Már jövőre radikálisan csökkenthetik az autóforgalmat Párizs belvárosában

A francia főváros tavaly újraválasztott polgármestere, Anne Hidalgo a múlt héten jelentette be az újabb lépéseit annak az intézkedéscsomagnak, mellyel jóval zöldebbé és élhetőbbé tenné Párizs városát. A most bejelentett tervek szerint 2022-től, azaz már a jövő évtől kezdve Párizs belvárosában radikálisan csökkenteni fogják az autóforgalmat.

A jövőben csak a belvárosi lakosok, a mozgáskorlátozottak, illetve az áruszállító és fuvarozó járművek hajthatnak majd be Párizs központi négy kerületébe. Így az átmenőforgalom is tilos lesz: azoknak, akiknek nincs bejelentett lakcímük ezekben a kerületekben, nemcsak parkolni nem lesz majd szabad itt, hanem egyszerűen behajtani sem. A városi önkormányzat szerint az átmenő autók a napi forgalom 55 százalékát, több mint napi 100 ezer járművet tesznek ki, ezért az intézkedéstől radikális minőségbeli változásokat remélnek.

Az autóforgalom korlátozása mellett a városvezetés több fát, biciklisávot és kizárólag gyalogosok számára elérhető utcákat tervez bevezetni. A múlt héten indult egy városi konzultáció is a tervekről.

Mint a Bloomberg írja, Hidalgo már az első ciklusában is több intézkedést bevezetett azzal a céllal, hogy a párizsiak ne az autós közlekedési formát válasszák a városon belül. A város nagy részéből már kitiltották a szennyezőbb dízelmotoros járműveket, a Szajna partjának egy jelentős része már csak a gyalogosok számára hozzáférhető, számos nagyobb útszakaszon korlátozták az autók sávját, és parkolóhelyeket alakítottak át zöldterületté. A járvány időszakában a párizsi városvezetés további autóutakat alakított át biciklisávokká, és Hidalgo már jelezte: az, hogy a járványt követő nyitással visszatér a korábbi élet, nem jelenti egyben azt is, hogy visszatérnek ahhoz a világhoz, amikor az utcákat az autók uralták.

A most kijelölt, a tervek szerint jövőre lezárandó terület összesen 14 négyzetkilométert tesz ki, Párizs két belvárosi szigete is ebbe a zónába esik, ahogy számos turisták által kedvelt látványosság is. A legtöbb kormányzati épület és a legismertebb kulturális intézmények többsége is ezen a területen belül lesz majd. A városi konzultáció eredményeitől függően pedig a városvezetés el tudja képzelni, hogy a jövőben még jobban kiszélesítik a zónát.

A zóna határait a városi hatóságok ellenőrzik majd, és bírságokra számíthat majd az, aki engedély nélkül hajt be ide. A városvezetés szerint azért volt szükség meglépni ezt a drasztikus lezárást, mert az átmenő autós forgalom jelentős részét olyan utazások teszik ki, melyeket simán meg lehetne tenni tömegközlekedéssel. Az intézkedés célja az, hogy a járványt követő nyitások után minél kevesebben szálljanak vissza az autóikba, és minél többen válasszák a tömegközlekedést vagy a kerékpározást.

Mint a Bloomberg írja, nem csak Párizsban gondolkodnak hasonló lehetőségekről: Európa-szerte egymást érik a kísérletek azzal kapcsolatban, hogyan lehetne érdemben korlátozni az autós forgalmat: Oslóban 2022-től kezdik majd kiszorítani a fosszilis energiával működő autókat, míg Londonban és Milánóban évek óta extra díjat vetnek ki a belvárosba behajtó autósokra. A francia Lille és Nantes városokban pedig jelentősen csökkentették a városi sebességhatárokat, és a belvárosokban több területet is átadtak a gyalogosoknak.

Budapesten is megindult tavaly az ötletelés az autóforgalmat korlátozó esetleges tervekről, illetve a járvány ideje alatt történtek sávszűkítések is a belvárosban a kerékpáros forgalom javára. Az intézkedések meg ötletelések után a Fidesz rendszerint autósüldözésről kezdett el beszélni.