A Fővárosi Ítélőtáblán is elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert az Esterházy Magánalapítvány

május 11., kedd 20:20

Helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla és elutasította az Esterházy Magánalapítvány fellebbezését az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben, az április 14-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével - közölte az MTI-vel kedden a Fővárosi Ítélőtábla sajtótitkársága.

Az Esterházy Magánalapítvány tulajdonjogának megállapítását kérte a magyar állammal szemben a keresetlevelében felsorolt műkincsekre, illetve azt szerette volna elérni a bíróságon, hogy az Esterházy-kincseket ismét együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be, az 1923-ban megkötött letéti szerződésnek megfelelően. Az alapítvány igazgatója, Czigány Balázs az elsőfokú tárgyalás idején azt mondta: Magyarország legnagyobb iparművészeti gyűjteményének jogi egységét szeretnék visszaállítani, a kincsek Magyarországon lévő részének elvitele soha nem került szóba.

A Fővárosi Ítélőtábla közleménye szerint az Esterházy Magánalapítvány azzal érvelt a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyakra kiterjedő tulajdonjoga mellett, hogy azok alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak a fraknói Esterházy-várral, azokra az osztrák jog vonatkozott, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy magántulajdonba kerültek. Ezzel az érveléssel a Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú bírósághoz hasonlóan - nem értett egyet.

Az Esterházy-kincs egy darabja. Fotó: imm.hu

A közlemény hangsúlyozza, a műtárgyak nem voltak tartósan egyesítve az őrzési helyükként szolgáló fraknói kincstárral, így az alkotórészi kapcsolat szóba sem jöhetett. A műkincsek és az ingatlan térbeli kapcsolódása megszűnt, amikor a műtárgyakat Budapestre szállították, ez azonban nem változtatott a vár rendeltetésszerű használhatóságán, a kincstárt alkotó helyiségek továbbra is alkalmasak maradtak más műtárgyak, avagy más dolgok használatára, így tartozéki kapcsolat sem állt fenn.

A fraknói kincstárból való kiválás befejezetté vált azzal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a Magyarországon lévő hitbizományi vagyonra a magyar jogot kellett alkalmazni. Magyarország joghatósága annak következtében állt be, hogy a hitbizományi birtokosok nem szállították vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, már 1919 augusztusában visszakapták. A hitbizományi birtokosok akaratával egybeesett, hogy a műtárgyak Magyarországon maradjanak, és az utolsó hitbizományi birtokos 1923-ban saját akaratából kötött letéti szerződést a műtárgyak Iparművészeti Múzeumba való elhelyezése érdekében.

Ez a letéti szerződés megszűnt azzal, hogy a hitbizományi birtokos Budapest 1944-es ostroma idején - ugyancsak saját akaratából - az összes műtárgyat visszavette a letétből, és azokat a budavári Esterházy-palota pincéjébe rejtette el. Ezzel azonban a műtárgyak nem kerültek ki a hitbizományi vagyonból, azok jogi értelemben továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradtak.

A jogszabályoknak megfelelő vagyonfelszabadításra a magyarországi hitbizománytest tekintetében nem került sor, így a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele az utolsó hitbizományi birtokos hagyatékába, így azok nem kerülhettek be az Esterházy Magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igényét ezért megalapozatlannak tartja a Fővárosi Ítélőtábla is.

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az 1. világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték. Akkor Orbán Viktor minden tiltakozás ellenére a fertődi Esterházy-kastélyba szállíttatta az egyetlen magyar főúri kincstárat.

Ezt követően indított pert az Esterházy Magánalapítvány 2017-ben a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal szemben.