésbé fertőző variáns esetén is 60-70 százalékra tették, és mostanra ez valószínűleg tovább emelkedett.

A jelenlegi oltási tempó alapján május végére érhetjük el a 60 százalékos oltottságot, de mivel a következő hetekben az eddigieknél sokkal több vakcina érkezik az országba, ez akár korábban is elképzelhető. A 70-80 százalékos arány nyáron tűnik reálisnak.

Számításaink szerint mostanáig az emberek 40 százaléka szerzett valamekkora védettséget a koronavírussal szemben, ideértve azokat, akik legalább két hete megkapták az első vakcinadózist, és akik feltételezhetően átestek a fertőzésen úgy, hogy még vannak antitestjeik.

A kormány rendeletbe írta azt is, hogy április 19-én újranyitják az iskolákat, mert addigra beoltják a regisztrált pedagógusokat. Azt már nem várják meg, hogy mindnyájukban kialakulhasson a megfelelő védettség. Orbán Viktor erről így nyilatkozott az állami tévében:

„Nézze, amikor én az első oltást megkaptam, bementem dolgozni. Az első oltás jelent védettséget. Persze kényelmesebb volna megvárni a másodikat, meg a jó ég tudja pontosan, hány napot. Erről is van egy orvosszakmai vita. De amit biztosan tudunk az az, hogy az első oltás már nagyon komoly védettséget ad. És én megértem, hogy mindenki szeretné minél hamarabb megkapni az elsőt, aztán meg a másodikat, aztán meg még várni is. És nyilván a pedagógusok közül is sokan gondolkodnak így. De azt kérem tőlük, hogy legyenek tekintettel, vegyék figyelembe a szülők érdekeit is, akiknek otthon kell maradni, nem tudják hova vinni a gyereket, pedig dolgozni kellene, meg kell élniük valahogy.”

Az iskolanyitás nemcsak a pedagógusok, hanem a félig vagy egyáltalán nem beoltott szülőknél is növeli a megfertőződés kockázatát.

Mindebből az következik, hogy a kormány lazítása ellenére továbbra is indokolt komolyan venni a járványt, és amennyire lehet, csökkenteni a találkozások számát.

Címlapkép:MTI/Máthé Zoltán