Kedden szavazta meg a parlament fideszes többsége (pár „független” képviselő támogatásával), hogy a magyar közvagyon egy jelentős szeletét alapítványok számára adják tovább. Arról, hogy ez miért jelenti Magyarország megrövidítését, nemrég hosszabban is írtunk.
A parlament döntése értelmében 32 alapítvány kapott jelentős állami vagyonelemeket, többek között a közel teljes felsőoktatást is ilyen formába szervezte ki a NER, de mellette egyéb, sokmilliárdos közvagyonnal kitömött alapítványok is létrejöttek. Ezek kuratóriumait teletöltötték fideszes káderekkel, a jövőben pedig az alapítói jogok átszállnak majd az alapítványokra, így a későbbi kuratóriumi tagokról már nem a kormány fog dönteni, hanem a NER által odaültetett személyzet.
Azzal kapcsolatban, hogy miért volt szükség az állami tulajdon ilyen léptékű privatizálására, Hubay György fideszes képviselő adott tömör összefoglalót Facebook-oldalán. Mint a 24.hu írja, Hubay kedd este, a szavazás után ennyit írt ki oldalára:
„Sok esetben a Fidesz – KDNP kormány által visszaszerzett nemzeti vagyon egy részét az alapítványi gazdálkodásba adtuk, hogy már soha ne lehessen idegeneké”
Már a 32. vagyonkezelő alapítványt szervezi a kormány, 600 millió és 300 milliárd forint közti vagyonok kiszervezésével. Párhuzamos állam épül, amit a választott politikusok már nem ellenőrizhetnek. A Fidesz tart hatalma elvesztésétől, ezért privatizálja a kulturális támogatások rendszerét és a felsőoktatást.
Tizenkét egyetem került ki az állam kezéből az ingatlanvagyonukkal együtt, de részvényeket, birtokokat és palotákat is kiszerveztek.
A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.