Orbán Brüsszelbe megy pénzt intézni pénteken

eu
április 22., csütörtök 3:56

Pénteken Brüsszelbe utazik Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyaljon. A megbeszélés legfontosabb témája a pénz lesz, konkrétan 5800 milliárd forint elköltésének módja. Több szakértővel beszéltünk arról, hogy mit kell ezen a lehető legmagasabb szinten megvitatni.

Ez a rengeteg pénz a járvány okozta gazdasági gondokat ellensúlyozó EU-s mentőcsomagból, a Helyreállítási és Ellenállási Eszköz (angol rövidítése alapján RRF) nevű keretből jár Magyarországnak. A pénz a szokásos EU-s támogatásokon felül érkezhet, részben vissza nem térítendő támogatás, részben pedig nagyon kedvező feltételű hitel formájában.

Ez az a csomag, amit a magyar és a lengyel kormány decemberben megvétózott volna, ha nem halasztják el Brüsszelben azt a tervet, hogy a pénz elutalását jogállamisági feltételekhez kössék.

Ahogy Brüsszelben mondják, ez egy orrnehéz csomag: itt elvben mindenki abban érdekelt, hogy minél gyorsabban el lehessen költeni, ezért a szokásos EU-s pénzeknél rugalmasabban lehet felvenni, és főleg jóval nagyobb rész benne az előleg, mint amit a tagállamok a sima költségvetési pénzek esetében megszoktak. Konkrét beruházások mellett általánosabb reformokat, egymásra épülő intézkedéseket is lehet finanszírozni belőle, sőt ilyen nagyobb léptékű kormányzati újításokat el is várna az Európai Bizottság a pénz felvevőitől.

Ez a csomag a sima költségvetési támogatásokkal együtt óriási pénzesőt jelent, főleg a következő két-három évben érkezhet annyi euró Magyarországra, mint soha korábban.

A magyar kormány a 2022-es választási kampány miatt is nagyon számít erre a pénzre. Januárban Orbán Viktor átszervezte az elosztását intéző kormányzati adminisztrációt, és információink szerint választókerületi szintre lebontva vizsgálják, hogy hol, hogyan lehetne rásegíteni a kormánypárti jelöltek győzelmére a támogatásokkal.

A 2022-ig elkölthető pénzek jórészt az RRF-ből jöhetnének, mert ez a gyorsabban lehívható része a pénzesőnek. A tagállami kormányoknak április végéig kell leadni a terveiket, hogy mire akarják költeni az RRF-ből rájuk jutó pénzt, és csak e tervek brüsszeli jóváhagyása után lehet a támogatásokhoz hozzáférni.

Orbán Viktor és Ursula von der Leyen egy 2020-as találkozójukon. Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS/AFP

A magyar kormány április közepén állt elő a saját részletes tervével, egy bő 400 oldalas dokumentummal (letölthető innen). Ezt az Európai Bizottság összehasonlítja azzal, hogy a tagállamok vezetői milyen célokat határoztak meg a pénz elköltésére, és ahol a kiírás és a tervezet szellemisége között szakadék tátong, ott egyeztetést kezdeményeztek. Orbánon kívül más tagállamok vezetői is mennek mostanában hasonló beszélgetésekre, főleg Európa keleti feléből.

Ajánlások helyett

A magyar tervvel az egyik fő probléma, hogy minimális figyelmet szentel annak, amit az EU-s intézmények leginkább elvárnak Magyarországtól. A tagállamok abban állapodtak meg, hogy az RRF-t olyan átalakításokra kellene költeni, amelyek szerepelnek az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban. Ezek azok a javaslatok, amelyeket az Európai Bizottság szakértői adnak évről évre az egyes kormányoknak, ám az ajánlások végső változatát a Tanács hagyja jóvá, azaz a miniszterelnökök lényegében egymást buzdítják velük.

A magyar kormány ezen ajánlások nagyobb részét a legtöbbször nem teljesíti. Általában azzal érvelve, hogy egy teljesen más közgazdasági filozófia mentén ("unortodox módon") vezetik az országot, mint amit a brüsszeli szakértők követnek. Az ajánlások egy másik részét pedig azzal söprik le, hogy azok politikai - ideológiai töltetű ötletek, és egy globalista-liberális világképet oktrojálnak velük.

A járványig visszatérő eleme volt az ajánlásoknak, hogy a kormány jobban spóroljon, nehezebb időkre tartalékolva, míg a budapesti álláspont az volt, hogy addig kell beruházni, amíg van miből - ebből lett aztán a "jelentős elhajlás eljárás" Magyarországgal szemben, aminek komoly következményei nem lettek, inkább süketek párbeszédére emlékeztetett a folyamat. A járvány berobbanását követő európai recesszió nyomán a Bizottság már nem javasol spórolást, sőt, a hiány elszállását is elnézik a tagállamoknak. Így a mostani viták inkább azokról az ajánlásokról szólnak, amelyeket Budapest politikai természetűeknek tart.

A 2021-re Magyarországra vonatkozó ajánlások között olyanokat találunk, mint

  • vegyenek fel több egészségügyi dolgozót,
  • vegyenek több orvosi eszközt,
  • járjon hosszabb időre a munkanélküli segély,
  • legyen magasabb színvonalú a közoktatás (általános- és középiskolák),
  • erősebb legyen a verseny a közbeszerzéseken,
  • legyen hatékonyabb a korrupció üldözése,
  • legyen átláthatóbb az állam működése.

Azért ezeket emeltük ki az ajánlások közül, mert ezek azok a területek, amelyekre nem igazán költene a kormány az RRF-ből sem. A tervezett egészségügyi kiadások között például komoly tétel, hogy ebből az EU-s keretből finanszíroznák az orvosok idei fizetésemelését (ahogy erre a G7 a héten felhívta a figyelmet ), miközben az ilyen megoldásokat Brüsszelben utálják: ott az eszközvásárlást, a hosszú távú reformokat, az átszervezéseket és bővítéseket díjazzák, nem a költségvetés kipótlását. Hasonló vitája van a Bizottságnak Szlovákiával is, ahol a tanárok fizetésére költené az RRF egy részét a kormány. A mostani állás szerint az egészségügyi célokra lehívott keret negyedét költené a magyar kormány fizetésekre.

Szintén bonyolult probléma, hogy az RRF elvben a közoktatást erősítené, míg a magyar kormány oktatási célokra elsősorban az "egyetemek megújítása" programon keresztül költene - erre a célra 1191 milliárd forint menne a közel 6000-ből. Ezzel két gond lehet: az egyik, hogy a felsőoktatás nem szerepel a brüsszeli prioritási listán, a másik pedig, hogy Magyarországon éppen most privatizálják az egyetemeket.

Utóbbi komoly bökkenőnek látszik. Orbán Viktornak Brüsszelben el kellene magyaráznia a közalapítványok rendszerét. Az uniós szabályozást ismerő szakértők szerint komoly probléma lehet, hogy az új alapítványok a belátásuk szerint hasznosíthatják a vagyonukat - azaz elvben megtehetnék, hogy egy EU-s pénzen épített egyetemi előadót eladjanak a beruházás megvalósulása után. Mivel az egyetemfejlesztési program egy óriási szelete a magyar RRF-tervnek, ez lehet az egyik legkomolyabb kerékkötője a pénzköltés brüsszeli jóváhagyásának.

Általában is úgy tűnik, hogy a magyar tervek között kevés a reform, és sok a beruházás, főleg ahhoz képest, hogy milyen hangsúlyokban állapodtak meg a miniszterelnökök még tavaly.

A magyar költekezési tervek így néznek ki programonként: (a témák mögötti szám "milliárd forint"-ként értendő)

  • Demográfia és köznevelés 458,27
  • Egyetemek megújítása 1191,52
  • Felzárkózó települések 219,96
  • Vízgazdálkodás 163,51
  • Fenntartható zöld közlekedés 1417,60
  • Energetika 428,10
  • Átállás a körforgásos gazdaságra 353,00
  • Digitalizáció 284,25
  • Egészségügy 1268,01
  • Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások 12,88
  • Összesen 5797,1

Az arányokból látszik, hogy nagyon sok menne el vasúti beruházásokra (a "fenntartható zöld közlekedés" pont alatt főleg ilyenek vannak), nagyon sok egészségügyre (a negyede ugye bérekre, és igen nagy tétel egy új fővárosi kórházra), illetve az egyetemek (Brüsszelben erősen vitatott) fejlesztése kapott még nagy, ezermilliárd forint feletti keretet a programok közül.

Amint látható messze a legszerényebb, nem egészen 13 milliárdos tétel jut az országspecifikus ajánlások egy jelentős részének teljesítésére, pont olyan területekre, amiket Brüsszelben a legszívesebben látnának a nagy kiadások között.

Az ajánlások között hosszú évek óta szerepel a magyar közbeszerzési szabályok átalakítása, mert túl sok esetben fordul elő, hogy előre lehet tudni, ki kapja az állami megbízást - arra a brüsszeli értékelések már nem térnek ki, hogy általában Orbán Viktor barátairól van ilyenkor szó. Idén év elején kisebb botrányt okozott, amikor a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a Bizottság visszatartaná a Magyarországnak járó pénzt az RRF-ből, amíg nem javítanak a közbeszerzési törvényen. A magyar kormány akkor azt mondta, hogy ez álhír, azt ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter elismerte egy német politikussal tartott online vitáján, hogy a törvényről leveleznek a Bizottsággal. Információink szerint a közbeszerzési törvények javítása napirenden lesz Orbán pénteki brüsszeli találkozóján is.

A találkozóra készülő felektől úgy értesültünk, hogy egyik oldal sem készül balhéra, főleg nem a nyilvánosság előtti kardcsörtetésre. A magyar tervek átdolgozására nincs már sok idő, a találkozó után pontosan egy hét marad a leadásig. Ezért nem reális óriási változtatásokat várni, viszont fontos korrigálásokat, törvényi garanciákat megígértethet Orbán Viktorral a bizottság elnöke. Ilyen lehet például a közbeszerzések átláthatóbbá tétele vagy a közalapítványok szorosabb állami felügyelete, mondtak tippeket a 444-nek az EU-s folyamatokat figyelő szakértők.

Orbán együttműködési készségének fontos jele, hogy éppen a találkozó előtti napokban terjesztett be a kormány két olyan törvénymódosítást, amelyet az Bizottság az EU bíróságán kényszerített ki a magyar államon: a lex CEU és a külföldről támogatott civil szervezetek billogozását előíró törvények már tavaly elvéreztek az EU Bírósága előtt, de a magyar kormány jó egy évig húzta a módosításukat, egészen eddig a hétig. A korrigálási szándék időzítése gesztus lehet Orbán részéről von der Leyen felé.

Ugyanakkor nemcsak Ursula von der Leyen tudja sakkban tartani Orbán Viktort az RRF-pénzek esetleges visszatartásával, hanem Orbán zsebében is van egy fontos adu: a magyar parlament egyelőre nem szavazta meg az RRF aktiválásához szükséges úgynevezett felhatalmazási törvényt, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Bizottság hitelt vegyen fel a csomag finanszírozására. Ezt minden tagállam parlamentjének meg kell szavaznia.

A hiányzók között van Magyarország mellett Lengyelország, Finnország, Írország, Hollandia, Ausztria, Románia, Észtország és Litvánia is. Egyelőre tehát nem a magyarok húzzák egyedül az időt, hanem nyolc másik ország is, de ahogy múlnak a hetek, egyre inkább tűnik úgy, hogy Magyarország azért vár ki, hogy ne kelljen letenni az összes adut az asztalra a pénz elköltésének módjáról szóló megállapodás előtt. (Frissítés: a cikk korábbi verziója szerint Németország sem ratifikálta a törvényt, de szerdán a német alkotmánybíróság átengedte, és ezzel az utolsó ottani akadály is elhárult.)

A törvény a parlament előtt van, már az általános vitája is megvolt, de még nincs időpont arról, hogy mikor szavaznak róla. Orbánnak tavaly, a lengyelekkel közösen belengetett vétó idején már bejött, hogy a teljes csomag elkaszálásával fenyegetett.