Koronavírus-számok Magyarországon 06.11.
Elhunytak + 8 Σ 29 904
Kórházban - 39 Σ 442
Fertőzöttek + 199 Σ 806 790
Tesztek + 14 013 Σ 5 962 887
Oltottak + 13 521 Σ 5 324 996
A legújabb trendek

Nagy-Britanniában derül ki, okoz-e újabb hullámot az indiai variáns

május 18., kedd 3:57

A másfél évvel ezelőtt Vuhanból indult koronavírus-járvány ma már valójában nem ugyanaz a járvány. Ennyi idő alatt a vírus a hivatalos összesítések szerint is legalább 160 millió embert fertőzött meg, és szabadon garázdálkodva szabadon is tudott mutálódni. Az elmúlt 18 hónapban megismerhettük többek közt a brazil, a dél-afrikai és a brit variánst is, amelyek újabb és újabb lendületet adtak a pandémiának.

Ugyanezt teszi most a B.1.617.2 nevű mutáns is, amit felfedezésének helyszíne után indiai variánsként ismerünk. Ez a vírus Indiában jelenleg naponta 3-4 000 embert öl meg a hivatalos adatok szerint, de szakértői becslések szerint a valós halálozási adatok többször magasabbak lehetnek az 1,4 milliárdos országban.

Egyéb tényezők mellett ez a variáns azért is tud ekkora pusztítást végezni Indiában, mert fertőzőbb a koronavírus korábbi mutációinál. A magyar harmadik hullámot okozó brit variánst nagyjából 70 százalékkal tartották fertőzőbbnek az „eredeti” vírusnál, az indiai variáns viszont még ennél is további 50 százalékkal fertőzőbb lehet.

A járványügyi szabályok betartását ellenőrző Covid-felügyelő az újranyitó Londonban Fotó: NIKLAS HALLE'N/AFP

Azért van szó csak becslésekről, mert a B.1.617.2-ről még keveset tudunk. Amit igen, az szinte mind brit szakemberektől származik. Nagy-Britanniában él Európa legnagyobb indiai származású népessége, és a brit kormány csak április 23-án függesztette fel a két ország közötti repülőjáratokat, ameddig bőven volt alkalom Indiából Európába importálni az új variánst.

A lassú reagálásnak meg is lett az eredménye, Nagy-Britanniában mára több helyen keletkezett vírusgóc az indiai variáns miatt. Ezek közül a legnagyobb a Manchester melletti Boltonban alakult ki, de a szigetország teljes területén lehet kisebbeket találni. Május közepén egyetlen hét alatt duplájára nőttek az indiai variáns által okozott fertőzések, és ez abszolút számban ugyan még mindig kevés az összes fertőzéshez képest, de ismét megtörténhet, hogy akárcsak a brit variáns felfutásakor, egy agresszívebb, fertőzőbb mutáns kiszorítja a korábbi, „szelídebb” vírusokat.

Ahogy a brit variáns európai elszabadulásánál is azt mondták a szakértők, hogy ez gyakorlatilag új járvány, úgy most is az a veszély fenyeget, hogy az új variáns új járványt indít el.

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter is arról beszélt, hogy az indiai variáns átveheti az eddig domináns brit variáns helyét, és „futótűzként terjedhet” a még nem beoltott társadalmi csoportokban.

Hancock szavai ugyan felhívták a figyelmet a veszélyre, de azért jó hírt is hordoztak: a miniszter szerint egyre nagyobb bizalommal kijelenthető, hogy az oltások ez ellen a variáns ellen is védelmet nyújtanak.

Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az indiai vírusváltozat egyetlen halálesetet sem okozott azok körében, akiket korábban már beoltottak.

Nagy-Britanniában a Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna vakcinájával oltanak, de egyelőre nincs hír arról, hogy a Magyarországon használt másik két vakcina, az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm ne lenne ugyanolyan hatásos a B.1.617.2 ellen, mint a koronavírus korábban ismert variánsainak esetében.

Nagy-Britanniában azonban, hiába kezdték elsőként az oltások beadását, és haladnak azóta is nagyon jól, még mindig csak az ország lakosságának 55 százaléka kapott legalább egy védőoltást, és a teljes védettséggel rendelkezők aránya mindössze 30 százalék. Akárcsak a világon máshol, Nagy-Britanniában is az időseket, egyéb veszélyeztetett társadalmi csoportokat oltották be először, a lakosság közel fele azonban még nem kapott semmilyen védőoltást (bár az ő egy részük is élvez valamilyen fokú védettséget, például azért, mert már átesett a betegségen).

Hogy az indiai variáns mekkora pusztítást tud végezni Nagy-Britanniában, az nagyon sok változótól függ. A két legfontosabb, hogy valójában tényleg akkora-e a fertőzőképessége ennek az új mutációnak, ahogy azt még egyelőre csak saccolják a szakértők, és hogy milyen gyorsan tud haladni az ország az oltási programjával.

Ebbe a versenyfutásba egyéb tényezők is bekavarhatnak, például hogy nyáron, amikor többet vannak a britek a szabad levegőn, mennyire tud terjedni a vírus, és hogy egyáltalán mennyire van lehetősége az embereknek összejárni.

Nagy-Britanniában hétfőtől az éttermek, pubok és bárok a teraszaik mellett megnyithatták beltéri helyiségeiket is. Létszámkorlátozással, de kinyithattak a mozik, a színházak, a koncerttermek, a múzeumok és a stadionok is. Újra fogadhatnak vendégeket a szállodák és egyéb turisztikai szálláshelyek, és megint lehet utazni az országon belül, úgy, hogy az utazók az éjszakákat is otthonuktól távol, a szálláshelyeken töltik.

Hogy ez a két esemény, a szinte teljes nyitás és az indiai variáns felfutása átfedésbe került Nagy-Britanniában, a szigetország szakértőit is elgondolkodtatta arról, hogy helyes volt-e ragaszkodni a már hetekkel ezelőtt lefektetett oltási menetrendhez. Boris Johnson miniszterelnök szerint

„a jelenlegi adatok szerint nem lesz elviselhetetlen nyomás az egészségügyi ellátórendszeren, és kiváló oltási programunk gyorsulni fog, a tervezettnél korábban adjuk be a második dózisokat a legveszélyeztetettebbeknek”.

Több egészségügyi és epidemiológiai szakember viszont azt állítja, hogy hiba volt ebben a járványhelyzetben is ragaszkodni a nyitáshoz. Szerintük a briteknek vissza kellene fogniuk maguknak, és továbbra sem lenne szabad zárt térben találkozni egymással, mert ezzel újabb járványhullámot kockáztatnak. Egyikük szerint:

„Az óvatosság elvéből és az előző hullámok tapasztalatából kiindulva nagyon aggódom. Én még egy ideig nem fogom bárok vagy éttermek belső tereit látogatni.”

Egy másik, a Guardiannak nyilatkozó járványügyi szakember szerint viszont

„nem kell pánikolni, csak résen kell lenni. Sokkal, sokkal jobb helyzetben vagyunk most, mint amikor a brit variáns 2020 végén elszabadult. A kórházak szinte üresek, és a felnőttek kétharmada már kapott oltást”.

Hogy az aggódóknak vagy a nyitáspártiaknak lesz igazuk, az talán csak ősszel derül ki. Különböző matematikai és járványügyi modellek szerint a B.1.617.2 fertőzőképességében és az oltási program tempójában bekövetkező egészen kis változások is radikálisan másfajta jövőt jósolnak a járvány további brit terjedésének. Ezek közül az optimisták szerint nem lesz semmiféle újabb hullám, a legtragikusabbak szerint viszont akár a 2020 véginél is komolyabb lehet a pusztítás. Szerencsére az utóbbiakra tényleg csak akkor van esély, ha minden elképzelhető változó a lehető legrosszabbul alakul.

Hogy más országokban, például Magyarországon mit okozhat az indiai variáns, azt még a brit járványjövőnél is nehezebb megjósolni. Például azért is, mert hiába jelentették már a B.1.617.2 felbukkanását gyakorlatilag az összes környező országból, a magyar hivatalos szervek erről még semmit nem mondtak. Így csak feltételezhetjük, hogy az indiai variáns már Magyarországra is megérkezett.

Ha így van, nekünk is marad ugyanaz a versenyfutás, mint a briteknek. Minél több embert kell beoltani, hogy ha a korábbiaknál fertőzőbb mutáns elszabadul, legalább ne azokat támadja meg, akikre a legveszélyesebb lehet.