Még annak is érdemes lehet beoltatnia magát, aki amúgy már volt covidos
Nyakunkon a vakcináció, érdemes néhány alapkérdést tisztáznunk a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban. Mert bár a világ gyógyszergyártói példa nélküli gyorsasággal fejlesztetik gyakran úttörő technológiákkal a tavaly ilyenkor még ismeretlen kórokozó elleni védőoltásaikat, sok esetben pont ez a gyorsaság bizonytalanságot is szül. Például a kínai és orosz vakcinákkal kapcsolatban, amiket már a nyár végén készre jelentettek, bár valójában ekkor még nem is végeztek velük tömeges teszteléseket. A nyugati gyógyszergyártók közül is akadt, aminek az eredményei kételyeket szültek: az Astra Zeneca és az Oxfordi Egyetem által fejlesztett vakcina tömeges tesztelése során hibáztak, ám ezt aztán igyekeztek kissé elkenni a védőoltás hatásosságáról szóló jelentésükben, amiben "átlagos" hatásosságról kellett írniuk, mivel a tesztalanyok egy részének véletlenül más adagolásban adták be első körben a vakcinát. Ezért most újra is kell tesztelniük védőoltásukat.
Közben továbbra is hangosak a természetes nyájimmunitás elméletében hívők, akik, részben tán azért, mert elegük van a különböző korlátozó intézkedésekből, azt a tételt propagálják, hogy a járvány szabadon eresztésével valójában hatékonyabb védettséget szerezhetnének azok, akik átesnek a betegségen, és mondjuk nem halnak bele. Igazuk volna?
Azt, hogy a vakcina vagy a betegség jelent-e hatékonyabb védettséget a későbbi fertőzéssel szemben, nem tudjuk. Amit bizonyosan tudunk, hogy azok, akik átestek már a fertőzésen, valamilyen védettséget biztosan összeszedtek, ha nem is az újrafertőződéssel, de a súlyos tünetekkel szemben. Ez az immunitás a legújabb kutatások szerint akár évekig is kitarthat. De azt is tudjuk, hogy a természetes immunitás mértéke nagyon változatos a fertőzésen átesettek körében, és nagyban múlik azon, hogy mennyire volt súlyos a betegségük. Azok, akik súlyos tünetekkel estek át rajta, jellemzően erős immunválaszt is produkáltak, szervezetükben a felépülésük után bőven kimutathatók az antitestek. Az enyhe lefolyású covidosoknál is kimutatható valamennyi immunreakció, de a természetes immunitás szintjében 200-szoros eltéréseket is mértek.
A betegség súlyossága nagyban múlik azon, hogy milyen intenzív volt a fertőzés, mennyire szaporodott el a betegben a vírus. A vakcina nagy előnye a természetes fertőzéssel szemben, hogy pontosan adagolt, vagyis kiszámítható, hogy milyen immunválaszt vált ki.
Ennél is fontosabb előnye a vakcinának, hogy a fertőzéssel szemben nem okoz betegséget. Vagyis úgy alakít ki immunitást, hogy közben nem jelent halálos kockázatot. A természetes fertőzésnél ezt nem lehet garantálni - és nem csupán azok esetében, akik valamilyen kórelőzménytől szenvednek. A covid túlélési esélyeit más tényezők is befolyásolják, például az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége: hiába nem szenved valaki krónikus betegségekben, ha közben a túlzsúfolt kórházakban nem jut megfelelő ellátáshoz, belehalhat a covidba. Egy szabadjára eresztett járványnál pedig számítani lehet rá, hogy összeomolhat az egészségügyi ellátórendszer, ahogy tavasszal Európa egyik legfejlettebb régiójában, Észak-Olaszországban is összeomlott, nagyban növelve ezzel a járvány halálozását.
Ez alapján a szakemberek körében abban nagy az egyetértés, hogy a vakcina mindenképpen kockázatmentesebb módja az immunizációnak, ahogy abban is egyetértés látszik kialakulni, hogy akiknek csak enyhe covidjuk volt, azoknak is érdemes beoltatni magukat. Összességében pedig még azoknak is ajánlott, akik súlyos covidosak voltak, mert abból káruk nem származhat, ha az immunrendszerük kap egy emlékeztetőt.