9 éve nem volt annyira magas a havi infláció, mint idén áprilisban

Ugyan lehetett számítani arra, hogy magas lesz az április inflációs adat, de mint a G7 írja elemzésében, az előző év azonos időszakához képest mért 5,1 százalék így is kellemetlen meglepetés lett.

A tavalyi adatokhoz képest a legnagyobb különbség az üzemanyagáraknál volt, hiszen épp tavaly áprilisban fordult negatívba a globális olajár, amit a hazai benzinkutakon is érezni lehetett. A KSH adatai szerint tavaly áprilisban a 95-ös benzin literje 293 forintba, a gázolajé pedig 334-be, míg idén 426, illetve 424 forintba került.

A G7 cikke szerint az infláció számítását befolyásolta az is, hogy idén év elején drágultak a dohányáruk. Az élelmiszerek között a KSH mérése szerint kifejezetten nagyot drágult az étolaj (22,8 százalék), és az átlagos inflációs szint fölött drágult a rizs (7,7), a margarin (7,5), a liszt (7,4) és a száraztészta (6,8). Az élelmiszerek átlagos drágulása ugyanakkor csak 2,4 százalék volt, többek között annak köszönhetően, hogy a sertéshús 6,9 százalékkal olcsóbb lett.

A tartós fogyasztási cikkek esetén 3,4 százalékos inflációt mért a KSH. Az új személyautók (10,4) és az új kerékpárok (10,9 százalék) az átlagot meghaladó mértékben drágultak, és a bútorok is 5,5 százalékkal lettek drágábbak. A cikk megjegyzi, hogy érdekes, de a használt autók piacán 2,2 százalékos csökkenést mért a KSH, miközben a piaci jelzések alapján ott is jelentős drágulás zajlott.

Havi szinten 5,1 százalékos inflációt utoljára 2012 őszén mértek Magyarországon, akkor az éves infláció is kifejezetten magas, 5,7 százalékos lett.

Az idei első négy hónapban 3,6 százalék volt az infláció, ami még összhangban van az MNB által várt 3+-1 százalékos céljával, de az eddigi trendek alapján arra lehet számítani, hogy ez még nőni fog. Mint a lap írja, a nagy kérdés az lesz, hogy mi történik majd az év második felében, visszatér-e a pénzromlás egy visszafogottabb pályára, mint ahogy a jegybank számít rá, vagy pedig magasan marad, ami akár beavatkozáshoz is vezethet.