Orbán Brüsszelbe megy pénzt intézni pénteken
2021 április 22., 05:56
Orbán Brüsszelben: Elég a felkínált pénz 43%-a is
- Múlt péntek reggel Orbán Viktor azt mondta a rádióban, hogy lényegében rendezett minden pénzügyi kérdés az RRF nevű uniós csomag magyar felhasználása körül.
- De kora este váratlanul közölte Ursula von der Leyennel, hogy a felkínált keretnek csak 43 százaléka kell egyelőre.
- A hitelből és vissza nem térítendő támogatásból álló keretnek csak az utóbbi részére ad be tervet a magyar kormány, hivatalosan azért, hogy ne adósodjon el jobban az ország.
- Közben más, sokszor kedvezőtlenebb hiteleket mégis felvesz a kormány.
- Valószínűnek látszik, hogy a kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.
- Az egyetemi fejlesztések lehetnek a legnagyobb áldozatai az utolsó napokban radikálisan megkurtított tervezgetésnek.
A magyar kormány tavaly ősz óta dolgozik azon a terven, hogy mire költené az EU gazdaságélénkítő csomagjából járó pénzt. A terveket a tagállamoknak április 30-ig kell leadniuk, a magyar terv több mint 400 oldalas piszkozata április közepén jelent meg. Aszerint Magyarország mintegy 5800 milliárd forintot szándékozik elkölteni a csomagból.
Úgy tűnt, hogy a tervet magyar részről nagyjából véglegesnek tekintik, ám április végére nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság nem maradéktalanul elégedett. A tagállamok vezetői ugyanis meghatároztak bizonyos szempontokat, hogy mire mehet a közös pénz, és a magyar terv arányai nem mindenben feleltek meg ennek.
Információink szerint elsősorban azt kifogásolta a Bizottság, hogy az úgynevezett "országspecifikus ajánlásokban" meghatározott célok közül kevésre költene a kormány, főleg nem a korrupció elleni küzdelemre, a jogállamisággal összefüggő ügyekre. A Bizottság által hivatalosan meg nem erősített, de egymástól független, jól tájékozott forrásaink szerint létező kifogásokról a múlt héten itt írtunk részletesen.
Cikkünk megjelenése óta egy magas rangú brüsszeli bürokrata megerősítette, hogy a közbeszerzési szabályozás, az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, a leszakadt társadalmi rétegek integrációja mind különösen fontos témák lennének, és ahol ilyenek szerepelnek egy tagállamnak küldött ajánlások között, ott el is várják, hogy ezekre is megfelelő súllyal költsenek a csomagból. A bizottsági munkatárs ugyan nem nevesített egyetlen tagállamot sem az érintettek között, de ha összehasonlítjuk a Magyarországnak küldött legutóbbi ajánlásokat és a magyar költekezési tervet, akkor a definíció jól illik Magyarországra.
Orbán a tárgyalás előtt: a pénz már el van rendezve
Orbán Viktor péntek reggel, még mielőtt elutazott volna Brüsszelbe, a Kossuth Rádió vendége volt, ahol azt mondta, hogy szemben a sajtóban megjelent hírekkel, alapvetően nem azért megy találkozni Ursula von der Leyennel, hogy a csomag elköltéséről beszélgessenek. "Ami a mai brüsszeli megbeszéléseket illeti, nem akarok én ott tárgyalni igazából semmiről, mert lényegében a pénzügyi kérdések rendezettnek tekinthetők. Van három-négy ügy, ami nyitva van, ezeket majd a szakértők lezárják" - fogalmazott. Ehelyett nagyívű, világpolitikai jelentőségű távlatokat ígért átbeszélni.
Aznap délben a Bizottság szóvivője nem kívánt erre reagálni ("kommentárokat nem kommentálunk" - mondta), de annyit azért hozzátett, hogy mivel a pénzügyi csomag a jövőről szól, ezért azt is lehet távlati témaként értelmezni. Ez alapján úgy tűnt, hogy Brüsszelben mégiscsak a csomagról terveznek beszélni Orbánnal.
Ezt erősítette meg az is, hogy brüsszeli forrásaink közül többen is kiemelték a találkozó előtt, hogy Ursula von der Leyen más miniszterelnökökkel is egyeztet a tervekről a leadási határidő előtti utolsó hetekben, például a szlovák és a spanyol kormányfővel is, és e megbeszélések fő célja, hogy minél könnyebb legyen a tervek jóváhagyása - azaz minél inkább feleljenek meg a feltételeknek. Utólag Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a másfél órás megbeszélésen nem a csomagról szóló beszélgetés vitte el a legtöbb időt, de az is szóba jött.
A fele se kell!
Úgy tudjuk, hogy Orbán Viktor váratlanul azzal nyitott Brüsszelben, hogy a Magyarországnak járó 5800 milliárd forintos csomagból csak 2500 milliárd forintnyit akar a kormánya egyelőre lehívni, vagyis a teljes keret nem egészen 43 százalékát. Egészen péntek estig a magyar kormány fél éven át a teljes keretről tárgyalt a Bizottsággal, és a magyar kormány honlapján jelenleg is egy ekkora összegről szóló terv olvasható. Orbán viszont azt mondta, hogy a terv végül csak 2500 milliárdos lesz, és azt hamarosan be is adja a kormány.
Csak a drágább hitel jó?
A magyar kormány (Gulyás Gergely hétvégi nyilatkozatain keresztül) azzal indokolta a szerénységet, hogy nem akar eladósodni.
Ez úgy jön ide, hogy a csomagból pénteken visszautasított 3300 milliárd forintnyi keret kedvezményes hitel lett volna, amit alacsony kamatra és igen hosszú törlesztési időre vehetett volna fel a kormány. Orbán jelezte Brüsszelben, hogy a csomagból csak a vissza nem térítendő támogatásnak számító 2500 milliárdra tart igényt.
A kormány tavaly piaci alapon vett fel összesen 2300 milliárd forintnyi devizahitelt. A paksi orosz hitel, a kínaiaktól várt vasúti és egyetemépítési hitel is összesen 4500 milliárd forintot tehet ki - bár ezek lehívása még jórészt függőben van. Tehát az látszik, hogy a magyar kormányban az elmúlt másfél évben nem volt elvi ellenállás a hitelekkel szemben.
Hogy mekkora kamatra adnak kölcsönt egy-egy országnak, abban irányadó a hitelminősítők besorolása. Az EU-s csomagból a hitel olyan feltételek szerint érkezne, ahogyan azt az Európai Bizottság fel tudja venni. Nézzük az összehasonlításokat: a Moody's a Bizottságot Aaa, Magyarországot Baa3 besorolásúnak tartja, a Standard & Poor's-nál a Bizottság értéke AA, Magyarországé pedig BBB, míg a Fitch az EU-t AAA-ra, Magyarországot pedig BBB-re értékeli. Vagyis a piacon tavaly felvett magyar devizahitelek feltételei biztosan rosszabbak voltak, mint amit az EU idén nyújtani tudna.
Orbán péntek este világossá tette, hogy nem az eddig nyilvánosságra hozott pénzköltésre vonatkozó tervet adja le Magyarország, hanem egy jelentősen szűkített, csak a vissza nem térítendő támogatásként felhasználható 2500 milliárd forint erejéig terjedőt.
Gulyás Gergely azt is elmondta a hétvégén, hogy nem biztos, hogy Magyarország lemond az összes hitelről, mert 2023-ig "szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt".
Lehet itt más magyarázat is?
Mivel, mint látjuk, a magyar kormány kész rosszabb konstrukcióban is hiteleket felvenni, és eddig a teljes keret lehívására készült, lehetséges, hogy Gulyás Gergely spórolásról szóló magyarázata nem teljes. Szakértők valószínűsítik, hogy a magyar kormány egyszerűen nem akar vitatkozni a Bizottsággal és a Tanácsban a többi tagállammal a költési tervéről, hanem gyorsan fel akarja szedni azt a pénzt, amit további, hosszú egyeztetések nélkül is megkaphat. Azaz Orbán Viktor úgy gondolkodhatott, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
Ugyan a hitelnek és a vissza nem térítendő támogatás felvételének egyformák a feltételei, a szűkebb magyar igény mégis módosítja az elbírálás menetét.
Ennek egyik oka az, hogy a kisebb keretben az országspecifikus ajánlásokban meghatározott brüsszeli igények már más arányban jelentkeznek, és a magyar kormány által vállalható követelmények súlya megnő. Így például a magyar tervben eredetileg is hangsúlyos vasútépítések és hulladékfeldolgozási tervek a csomag eddiginél jóval nagyobb részét teszik ki, és ezek olyan "zöld" célok, amelyeket a Bizottság nagyon is elvár. Néhány további brüsszeli ajánlás teljesítését is megígérte Orbán Leyennek. Így már kevésbé lehet belekötni abba, hogy egyéb ajánlások miért nem kapnak nagyobb figyelmet.
Az egyetemekre és az öntözésre szánt kereten húzhatják a legnagyobbat
A magyar kormány információink szerint az új, szűkített tervbenleginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el, ami eredetileg több mint ezermilliárdos tétel lett volna. Itt azonban várható volt, hogy a Bizottság beleköt az egyetemek privatizációjába - éppen ezen a héten szavaz a parlament a hazai egyetemek túlnyomó részének alapítványi kézbe adásáról. Ha az egyetemekre nem kér annyi pénzt a kormány, akkor máris megúszott egy fontos és politikai szempontból érzékeny vitát a Bizottsággal. Egyes szakértők szerint ez a megfontolás is oka lehet annak, hogy a magyar kormány egyelőre lemond a kedvezményes hitelről.
Információink szerint a vízgazdálkodásra szánt bő 160 milliárdos keretet is alaposan meghúzza a magyar kormány. Ez alapvetően öntözéses rendszerek kiépítéséről szólt volna. Itt a vita a Bizottsággal környezetvédelmi kérdéseken ment a magyar fél szerint, hiszen a tervek elfogadásának egyik alapfeltétele, hogy olyan beruházást nem lehet finanszírozni, ami a klímavédelmi célokat veszélyezteti, vagy árt a környezetnek: a magyar öntözési tervet elvi szinten Brüsszelben nem vitatták, inkább a kivitelezés módjával lehetett baj.
A vitatott témák között volt, hogy az orvosok idén megemelt fizetésére el lehet-e költeni jó 300 milliárd forintot a keretből. Gulyás nyilatkozatai és más forrásaink alapján úgy tűnik, hogy ez a magyar igény át fog menni a Bizottságon, annak ellenére is, hogy a főszabály szerint a költségvetési lyukak tömködésére nem lehet költeni az EU-s támogatásokból. A magyar kormány azonban el tudta magyarázni, hogy itt egy fontos strukturális reformról van szó (a hálapénzen alapuló rendszer megszüntetéséről és új kapacitások kiépítéséről), úgyhogy az átmenet segítésére kivételesen bérekre is sokat lehet költeni a csomagból.
Világpolitikai tényező és a kormányra panaszkodó nyugati cégek
A találkozó előtt Orbán, utána pedig Gulyás is azt emelte ki, hogy milyen fontos témái a megbeszélésnek a világpolitikai távlatok, és a magyar kormányfő elmagyarázta a Bizottság elnökének, hogy az EU-nak nem kell mindenáron Amerikát követnie az oroszokkal és a kínaiakkal szemben, hanem önálló, megengedőbb politikát kellene vinnie.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy szóba került a magyar kormányra panaszkodó multik ügye is - legalábbis a Bloomberg szerint ezért komolyan lobbiztak egyesek. Az amerikai hírügynökség információi szerint a Budapest Airportot, azaz a Liszt Ferenc Repülőteret bíró, német dominanciájú konzorcium erősen sérelmezi, hogy a magyar kormány állításuk szerint arra kényszerítené őket, hogy eladják a repteret a Fidesz által kijelölt vevőknek. A sérelmi listájukon politikai nyilatkozatok is vannak, de olyan szokatlan húzások is, minthogy a magyar kormány megvétózott egy EBRD-hitelt, amit amúgy a reptér papíron már megkapott a járvány okozta gondok enyhítésére. A Bloomberg szerint a konzorcium megpróbálta bevinni a témát a Leyen - Orbán tárgyalás napirendjére.
Információink szerint a repteresek mellett más is lobbizott Leyennél, hogy kérje számon a magyar miniszterelnöktől a nyugat-európai befektetőknek sérelmes politikáját. Így például a holland és az osztrák kormány, illetve az érintett cégek is erősen kifogásolták, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a járványhelyzetre hivatkozva nem engedte, hogy a holland Aegon eladja a magyarországi üzletét az osztrák VIG csoportnak.
Egyes nyugati elemzők szerint a magyar jogállamiság miatti nyugati aggódás kezd átfordulni elvi - politikai alapúról üzleti alapúvá, ami szigoríthatja a brüsszeli vizsgálatokat a magyar ügyeket illetően.
Lehet ebből még az idén pénz
A magyar terv leadása napokon belül várható, utána a Bizottságnak két hónapja lesz átvizsgálni, és ajánlást tenni a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak, hogy elfogadják-e. A programokra jóváhagyott keret 13 százalékát előlegként is le lehet hívni, így ha minden simán megy, akkor még az idén, az év második felében jelentős összeget vehet fel a magyar kormány a csomagból.