Május elején hirtelen felfutott a koronavírusjárvány a Seychelle-szigeteken. A mindössze 98 ezer lakosú szigetországban április 28. és május 3. között 74 százalékkal, 612-ről 1068-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, miközben itt már a teljes népesség 62,2 százaléka kapta meg a teljes, két dózisos adagját a védőoltásból.
A hírek érthető aggodást keltettek, de ha a számok mélyére nézünk, némi megnyugvást is találhatunk bennük. Mert miközben a teljes népességben már jelentős kisebbségben vannak azok, akik még csak egy, vagy egyetlen adag oltást sem kaptak, a fertőzöttek kétharmada közülük kerül ki. Ez alapján John Burn-Murdoch, a Financial Times szakírója szerint az oltatlan népesség durván ötven százalékkal nagyobb eséllyel fertőződik meg, mint az oltott populáció, ami szerinte összhangban is van a kutatási eredményekkel, mely alapján a szigeteken elsősorban használt Sinopharm védőoltása is ilyen hatékonysággal előzi meg a fertőzést.
Burn-Murdoch szerint a jó hír, hogy a Sinopharm vakcinája a klinikai vizsgálatok szerint ennél jóval hatékonyabb, akár 84 százalékban is hatásos a súlyos - kórházi kezelést igénylő - betegség kialakulásának megelőzésében, vagyis ez alapján remélhető, hogy a fertőzötteknek az a harmada, akik mindkét dózist megkapták már, nem szorulnak majd kórházi ápolásra.
Összegzése szerint a seychelle-szigeteki példa így inkább azokat az ismereteinket erősítette meg, melyek szerint a vírus még egy jelentős, de a nyájimmunitás szintjét el nem érő mértékben oltott populációban is újra terjedhet, de főleg az oltatlanok, illetve nem megfelelően védettek körében, és bizonyíthatja, hogy még a Sinopharmnak a fertőzés megelőzésében az mRNS-alapú vakcináknál kevésbé hatásos védőoltása is jó védelmet nyújt a súlyos megbetegedéssel szemben - ami önmagában is nagyon kedvező, tekintettel arra, hogy a covidhoz köthető halálozás mértékét nagyban befolyásolja az egészségügyi ellátórendszer terheltsége, mint azt az első hullámban Észak-Olaszország és Spanyolország, vagy a harmadik hullámban Magyarország példája is igazolta.
Ez nem jelenti azt, hogy a Seychelle-szigeteken történteket ne lenne érdemes behatóan tanulmányozni. Már csak azért is, mert itt való életből vett példán mérhető az ott használt kétféle védőoltás, a Sinopharm és a kisebb mértékben használt Covishield - az AstraZeneca védőoltásának Indiában gyártott változata - hatásossága egyes variánsokkal szemben. Bár az még további genetikai vizsgálatokat igényel, hogy a mostani hullámot melyik vírusváltozat okozta, de az bizonyos, hogy a szigeteken már februárban felbukkant a B.1.351 jelzésű dél-afrikai variáns, mellyel szemben a dél-afrikai vizsgálatok szerint az AstraZeneca védőoltása - így az azzal azonos CoviShield - kevésbé bizonyult hatásosnak.
Ezeknek a vizsgálatoknak globális jelentőségük is van, mivel az AstraZeneca és a Sinopharm nagyon széles körben használt védőoltás - Magyarországon például félmillió veszélyeztetett korú embert oltottak Sinopharmmal, amiből eddig összesen 1,3 millió dózist adtak be Magyarországon. Az AstraZeneca oltásából is felhasználtak már 670 ezer dózist a magyarországi oltási kampányban.
A szigetek példája arra is bizonyíték, hogy még viszonylag nagy átoltottságnál is van ok óvatosságra, bizonyos óvintézkedések - elsősorban a legenyhébb korlátozások, mint a kötelező maszkviselés és a közösségi távolságtartás - fenntartására. Legalábbis a seychelle-i közegészségügyi hatóságok első körben a húsvéti ünnepekkel, illetve a járványügyi fegyelem lazulásával magyarázták a járvány újbóli fellendülését.
Ennek valóban lehet szerepe. Mert bár a seychelle-i történésekről beszámoló lapok rendre megjegyzik, hogy Nagy-Britanniában, ahol ugyan magas, de a szigeteknél jóval alacsonyabb az átoltottság - ott a népesség 52 százaléka kapta meg már legalább az első dózisát - 96 százalékkal esett vissza a fertőzések száma a januári csúcsról, csak mostanában kezdtek lazítani a szigorú szabályokon, melyek feloldását csak a nyár közepére tervezik. (Via Bloomberg, BBC)