Koronavírus-számok Magyarországon 04.10.
Elhunytak + 245 Σ 23 211
Kórházban - 442 Σ 10 921
Fertőzöttek + 8 053 Σ 713 868
Tesztek + 36 612 Σ 4 897 922
Oltottak + 71 836 Σ 2 760 938

Nagyon magasan platózik a harmadik hullám 

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Erős jelei vannak annak, hogy csökken a járvány harmadik hullámának az ereje. Kivédve nincs, földre se vittük, győzelmet még nagyon-nagyon korai lenne hirdetni. A törékeny javulást egy túl korai nyitás pedig teljesen lenullázhat, mint arra Chile példája is figyelmeztet minket. 

Ami mindenképpen kedvező adat: kevesebb új fertőzöttet regisztráltak ezen a héten, mint az előzőn. A hosszú hétvége ugyan eléggé összekuszálja a statisztikákat szombatból nagyjából jövő csütörtökig, mert az ilyenkor szokásos kevesebb teszttel kevesebb új fertőzöttet találnak majd.

Az mindenesetre biztató, hogy már a hosszú hétvége előtt megfigyelhető volt, hogy a napi adatok kedvezőbben alakultak az egy héttel korábbinál (a szombat az előző szombatihoz képest, a kedd ugyanígy az előző keddhez képest, stb). Ez az összehasonlítás hívta fel január végén a harmadik hullám érkezésére a figyelmet, és jelezheti most, hogy talán megvolt a járvány tetőzése. 

Rózsaszínnel azokat a napokat emeltük ki, amikor az új fertőzöttek napi száma meghaladta a 7 nappal korábbi adatot.

Hogy túl vagyunk a nehezén, azt azért még korai lenne kijelenteni. Nagyon magas, bőven 20 százalék feletti az összes vizsgálaton belül a pozitív tesztek aránya, vagyis nehéz felmérni, hogy mennyire kiterjedt a járvány. 

És továbbra is óriási nyomás alatt van az egészségügy, 11 571 covid-fertőzött van kórházban, 1 440-en pedig mesterséges lélegeztetést kapnak. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy minden kapacitására szükség van a koronavírus-fertőzöttek ellátására, átcsoportosítva az erőforrások nagyon nagy részét az egyéb területekről. És sok helyen ez sem elég ahhoz, hogy a túlterhelt intenzív osztályokon megfelelő minőségű ellátást tudjanak biztosítani a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek. 

Ahhoz elvileg kellene 1-2 hét, hogy az új fertőzöttek számában látható javulás a kórházi adatoknál is megmutatkozzon. Ehhez képest az új fertőzöttek számának csökkenése után alig pár nappal stagnálni kezdett a kórházban fekvők és a lélegeztetőn lévők száma is. Ami persze jó hír, csak egyelőre érdemes óvatosan kezelni ezeket az adatokat. 

(A legördülő menüben lehet válogatni a grafikonok között.)

Ezen a héten 1 743 hivatalos covid-halálozást jelentettek, ez a múlt heti rekordnál is magasabb szám. De a növekedési ütem lelassult. 

A kórházban és a lélegeztetőgépeken lévők magas száma miatt nem várható gyors csökkenés a halálesetek számában, olyan radikális visszaesés semmi esetre sem, mint az elmúlt napokban. 

Ezen a héten érte el rekordot a napi áldozatok száma, szerdán 302 halálesetet jelentettek. Ehhez - de tényleg csak ehhez - képest a vasárnap jelentett 211 halálesetet alacsony. De ez így is az idei második legmagasabb vasárnapi adat. 

Az elvégzett tesztek számához hasonlóan a halálozásoknál is van egy hétvégi hatás, kevesebb áldozatot jelentenek vasárnap és hétfőn. 

Ennek vélhetően köze van az adminisztrációhoz és a boncolásokhoz. A hétvégi jelentésekből kimaradó áldozatok valamikor megjelenhetnek a hétköznapi számokban, bár azt az operatív törzs soha nem kommunikálta, hogy mi okozza az alacsonyabb számokat a hétvégén, és hogy korrigálják az adatokat. A négynapos hétvége után látszik majd itt is, hogyan alakult a járványhelyzet, és elképzelhető az is, hogy hirtelen nagyon megugrik, a 302 fős rekord közelében lesz az áldozatok száma a jövő héten szerdán és csütörtökön. 

Csak bízni lehet abban, hogy a találkozások megnövekvő száma húsvétkor nem erősíti vissza a járvány terjedését. És abban is jó lenne bízni, hogy a kormány nem nyit túlságosan hamar, megkockáztatva a fertőzés újbóli gyors terjedését. 

Orbán Viktor nyitást ígért akkora, amikor az első oltást kapottak száma meghaladja a 2,5 milliót. Ez szerinte a húsvét utáni első vagy második napon már meglesz. Azt továbbra sem tudni, hogy miért kötötte a 2,5 milliós számhoz a nyitás kezdetét, mert azt semmilyen szakmai szempont nem támasztja alá, különösen nem a brit mutáció ismeretében. Ráadásul az oltás beadása nem ad azonnali védettséget, a gyártók a második vakcina beadása után 7-21 nappal vállalnak erős immunválaszt. 

Persze, vanna hírek arról, hogy a Pfizernél és a Modernánál az első oltást követő 2-3 héten belül már jó esetben kialakul egy erősebb immunválasz, ami akár a megfertőződést és így a továbbadást is megakadályozza, de ott is szükség van ezt tovább erősítő 2. oltásra. Az Astránál is elkezdődik már mérhető számú antitest kialakulása a 21. napra, de nem mindenképpen, és némileg gyengébb, mint az mrns-vakcináknál. Az orosz és különösen a kínai vakcina esetében nem lehet tudni, hogy az első oltás után mennyi idővel alakul ki és milyen erős védettség. A kínai esetében például 28 napon belül kell beadni a második oltást, és még ezt követően két hét, amíg a gyártó stabil és erős immunválasz ígért. Azt most vizsgálják, hogy kell-e harmadik oltás. 

Vagyis bármennyire jó, hogy sokan, sőt egyre többen jutnak majd vakcinákhoz (409 ezren kapták meg az első oltást múlt vasárnap és most szombat között), de azonnal biztosan nem alakul nagyon erős védettség a beoltottakban, ahhoz a második oltásra + 1-2 hétre szükség van még a gyártók szerint. Erről nagyon kevés szó esik a gyors nyitást előtérbe helyező, ezzel a katasztrofális kórházi helyzetről a figyelmet elterelő kormányzati kommunikációban, emiatt sokan tévesen azt gondolhatják, hogy az oltás után már védettek is a vírus ellen. 

Ráadásul a társadalom nagy részének a védettsége még messze van attól a szinttől, ami szükséges lenne egy a járvány leküzdéséhez. A vírus különböző mutációi miatt ez akár 85-90 százalék is lehet, de a korábban emlegetett 60-70 százaléknál biztosan magasabb.

Saját számításaink szerint az oltást legalább két hete megkapók és a fertőzésen az elmúlt hónapokban már átesettekkel együtt ma 41 százalékos lehet azoknak az aránya, akik valamilyen szinte védettek a koronavírus ellen. A beoltottak száma áprilisban gyorsan fog emelkedni, az EU-ból érkező vakcinák száma lényegesen nagyobb lesz, és számítani lehet még orosz és kínai oltóanyagokra is. Májusra már az lehet a kérdés, hogy hogyan lehet rávenni azokat az oltásra, akik eddig elzárkóztak. (A KSH legfrissebb felmérése szerint 55,6 százalék már beadatta vagy tervezi beadni a vakcinát, 19 százalék talán beadatja, 20,1 százalék teljesen elutasító.)