immunitás

2020. május 15.
2020. április 26.
2020. április 15.
2020. április 9.
2013. szeptember 6.

Budapest Science Meetup - Szeptember

A meetup szeptembertől a FabLab Budapest közösségi innovációs műhelyben kap hosszútávú helyet. Az előadások után át lehet menni az egy sarokra lévő Pótkulcsba sör/beszélgetés céljából.

BpScienceMeetup-201309-poszter.jpg

Éghajlatváltozás meteorológus szemmel
Szépszó Gabriella - Országos Meteorológiai Szolgálat

Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.

Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsán
Ferenci Tamás - Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Csoport

A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)

Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.

Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.

2012. június 11.
2012. május 12.

Budapest Science Meetup - Május

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

BpScienceMeetup-201205-poszter.jpg

Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs hurok

Várkuti Boglárka - ELTE, Biokémiai Tanszék (http://www.malnalab.hu)

A miozinok minden eukarióta sejtben megtalálható motor fehérjék, népes családjuk a legkülönbözőbb, a sejt túléléséhez is nélkülözhetetlen folyamatokban vesz részt. Habár szerepük rendkívül eltérő, alapvető szerkezetük és működési mechanizmusuk igen hasonló. Minden miozint saját kötőfehérjéje, az aktin aktivál, legyen szó akár az izom összehúzódásáról, a sejten belüli transzportról vagy a sejtosztódásról. Ha ez nem történik meg, a miozin enzim elveszti hatékonyságát, és csak igen gyenge alap aktivitással működik. Az aktiválás, erőgenerálás folyamata nem ismert, azonban csoportunk fedezte fel azt a miozinban lévő szerkezeti elemet, mely az aktiváció kezdeti lépéséért felelős.

Molekuláris modellezéssel és biokémiai módszerekkel bizonyítottuk, hogy ha ezt a szerkezeti elemet - melyet aktivációs huroknak neveztünk el – mutációval elrontjuk, akkor a miozin aktivációja teljesen elmarad. Létrehoztunk olyan C. elegans modellállat törzset, melyben szintén elrontottuk az aktivációs hurkot, hogy lássuk az aktiváció hiányának élő rendszerben megjelenő hatását. Az így létrehozott állatok lassabbak és gyengébbek voltak, erőkifejtésük kisebb volt vad típusú társaikénál. Az aktivációs hurok a miozin aktivációjának kulcs szerkezeti eleme, megismerésével egy lépéssel közelebb kerülhetünk az erőgenerálás mechanizmusának megértéséhez.

 

Az immunitás időskori hanyatlása - vizsgálatok C. elegans fonálféregben

Papp Dia - ELTE, Genetikai Tanszék

Szervezetünket a káros kórokozókkal pl. baktériumokkal, vírusokkal szemben az immunrendszer védi. Az idegen behatolók mellett az immunrendszerünk képes felismerni és elpusztítani a tumoros sejteket is fiatal korban. Öregedés során viszont hanyatlani kezd ez a precízen szabályozott, hatékonyan működő rendszer, így idős korban megnő a fertőzésekkel szembeni érzékenység, illetve a daganatok kialakulásának esélye is. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy feltárja az immunitás időskori hanyatlásának okait. Előadásomban ebből szeretnék ízelítőt adni, segítségül hívva a C. elegans fonálférget, amely a genetikai kutatások kedvelt modellállata.

 

Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában?

Nádori Gergely - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Válságban van-e a természettudományok tanítása? Milyen kísérletek vannak természettudományos oktatás megújítására és mi ezek empirikus tapasztalata?