• A kormány azt állítja, Ausztriát követjük, valójában le vagyunk maradva tőlük járványkezelésben.
• Az internetre költözött kormányinfón felolvasták ugyan a legtöbb kérdésünket, de konkrét válaszokat alig kaptunk.
• Például arra sem, miért valósulhat meg a kórházi forgatókönyv, amit szeptemberben még a legrosszabbnál is rosszabbnak ítéltek.
• És miért nem intézkedtek rögtön, ahogy tudomást szereztek erről.

A kormány továbbra is az osztrák példával próbálja alátámasztani, miért csak akkor hoztak szigorú intézkedéseket a járvány ellen, amikor már ömlöttek az aggasztó kórházi beszámolók. Az Orvosi Kamara covidosokat kezelő, Borsod megyei infektológusa tíz napja mondta, hogy „repedezik a jég”, a nyíregyházi kórházba pedig két hete berendelték a háziorvosokat, annyira sok lett a beteg.

„(...) ahogy tavasszal, most is lényegesen alacsonyabb volt a magyarországi fertőzötti szám, amikor ugyanazokat a döntéseket meghoztuk, mint Ausztria. Amikor Ausztria ezeket meghozta, ott már jóval több fertőzött volt. Ezért bízhatunk abban, hogy elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az intézkedések beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket, és ezáltal a járvány felfutása mérséklődjön” - mondta Gulyás Gergely miniszter az internetre költözött kormányinfón.

Csakhogy a regisztrált fertőzöttek száma rég nem tükrözi a járvány kiterjedtségét, ezt már október elején elismerte a kormány szakértője, Oroszi Beatrix is.Sem az osztrák, sem a magyar tesztelés nem tudja követni a fertőzés terjedését, ennek megfelelően mindkét országban nagyon magas a teszteken belül a pozitívak aránya. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint kontaktkutatás már nem is igazán létezik nálunk.

Ezért kell más mutatókat, például a halálozások számát figyelni, ahogy Oroszi is javasolta. A második hullám első heteiben még azt mondta a kormány, ez alapján lehet megítélni egy ország védekezésének sikerességét. Amikor rosszul kezdtek festeni az aktuális adatok, a tavaszi halálozási számokkal felhígított, összesített statisztikát idézték, ami nemzetközi összevetésben sokkal kedvezőbbnek mutatja a magyar helyzetet.

Valójában a magyar halálozás október óta bőven meghaladja az osztrákot, lakosságarányosan is.

Nézhetjük a kórházban ápoltak számát is. Az osztrákok október 31-én hoztak Orbán Viktor november 9-i bejelentéséhez hasonló intézkedéseket. Október 31-én náluk 1867-en voltak kórházban. Nálunk aznap 4048-an, 9-én pedig több mint hatezren.

Miközben a magyar kormány azt állítja, hogy Ausztriát követi, valójában sokkal lassabban reagált a járványra.

Gulyás szerint a kormány mindent megtett azért, hogy az egészségügy felkészülten várja a második hullámot.

Szeptember 21-én Orbán Viktor azt mondta a parlamentben, hogy az elemzők szerint legrosszabb esetben 16 ezer fertőzött fekszik majd egyszerre a kórházakban. „Ízlés kérdése, ki mennyire hisz a matematikusoknak meg az orvosoknak, én a biztonság kedvéért azért ennek a kétszeresével számolok, tehát azt mondom, hogy a magyar egészségügynek ki kell bírnia azt (...), ha nem 16, hanem 32 ezer ágyra van szükségünk”. A már említett miskolci infektológus azt mondta erre: armageddon lenne.

November 6-án mégis bejelentette, hogy ez a legrosszabbnál is rosszabb forgatókönyv fog megvalósulni, és decemberben 30-32 ezren fekszenek majd a kórházakban. Átfogó szigorításokról három nappal később döntöttek, és újabb két nappal később léptek életbe.

Kíváncsiak voltunk, mikor ismerte meg a kormány ezt az előrejelzést, és miért nem jelentettek be azonnal szigorításokat. Az online kormányinfón nem lehet élesben kérdezni, előre el kell küldeni a kérdéseket, amire aztán szóban válaszolnak. Felolvasták a kérdéseinket, de valódi választ nem kaptunk, visszakérdezésre pedig nincs lehetőség.

Gulyás arról beszélt, hogy a 32 ezres ágykapacitást 40 ezerre is ki tudják bővíteni. Szerinte idejében hozták meg a döntéseket, látva, hogy ha nem avatkoznak közbe, veszélybe kerülnének az orvosi és ápolói kapacitások.

Ahhoz képest, hogy Orbán szeptemberben azt mondta, az egészségügynek 30-32 ezer fertőzöttet is el kell tudni látnia, november 10-én már azzal indokolta a szigorításokat, hogy nélkülük 50 százalék esély lett volna a rendszer kitartására. (Két napra rá azt mondta, így már 99,9 százalék.)

Megkérdeztük, minek tudja be a kormány, hogy alig másfél hónap elteltével úgy tűnt, mégis valóra válik a legrosszabb jóslat, és a szigorítások mennyivel csökkenthetik a 30-32 ezres számot.

Erre sem kaptunk konkrét választ. Gulyás elmondta, hogy akár duplájára is képesek növelni az ágykapacitást, a korlátozások pedig azért kellenek, hogy fenntartható legyen az ellátás színvonala.

Azt a kérdésünket fel sem olvasták, hogy hány koronavírusos betegeket ápolnak jelenleg intenzív osztályon. Ez ugyanis nem nyilvános adat, csak az összes ápolt és a lélegeztetőn levők számát teszik közzé. Az ATV kérdésére is csak azt mondta, „az intenzív kapacitás 4072, ma a 4072 intenzív ágyon 486 lélegeztetett beteg fekszik”.

Szakértők szerint a személyzet létszáma miatt legfeljebb két-háromezer intenzív ággyal számolhatunk, amivel még nagyjából tartható az ellátás színvonala. Szombathelyen mostanra a 32 lélegeztetőgépből csak 17-et tudnak működtetni, a többihez nincs elég szakszemélyzet. Vidéki kórházakban már most is nehezen tudják ellátni az intenzív osztályokra került betegeket, irreálisnak tartják a kormány által megrendelt további ágyszámnövelést.

Könnyebb és jobb időszak?

A korlátozásokat egyelőre egy hónapra vezették be. Gulyás szerint, ha mindenki betartja őket, akkor „utána egy sokkal könnyebb és jobb időszak következik”.

Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium epidemiológusa éppen múlt heti előadásában beszélt arról, hogy drasztikus intézkedésekkel elfojtható ugyan a járvány, de egy idő után muszáj fellazítani őket. „Minél hamarabb, minél alacsonyabb esetszámoknál avatkozunk be, annál kevésbé drasztikus intézkedéscsomagra van szükség.” Szerinte a szigorítás-lazítás ördögi köréből csak akkor lehet kikeveredni, ha hosszú távú, fenntartható stratégiát alkalmaznak.

„Maratonra kell készülni, nem pedig sprintre.”Oroszi elmondása szerint április végén négyszintű stratégiát javasoltak a kormánynak, benne a fertőzöttek felkutatásával, detektálásával, a kontaktkutatás megerősítésével. Röst Gergely, a kormánynak szintén tanácsot adó matematikus ehhez képest már augusztus végén arról beszélt, hogy túlságosan lassú a tesztelési rendszer, ami a tünetet produkálókra koncentrál ahelyett, hogy megszakítanák a fertőzési láncokat. Mostanra ez persze már lehetetlen lenne.

A javasolt stratégia része volt még

• az egyéni védekezés erősítése (például a maszkhasználat, amit csak szeptember közepén tett kötelezővé a kormány zárt terekben),
• a fizikai kontektusszám mérsékelt csökkentése (szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozása, amiről szintén szeptember közepén döntöttek, vagy az otthoni munkavégzés kiterjesztése, amit teljesen a munkáltatókra bíztak)