Elérjük-e valaha a sokat emlegetett nyájimmunitást a koronavírus ellen, ha igen, mikor és hol tartunk most?

A helyzetet nehezíti, hogy maga a nyájimmunitás elég képlékeny fogalom. Hogy mást ne mondjunk, a covid esetén igen jelentős a szórás abban, hogy a népesség mekkora hányadának kéne immunisnak lenni ahhoz, hogy a betegség ténylegesen ne tudjon terjedni. A legoptimistábbak szerint ehhez elég, ha tízből hat ember immunis. A pesszimista jóslatok szerint viszont tízből kilencnek kéne immunisnak lennie ahhoz, hogy a tizedik már biztosan ne fertőződjön meg. A baj az, hogy még a népesség hatvan százalékának immunizációja is távoli cél.

Az immunitás megszerzésének egyszerűbb módja a védőoltás, a komplikáltabb, kockázatosabb és kétesebb kimenettel járó az, ha átesünk a betegségen. Tehát a beoltottak számát kellene összekombinálni azokéval, akik átestek a betegségen, és még biztosan védettek. (Bár arról is van még szakmai vita, hogy a gyógyultak mennyi ideig immunisak, és hogyan variálódik ez a különböző, mutálódott vírustörzsek esetében.)

Tehát nem egyszerű megmondani, hogyan állunk most.

Számításunk szerint a lakosság 30 százaléka lehet már valamilyen szinten védett a koronavírus ellen.

Beoltottak száma

A legnagyobb védettségük azoknak van, akik megkapták a második oltásukat is, és eltelt azóta legalább egy hét. Ebbe a kategóriába most még viszonylag kevesen tartoznak, mindössze 444 451-en kapták meg péntekig a második oltásukat. (Ez a társadalom 4,5 százaléka.)

Ráadásul március eleje óta inkább az a cél, hogy az első oltást kapják meg minél többen, és a Pfizernél (21 napról 35 napra), de különösen az AstraZenecánál (négy hétről 12 hétre) kitolták a második oltás beadásának határidejét, és hozzányúltak a második körre félretett raktárkészlethez.

link Forrás

A rövid távú cél az, hogy elkerüljük, hogy a vírus súlyos tüneteket okozzon, és megteljenek a kórházak covid-fertőzöttekkel. Vagyis egyelőre nem a teljes immunitást célozzuk, hanem inkább a súlyos betegséget megakadályozó védelmet. Ez jó eséllyel már az első oltással is elérhető. Nem azonnal, de az első oltás után két héttel már általában megjelenik észrevehető mennyiségű ellenanyag a szervezetben, ami elvileg megakadályozza a komolyabb betegséget, de legalábbis jelentősen csökkenti a súlyos tünetek kialakulásának esélyét.

Az első oltást már jóval többen kapták meg, péntekig 1 477 554 fő. (A társadalom 15 százaléka.) Két hete ez a szám 949 497 fő volt, a teljes népesség közel 10 százaléka, ma őket tekintjük a megkapott oltás által minimális mértékben immunizáltaknak.

Akik már megfertőződtek

Hivatalos adatok szerint a járvány kezdete óta összesen 549 839-en fertőződtek meg péntekig. Úgy számolunk, hogy azok, akik átestek a betegségen, átlagosan fél évig lehetnek védettek. A legtöbb fertőzést az elmúlt 180 napban regisztráltuk: 531 849 covid esetet mutattak ki az elmúlt fél év során. Egyszerű becsléssel ezt a számot a két héttel ezelőttig beoltottakhoz adva kimutathatnánk, hogy jelenleg 1 481 346 fő rendelkezhet Magyarországon kielégítő immunitással a koronavírus ellen, vagyis a teljes népesség kicsit több mint 15 százaléka.

Korrekciók

Azonban ez a számítás bizonyos szempontból túl-, más szempontból meg alulbecsli a valószínűleg valóban védettek arányát az országban.

A túlbecslés több dologból fakad. Először is a koronavírusban elhunytakat (péntekig 17 158) le kell vonni a fertőzésen átesettek számából, ha a természetes immunitást szerzettek számára vagyunk kíváncsiak. Teljesen különböző okból, szintén nem számítjuk a három héten belül megfertőződött betegeket, hiszen ők még jellemzően a betegséggel küzdenek. Végül figyelembe kell vennünk azt is, hogy akik három hónapnál régebben átestek a fertőzésen, azok már oltást is kaphattak, és ha egyszerűen összeadnánk az oltást kapottak számát a volt betegekével, akkor a már beoltott volt betegeket kétszer számolnánk. Ezt a torzító hatást is korrigáljuk a számításunkban.

Ennél sokkal fontosabb az alulbecsülés mértéke. Amíg a beadott vakcinákat feltételezhetően pontosan tudjuk követni a kormányzat adatszolgáltatásaiból, addig a koronavírus fertőzésen ténylegesen átesettek száma a regisztrált esetek számának a többszöröse, a kérdés csak az hogy az esetek mekkora hányada akad fenn a tesztelésen. Elhangoztak már különböző számítások, hogy hányszoros lehet a fertőzöttek valódi száma, 4-szerestől 10-szeresig. Mi a legkonzervatívabb négyszerest vettük alapul. (Amit az is indokol, hogy nem tudjuk, hányan fertőződhetnek meg fél éven belül újra.)

Vagyis tényleg óvatos becsléssel, a fenti csökkentő tényezőket is figyelembe véve, kétmillió emberben lehet betegséggel szerzett ellenanyag a koronavírus ellen.

Akkor mennyi az annyi?

link Forrás

A betegséggel szerzett immunitást és a két héttel ezelőtt legalább egyszer oltottak számát összeadva azt kapjuk, hogy körülbelül 2,95 millióan lehetnek valamilyen szinten védettek a koronavírus ellen. Ez valamivel több mint 30 százalék.

A nyájimmunitás délibábja

A nyájimmunitás az az állapot, amikor egy kórokozó már nem tud terjedni a populációban, mert egyszerűen nem talál elég olyan alanyt, aki még fogékony volna a fertőzésre, és így szép lassan kipusztul. Hogy milyen átoltottság volna szükséges ennek az eléréséhez, az a kórokozó fertőzési képességének (reprodukciós rátájának) és az oltóanyag hatékonyságának (hogy milyen százalékban akadályozza meg a fertőződést) a függvénye. Minél fertőzőbb egy kórokozó, és minél kevésbé hatékony egy vakcina, annál több embert szükséges beoltani a kontrollált nyájimmunitás elérése érdekében.

A vakcinák klinikai vizsgálatának első eredményei óta a közvéleményben rögzült 60-70 százalékos minimális átoltottsági cél a jelenlegi ismeretek mellett önmagában teljesen irreálisnak tűnik a kontrollált nyájimmunitás elérésére. Jelenleg Izraelben, ahol a világ leghatékonyabb oltóanyagával oltanak, 80 százalékos átoltottságra teszik a nyájimmunitás alsó lehetséges határát, ami a fertőzésen egyébként átesettekkel együtt 90 százalék feletti immunizáltságot jelenthet a népességben.

Mikor győzünk?

Mi van, ha a nyájimmunitás eleve elérhetetlen, tette fel a kérdést még az Atlantic február 9-i számában Sarah Zhang. Mint írja, vannak arra utaló jelek, hogy ezt a kórokozót nyájimmunitással nem lehet majd kordában tartani. A SARS-CoV-2 vírus fejlődik, mutálódik, és tapasztalataink szerint már most képes újrafertőzni olyanokat, akik egyszer már átestek a betegségen. És bár az oltások a betegség, pláne a súlyos betegség kialakulásának megelőzésében nagyon, mi több, váratlanul hatékonynak bizonyultak, arról még csak nagyon kevés, és kevéssé biztató adatunk van, hogy mennyire hatékonyak a fertőzés megelőzésében.

A vírusok ráadásul alapvetően abba az irányba fejlődnek, hogy minél fertőzőbbek legyenek. És minél sikeresebben fertőz egy új mutáció, annál nagyobb valószínűséggel terjed el, és válik dominánssá. Vagyis az idő múlásával a vakcinák hatékonysága a fertőzés megelőzésében csökkenni fog.

Zhang szerint valójában a kitűzött célt kell a realitásokhoz igazítani. Vagyis nem a fertőzés megállítását, hanem a súlyos betegségek megelőzését kell célnak tekinteni a vakcinációnál – ahogy az influenzaoltással sem a járványt, hanem az egészségügy aránytalan, végső soron az áldozatok számát növelő terhelését igyekszünk megelőzni. Pláne, hogy erre jelen ismereteink szerint már alkalmasak a vakcinák: a súlyos betegség kialakulását még annál a dél-afrikai variánsnál is megelőzik, amely amúgy ellenállóbbnak bizonyult a védőoltásokkal szemben, és képes megfertőzni olyanokat is, akik egyszer már átestek a betegségen. A vakcinációnak a mutáció lassításában is szerepe van. Már ha jól csináljuk. Ha rosszul, akkor akár még gyorsíthatja is a folyamatot.

Egy mutáció kialakulásának esélye nagyban függ attól, hogy hány gazdaszervezetben fejlődhet a vírus. Vagyis az, ahogy most állunk a vakcinációval, amikor a világ gazdagabb országai rátenyereltek az elérhető készletekre, miközben a világ szerencsétlenebbik felén immunizálatlan népességben terjedhet a járvány, nagyobb esélyt ad a veszélyes mutációk kialakulására. Akár olyan mutációkéra, amelyek aztán a már beoltott népességben is újra képesek lehetnek terjedni.

A nyájimmunitás elégtelenségéről ír tanulmányában öt brit kutató is. Az egyik legnevesebb orvosi szakfolyóiratban, a Lancetben megjelent tanulmányuk szerint ha Nagy-Britanniában, ahol globális összevetésben is elég jó az átoltottsági arány, a vakcina nyújtotta immunitásban bízva azonnal feloldanák a járványügyi korlátozásokat, az olyan új fertőzéshullámhoz vezethetne, amelynek csúcsán akár napi 1670 halálos áldozattal is számolniuk kellene. Ezzel szemben ha a korlátozásokat fokozatosan, öt vagy tíz hónap alatt vezetnék ki, a napi halálozási csúcs az előbbi esetben 430, az utóbbiban 46 fő lehetne.

50 százalék

Ugyanakkor Izrael példája bizakodásra adhat okot. A népesség nagyjából felének a beoltása után a vírus reprodukciós rátáját 0.7-nek mérik (tehát jóval a kritikus 1-es mérték alatt), miközben az ország gazdasága jelentős mértékben kinyithatott, és bár bizonyos alacsony szintű korlátozásokra továbbra is szükség van, az 50 százalékos átoltottság eredményei máris kézzelfoghatók.

Mi várható?

link Forrás

A mostani tempóval számolva június közepére kaphatja meg a népesség 50 százaléka legalább az első oltását. A jó hír az, hogy ez vélhetően közelebb lesz. Pontos menetrendet nem tudunk, de a második negyedévben annyi vakcina jön az EU-s beszerzésből, és a kormány keleti beszerzéseiből is, hogy az oltóanyag májusra már aligha lesz akadálya az oltásnak. Azok beadatását viszont alaposan fel kell majd pörgetni.

Nem elég, ha lesz vakcina, azt el is kell fogadniuk az embereknek. A Központi Statisztikai Hivatal hetente készít felmérést arról, hogyan alakul a társadalomban azoknak a száma, akik elfogadják, illetve elutasítják a koronavírus elleni védőoltást.

Most először ment 50 százalék fölé (51,8 százalék) azoknak az aránya, akik biztosan beoltatnánk magukat. Talánnal válaszolt 20,6 százalék, elutasítással 23 százalék.

Ma az oltási terv értelmében a 18 évesek és idősebbek kaphatnak Magyarországon covid elleni védőoltást. A legtöbb oltóanyagot nem is tesztelték még megfelelően gyerekek körében, egyedül a Pfizer vakcinája rendelkezik engedéllyel a 16-17 évesek számára, de nálunk ez nem számít, hiszen az oltási terv eleve csak a nagykorúakra koncentrál.

Ugyanakkor a Modernát már tesztelik egészen fiatalokra, csecsemőkre is, és a nem túl távoli jövőben várhatóan alacsonyabb korcsoportokra is engedélyezik a vakcinákat. Izraelben például azért nem tudják még sokkal feljebb tolni a beoltottak számát, mert a társadalom 30 százaléka 16 év alatti. Nálunk csak 17,5 százalék a 18 év alattiak aránya.

A cikk elkészítésében részt vett Hideg Gergely.