Tényleg nem képes többet tesztelni Magyarország, az esetszámok nem sokat árulnak el, a vírus terjedése nem lassult, hanem gyorsul - ismerte el az epidemológus

“A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed” - mondta a portfolio.hu-nak adott, igen érdekes interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa.

A kutató felidézte, hogy a szakértők már augusztus elején, a pápai eseteknél jelezték, hogy az R érték - vagyis hogy egy fertőzött hány másik emberre ragasztja át a vírust - a veszélyes tartományba került, ő maga pedig a hónap végén egy konferencián jelezte, hogy mennyire kockázatos, hogy ez az érték 2 fölé növekedett.

Az interjú egyik fontos állítása, hogy Oroszi szerint a tesztelési kapacitás tényleg elérte a felső korlátot heti 70 ezer körüli teszttel.

A kutató elmagyarázta, hogy az elvégzett tesztek száma stagnálhatna azért is, mert lassult a járvány terjedése és elértünk egy platót, de ha ez lenne a helyzet, akkor a pozitív tesztek száma állandó lenne vagy csökkenne. A valóság ezzel szemben az, hogy a pozitívak aránya folyamatosan nőtt és már 10 százalék felett van.

A Semmelweis kutatója szerint a rendszer már nem képes megrajzolni a valós járványgörbét, mert kevés az elvégzett vizsgálat ahhoz, hogy azonosítani tudjuk az új eseteket. A magyar surveillance rendszer napi 800-1200 eset azonosítására képes, többre nem, így nem tudhatjuk, hogy valójában

napi 1500 új esetünk lenne-e vagy akár jóval több.

Ezek miatt már nem is közlik a korábban emlegetett R értéket, annyira félrevezető lenne.

A szakember ugyanakkor leszögezte azt is, hogy ennek ellenére sem igaz, hogy ne ismernénk a valós járványügyi helyzetet, mert a napi új esetszámokon felül létezik sok más olyan indikátor, amik alapján meg tudják ítélni a helyzetet. Ilyenek például a súlyos lefolyású kórházi kezelést igénylő esetek gyakoriságának növekedése és a halálozás alakulása.

De mi az aktuális járványhelyzet?

A vírus terjedése nem lassult, a platót nem érte el, sőt még mindig növekvő tendenciát mutat.

Oroszi azt mondja, hogy a napi esetszám akkor lesz újra hasznos adat, ha a pozitív tesztek arányát sikerül 5 százalék alá csökkenteni. A kutatóorvos szerint ez egyáltalán nem lehetetlen küldetés, hiszen Ausztriában is sikerült megcsinálni a tesztkapacitás folyamatos növelésével, pedig szeptemberben ők is az 5 százalékos határ fölé kerültek.

“A folyamat elejéről, a járvány terjedéséről a leggyorsabb és legjobb információt a napi új esetek száma jelentené továbbra is, ha ez az információ megbízható adatokon alapulna”

- magyarázta Oroszi.

Ezzel összefüggésben ismételte meg, hogy az állandósult napi esetszámokból nem szabad azt a hamis következtetést levonni, hogy a járvány a platóhoz ért volna.

Az orvos szerint rendkívül fontos az egyéni védekezés, de jó lenne, ha nem adnánk fel a kontaktuskutatást és a tesztelést, mert oltás és bizonyítottan jó gyógyszer híján nincs más eszköz a kezünkben.

Oroszi úgy látja, hogy ha jól csináljuk a személyes védekezést + a központi tesztelést-kontaktkutatást, akkor meg lehet fordítani a járványtrendet, de ha nem, akkor szerinte

“előbb-utóbb nem marad más, mint a korlátozó intézkedések és az ország lezárása.”

Ebben az esetben nehezen kezelhető, nagy őszi-téli járványhullámra számíthatunk.

Oroszi hosszan fejtegette, hogy mennyire fontos lenne az egyéni távolságtartás és a fizikai kontaktusok számának csökkentése, ami főleg a 25 ezresnél kisebb településeken maradt el eddig.

A kutató hangsúlyozta, hogy odáig jutott itthon a helyzet, hogy pusztán teszteléssel és kontaktkutatással már nem lehetne megfékezni a járványt, ahhoz mindenkinek be kéne tartania a három legfontosabb ellenlépést: a maszkviselést, a 1,5 méteres távolságtartást és a fizikia kontaktusszám csökkentését. Utóbbit központi intézkedésekkel is el lehet érni, például a rendezvények betiltásával.