• 2021 elejére jelentősen átalakult a magyar kormány EU-s ügyekért felelős része.
• Az átalakítások egyik oka az lehet, hogy Brüsszelből minden korábbinál több pénzt lehet lehívni a következő két-három évben, és Orbán Viktor a 2022-es választási kampányban komolyan számít ezekre a forrásokra.
• Ezért a pénzek elosztását közelebb vonta magához, és a Palkovics László vezette ITM-től a Gulyás Gergely irányította Miniszterelnökséghez helyezte át a feladatot.
• Változott a politikai kapcsolatokat szervezők köre is, miután Gottfried Péter főtanácsadó tíz év után távozott a miniszterelnök mellől.

A nagy variálások közül az egyik leglátványosabb, hogy egy új államtitkárság alakult idén Orbán Viktor mellett, a Miniszterelnöki Kormányirodán. (Ez nem ugyanaz, mint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, hanem Orbán közvetlen stábját jelenti).

2010-től egészen 2020 végéig Gottfried Péter vitte az EU-s ügyeket Orbán mellett, de csak főtanácsadói minőségben. Idéntől ugyanezt a munkát már Bóka János végzi államtitkárként, valamivel nagyobb stábbal.

Gottfried veterán diplomata, már a 80-as években külkereskedelmi vonalon dolgozott, 1989 óta pedig EU-s területen mozog. Különböző pozíciókban a rendszerváltás óta minden kormány számított rá, részt vett a csatlakozási tárgyalásokban is. Régi szakmai múltja miatt, mely baloldali politikusokkal is összekötötte, sokan úgy tartották, ő a garancia rá, hogy Orbán sosem veti el a sulykot EU-s ügyekben.

Ő kísérte Orbánt a brüsszeli EU-s csúcsokra egy évtizeden át (az ilyen tanácsadókat nevezik a brüsszeli zsargonban serpáknak), és sokan vélekedtek úgy Brüsszelben és itthon is, hogy amíg Gottfried a serpa, addig van valami józan ellensúly Orbán mellett. Úgyhogy, amikor tavaly kiderült, hogy tíz év után távozik erről a posztról, Brüsszelben elterjedt, hogy azért megy, mert a költségvetést fenyegető vétó már túl sok volt neki, és távoztával radikalizálódni fog a magyar EU-s politika.

Komoly alapja azonban nem látszik ennek a magyarázatnak, és akik közelebbről figyelték az eseményeket, azok szerint nem volt semmilyen belső feszültség a tanácsadó és a kormányfő között: Gottfried eddig sem fogta vissza Orbánt, hanem inkább Brüsszelnek csomagolta be, és adta el azt, amit a miniszterelnök kitalált.

A folyamatokat ismerők szerint Gottfried már előre eldöntötte, hogy 65 évesen, 10 év főtanácsadóság után otthagyja a posztot, részt vett az utódlás megszervezésében is, és ami a legfontosabb: nem hogy ellenezte a magyar vétóval való fenyegetést, hanem aktívan részt vett az erről szóló egyeztetéseken, és semmi sem utalt arra, hogy elvi gondjai lennének a magyar állásponttal.

Gottfried utódja sem egy Brüsszelt zsigerből utáló, szélsőséges eurószkeptikus. Bóka János a 2004-09-es ciklusban Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő asszisztense volt Brüsszelben. A vele egyidőben kint dolgozók emlékei szerint egyáltalán nem szimpatizált a Fidesszel, és nem is volt jóban senkivel arról az oldalról. Mielőtt kiment Brüsszelbe, EU-s jogot tanított a szegedi egyetemen, és dolgozott egy évet a külföldre dolgozó magyar titkosszolgálatnak, az Információs Hivatalnak is. A képviselők asszisztensei között vannak, akik elsősorban szervezési, klasszikus titkári feladatokat végeznek, de vannak, akik komoly szakmai ügyeket visznek, lényegében képviselői munkát folytatnak, csak éppen a szavazásokon nem ők vesznek részt. Bóka az utóbbi kategóriába tartozott, jól felkészült, alapos, kicsit magának való embernek ismerték meg akkoriban.

Miután az SZDSZ kiesett az EP-ből, és így Szent-Iványi is elvesztette a mandátumát, Bóka visszatért tanítani a szegedi egyetemre, 2015-ben pedig már a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen volt, ahol továbbra is EU-s joggal foglalkozott, 2016-ban már dékánhelyettesként. 2017-18-ban az OBH képzésekért felelős igazgatója volt, itteni kinevezését állítólag komolyan támogatta Trócsányi László igazságügyi miniszter (jelenleg a Fidesz EP-képviselője). Addigra Bóka ismerősei szerint már jó kapcsolatokat épített ki a kormányoldallal is, és egykori SZDSZ-es nézetein is túllépett. 2018-ban már az igazságügyi tárcánál volt EU-ügyi államtitkár - abban az évben az új miniszter, Varga Judit vette át az EU-s témák politikai irányítását a kormányban.

Bóka a kormány ügyeit ismerők szerint azzal vonta magára Orbán figyelmét, hogy alapos szakmai anyagokat készített az Európai Bizottság Magyarországot érintő kifogásaira. A tavaly év végi vétóvitában pedig már főszerepet kapott: ott volt Orbán és Gottfried mellett a tárgyalásokon, és valószínűleg annak a szövegnek a megfogalmazásában is részt vett, amelyet az Európai Tanács a vétó feloldásáért cserébe fogadott el tavaly december közepén.

E munka után dőlhetett el, hogy Bóka váltja Gottfried Pétert. Hogy Orbán a továbbiakban is komoly EU-s vitákra számít, azt jelzi, hogy Bóka nemcsak magasabb rangot, hanem valamivel nagyobb stábot is kapott, mint amivel Gottfried dolgozott. Információink szerint külön ember foglalkozik a gender- és a migráns- ügyekkel, két olyan területtel, ahol Orbán szeretne látványos, európai szinten visszhangot keltő vitákba bonyolódni a Bizottsággal, a Parlamenttel és a tagállamok egy részével.

Utólag többen is úgy magyarázták a 444-nek a vétó körüli konfliktust, hogy Orbánnak nagyon fontos volt, hogy a 2022-es választás előtt ne büntesse pénzelvonással a kormányát az Európai Bizottság a jogállamiság megsértésére hivatkozva. Ezt valószínűsíthetően sikerült elérnie azzal, hogy az Európai Tanács garantálta, hogy amíg az EU Bírósága nem határoz a jogállami feltételrendszer törvényességéről, addig nem alkalmazzák a mechanizmust. Illetve a magyar és a lengyel kormány kapott még néhány fontos ígéretet Brüsszelben az eszköz csupán korlátozott bevetéséről is - ha egyáltalán sor kerül majd ilyen bevetésre.

E korlátokról biztos lesznek még komoly viták, de a mostani állás szerint nem veszít pénzt a magyar kormány a mechanizmus miatt 2022 tavasza előtt.

Még akkor is ez látszik valószínűnek, ha az Európai Parlament nagyon sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen minél hamarabb, és a Bizottság részéről is vannak olyan fogadkozások, hogy rászállnak Magyarországra, amint jogilag ez lehetségessé válik.

Sok találgatásra adott okot, hogy Orbán Gottfried távozása után sem a Fidesz közeléből választott EU-ügyi serpát magának. Vannak, akik szerint a Bizottsággal vívott jogi küzdelmek alapján meggyőződött arról, hogy Bóka a mostani kormány ügyeit kellő elkötelezettséggel viszi, és a legutóbbi brüsszeli útjain is tetszett neki a viselkedése. Mások azon gondolkodtak el, hogy egy ilyen érzékeny pozícióban lévő ember esetén fontos lehet Orbánnak, hogy nincs Bókának erős fideszes beágyazottsága (ahogy Gottfriednek sem volt), mert ez garancia lehet arra, hogy magas pozícióját ne használja személyes politikai karrierje építésére. Megint mások arra jutottak, hogy a Fidesznek nincs elég utánpótlása, úgyhogy nem a Fidelitasból, hanem az SZDSZ-ből kell fontos posztra embert igazolni.

Bóka előrelépésével Ökrös Oszkár addigi helyettes-államtitkár lett Varga Judit igazságügyi miniszter mögött az EU-s témák koordinátora. Ökrös 2007-14 között dolgozott az Európai Parlamentben, tehát az első két kinti évében párhuzamosan voltak ott Bókával, csak ő a fideszesek mellett volt tanácsadó, a kinti magyar közegben tehát riválisoknak számítottak.

Ökrös 2014 óta dolgozik a magyar kormányban EU-s területen, előbb a Miniszterelnökségen, majd az igazságügyi minisztériumban, annak megfelelően, hogy éppen hová tartozott a téma politikai felügyelete. Ökrös készítheti mostanában elő Varga brüsszeli szerepléseit is, aki Magyarországot képviseli az Általános Ügyek Tanácsában. A tanács havonta ülésezik Brüsszelben (illetve a járvány idején online), és itt készítik elő a miniszterelnökök legalább negyedévente megtartott csúcstalálkozóit is. Továbbá ebben a körben tartják a hetes cikkely alapján vitt jogállamisági eljárás meghallgatásait is Magyarország ügyében, ezek azok a szeánszok, melyekről kilépve Varga Judit rendszerint azt mondja, hogy boszorkányüldözés áldozata volt.

A pénzosztás felügyelete sem maradt a régiben

Az EU-s kapcsolatok politikai irányításán túl a pénzügyi részt is átszervezte Orbán 2021-re. A legfontosabb változás az EU-s pénzek kiosztását felügyelő stáb átvezénylése a Palkovics László vezette ITM-ből a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökséghez.

Magyarországon (de sok más EU-s tagállamban is) az új európai pénzügyi ciklus elején rendre átvariálják a pénzosztás módját - volt már itthon önálló hivatalnál a munka, ez volt az NFÜ; 2014-ben a Miniszterelnökséghez került; 2018-ban az ITM-hez; és most megint a Miniszterelnökség lett a gazdája. Többektől is azt hallottuk, hogy lassan körbeér az átszervezések sorozata, és előbb-utóbb megint önálló hivatalt kaphat a terület.

A mostani változtatás egyik oka az lehet, hogy ne Palkovicsnál versenyezzenek a fideszes politikusok, a cégek és az önkormányzatok az új, 2021-gyel kezdődő ciklus pályázati kiírásaiért, hanem egy olyan tárcánál, melyet egy fideszes politikus vezet, és melynek ügyeibe Orbán könnyebben bele tud szólni. (Palkovics hátrébb szorulásáról az év elején írtunk nagyobb cikket.)

A másik fontos szempont az RRF-nek nevezett, óriási pénzügyi csomag lehívhatósága - ennek megvétózásával fenyegetett Orbán a lengyel kormánnyal együtt tavaly decemberben. A csomag majdnem akkora, mint a sima hétéves költségvetés, de sokkal gyorsabban és sokkal rugalmasabb feltételekkel lehet lehívni. "Orrnehéz" - ahogy a brüsszeli bürokraták mondják.

Szemben ugyanis a szokásos EU-s támogatásokkal, az RFF esetében jóval nagyobb az előfinanszírozási arány, lazábban kidolgozott tervekre utalják a pénzt, és az a cél, hogy 2023 végéig a tagállamok lehívhassák az összesen 750 milliárd eurós csomagot.

Több, a kormányzati munkát ismerő forrásunk szerint Orbán szeretné ezeket a támogatásokat a 2022-es választás szolgálatába állítani, és például a billegőnek számító választókörzetekre célzottan költeni a pénzt, úgy, hogy érdekeltté tegye az ott élőket a fideszes kormányzás folytatásában. Van, aki azt is tudni véli, hogy külön asztala van Orbánnak a pénz elköltését tervezgető miniszterelnökségi irodák egyikében, ahol a kormányfő néha személyesen nézi át, hogyan állnak a kifizetési elképzelések.

Egyelőre még a sima költségvetési pénzek és a mentőcsomag esetében is csak a tervezgetés zajlik, tavasszal kell jóváhagyatni az új programokat Brüsszellel. A munkát közelebbről ismerők szerint nagy a sietség, az EU által előírt különböző szintű társadalmi egyeztetések kapkodók, felületesek, sokszor csak jelképesek. Komolyabb beleszólást a tervezgetésbe kívülről leginkább a megyei közgyűlések kaptak csak, vélhetően azért, mert ezeket mind stabil fideszes többség irányítja, de még ott is lehetetlenül szűk határidőkre panaszkodnak.

A rohanás egyik oka, hogy tavaly nyárig senki sem számíthatott ennyi, és pláne ilyen gyorsan elkölthető EU-s pénzre. Abban a hitben volt mindenki, hogy az új hétéves költségvetésből kevesebb jut majd Magyarországnak, mint az előzőből, hiszen a britek kilépése és a kohéziós keret megnyirbálása egyaránt ezt vetítette előre. Csakhogy jött a járvány, melyet egész Európában recesszió kísért, ezért a gondok enyhítésére a tagállamok összerakták a 750 milliárdos mentőcsomagot a sima költségvetés mellé.

Ezzel akkora pénzeső hullhat a következő két-három évben Magyarországra, mint eddig még soha.

Csak ennek a pénznek a gyors lehívásához minél hamarabb programokat kell jóváhagyatni Brüsszellel, illetve az ezekből következő pályázatokat, beruházásokat ki kell találni és meg is kell szervezni.

A pénzosztást és annak megtervezését Ágostházy Szabolcs államtitkár vezeti. Ő 2011-ben kezdett dolgozni az Országgyűlési Hivatalban, és 2017-ben lett Gulyás Gergely (akkor még fideszes frakcióvezető) kabinetfőnöke. Ágostházy követte Gulyást a 2018-as kormányalakítás után a Miniszterelnökségre is, mígnem tavaly októberben EU-s fejlesztésekért felelős államtitkár nem lett az ITM-ben, hogy aztán idén januárban a teljes ottani stábbal együtt visszatérjen a Miniszterelnökséghez. Ágostházyt már eleve úgy küldte Orbán az ITM-be, hogy néhány hónap múlva már a Miniszterelnökségnél legyen.

Nehezen oldották meg ebben a ciklusban az EU-s pénzosztás felügyeletét:

• 2018 tavaszán Schanda Tamás államtitkár lett a főnök az ITM-ben.
• 2019 szeptemberében Schandát áthelyezték parlamenti államtitkárnak, a hvg akkori információi szerint azért, mert lassan haladt az általa irányított munka.
• Az utóda Perényi Zsigmond, egy Svédországban született magyar arisztokrata család sarja lett, akit még 2013-ban Lázár János épített be a magyar közigazgatásba.
• 2020 nyarán azonban Perényi váratlanul távozott, hivatalosan egészségügyi okok miatt.
• 2020 októberig nem volt a témáért felelős államtitkár, Palkovics László miniszter személyesen irányította a területet.
• Aztán jelent meg Ágostházy Szabolcs az ITM-ben, de már azzal a felhatalmazással, hogy néhány hónap múlva viszi az egész stábot át a Miniszterelnökséghez.

Ágostházy mellett két helyettes államtitkár foglalkozik a Miniszterelnökségen az EU-s pénzek elköltésével. Leveleki Zsolt kifejezetten az RRF-fel, azaz a nagy mentőcsomag lehívását készíti elő. Ő korábban a kormányzati adminisztráció fejlesztésére lehívható EU-s pénzeket felügyelte.

Ágostházy másik fontos segítője pedig Dányi Gábor helyettes államtitkár, aki a magyar EU-tagság óta a fejlesztési pénzek kezelésével foglalkozik, és a hazai államigazgatás talán legnagyobb túlélője. Dolgozott a Medgyessy-kormány idején Dobrev Klárának, aztán a Gyurcsány-kormány idején Bajnai Gordonnak, utána a Simicska bizalmasának számító Petykó Zoltánnak, aztán Lázár Jánosnak, majd pedig Palkovics Lászlónak is. Kulcsszerepe volt a magyar pénzosztási rendszer technikai felépítésében, majd az üzemeltetésében is, ráadásul egyre magasabb pozíciókba került, akármilyen politikai váltások is történtek a feje felett.

A kormány a ciklus utolsó évében két fontos terven dolgozik párhuzamosan az EU-t illetően: a folyamatos politikai vitákon, például a Bizottság migrációs javaslatait illetően, és a minél több pénz lehívásán. Hogy a politikai hadakozás és az EU-s támogatások felszívása nem zárják ki egymást, az az elmúlt tíz évben már bebizonyosodott. Hogy ezt a párhuzamosságot egyre nehezebben tűrik néhányan Brüsszelben, azt mutatja a törekvés a jogállamisági mechanizmus bevezetésére, illetve a néppárt és a Fidesz szakítása is. Egyre ügyesebben kell tehát a magyar kormánynak egyensúlyoznia, ezért is lehetett fontos 2021-re átszervezni a stábot.

A cikk elkészítését az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatta.