Van, aki nem hagyja annyiban, hogy az oltás után negatív az antitesttesztje

járvány
2021 május 19., 03:57
  • Több mint ezer leletet küldtek olvasóink az oltás után elvégzett antitesttesztjükről.
  • Bemutatunk ezek közül néhány érdekes esetet.
  • Az egyik olvasónk már Merkely Bélával levelezik, hogy mihez kezdjen, miután a vizsgálat nem mutatott ki a szervezetében ellenanyagot.
  • Aki mRNS-vakcinát (Pfizer-Biontech, Moderna) kapott, azt nem igazán érheti meglepetés.
  • A kínai vakcináról ez nem mondható el.

Meghaladta az ezret azoknak a leleteknek a száma, amiket olvasóink küldtek az oltás után elvégzett antitesttesztekről.

Fontos megjegyezések a táblázathoz.

Az antitesttesztek körül vannak viták, ugyanakkor jelenleg ez az egyetlen széles körben elérhető mérés, amivel az arra kíváncsiak meg tudják nézni, hogy a szervezetükben kialakult-e védettség az oltás után. Az antitest megléte nagyon nagy eséllyel azt jelzi, hogy a szervezet felkészült a koronavírusra. A patikákban kapható gyorstesztek között vannak kevésbé megbízhatóak is. A laboratóriumokban vénából vett vértesztek már pontosabb információt adnak, viszont fizetősek, magánlaboratóriumokban lehet megrendelni őket.

Akinél a teszt nem mutat ki megfelelő mennyiségű ellenanyagot, azoknál nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy védettek a vírustól, igaz, azt sem, hogy nem azok.

Akinek nincs elegendő ellenanyag a szervezetében, az elvileg bízhat abban, hogy a sejtes immunitás is megvédi. Csakhogy a piacon jelenleg nem érhető el olyan vizsgálat, ami kimutatná a koronavírus elleni sejtes védekezőképesség meglétét. Az inaktivált vírust használó vakcinánál, mint amilyen a Sinopharmé, nem is feltétlenül lehet erős sejtes immunitásra számítani.

A táblázatban szereplő adatok tájékoztató jellegűek, ez nem tudományos publikáció, egyénenként nagyon eltérő, hogy kinek mennyi idő után és milyen mértékben termelődik ellenanyag a szervezetében az oltás után. A laboratóriumokban nem egységes módszer szerint mérnek, eltérőek a határértékek is, ezeket a két **-os oszlopban tüntettük fel. Van, akinek van tudomása arról, hogy volt előtte már fertőzött, van, akinek a hihetetlenül magas antitestszám miatt gyanús, hogy valamikor mégis átesett a fertőzésen.

Ami látszik, és alátámasztja a nemzetközi kutatások eredményeit: az mRNS-vakcináknál (a Pfizer-BioNTechnél és a Modernánál) általában viszonylag gyorsan és nagyon sok spike (tüske)antigén termelődik. Ez a kulcsfehérje a koronavírus terjedésében. A Szputnyiknál is kevés negatív leletet kaptunk, Astránál egy kicsit többet, de ott a két oltás közötti idő először 4, majd 12 hét volt, ez most már szabadon választott. A kínainál már jóval több a negatív teszt, különösen az időseknél. Hogy egészen pontosan mennyi, arról nem készítettünk összeállítást, mert jó eséllyel a negatív teszteket könnyebben küldik, mint a pozitívakat, amikből szintén kaptunk szép számmal.

Nem állítható, hogy a kínai vakcina rossz lenne, a fiatalabbak körében bizonyíthatóan nagyon jó eséllyel megvéd a súlyos tünetekkel járó megbetegedés ellen. Az időseknél ugyanakkor már jóval kevesebb adat van a hatékonyságáról. Ez így volt a magyarországi engedélyezése pillanatában is, és a WHO-s szakértők is ezt jelezték, amikor egyébként végül korhatár nélkül javasolták a használatát, de vizsgálatokat is javasoltak hozzá.

A hozzánk is eljutott negatív tesztek azt jelzik, hogy valóban nagyon fontos lenne egy nagymintás felmérés, ami nemcsak az antitestek számát követné rendszeres időközönként, hanem a nehezebben mérhető sejtes immunitást is. Ilyen vizsgálat végül már elkezdődött, az első eredményeket május végére ígérte Kásler Miklós. Akkor talán kapnak valami választ azok, akik aggódnak amiatt, hogy most védettnek tekinthetők-e, vagy sem. Egy olvasónk arról írt másfél hónappal a második oltás után elvégeztetett negatív teszt után, hogy „ha esetleg az a döntés születik, hogy harmadik oltásra lenne szükség, csak akkor fogjuk a Sinopharmot választani, ha bizonyítékot kapunk arra vonatkozóan, hogy kettő után majd a harmadik oltás kiváltja a megfelelő ellenanyag-termelést”.

A táblázatban a napok száma a második oltás és a teszt között eltelt időt jelzi. Ahol első oltás volt csak, ott természetesen az első és a teszt közötti napok száma.

link Forrás

Íme néhány példa arról, hogy mire számítson, aki saját pénzéből áldozva kíváncsi arra, hogy az oltás beindította-e a szervezete védekezőképességét.

Ami fontos, pénzkímélő tanács: érdemes várni, bár az mRNS-s vakcinák (Pfizer-BioNTech, Moderna) akár már két múlva is határérték feletti antitest-termelést indíthatnak be, ez sem feltétlenül igaz mindenkire. Aki volt már fertőzött, annak az oltás látványosan megtolja az antitestszámát. A kínai vakcina jóval lassabban indul be, és kevésbé látványos adatokat hoz, mint az mRNS-vakcinák, és van, hogy 6 héttel a második oltás után sem mutatható ki ellenanyag a szervezetben.

Aki már két hét múlva tesztelt

A., 52 éves férfi. Nem várt sokat, hogy tesztelje a Pfizer hatékonyságát, az első oltás után két héttel már elvégeztette a vizsgálatot. Közepes védettséget mutatott ki a teszt. Ismételt 5 héttel az első oltás után, de még a második beadása előtt. Több antitest volt már a szervezetében, közelebb az erős védettséghez. Egy hónap múlva tesztel újra, elküldi majd azt is.

Aki türelmetlen volt

B., 48 éves férfi. Két héttel az első adag Szputnyik után csináltatta az első tesztet, amikor a védettségi kártya már jó eséllyel megérkezik. Az első vizsgálat még negatív lett (0,24 U/ml egy olyan laborban, ahol 1 U/ml a pozitív alsó határa). 35 nappal később ismételt, ekkor már két hete megkapta a második oltást is. Az már bőven pozitív lett: 16,1 U/ml antitestet mutattak ki nála. Egy másik laborban, de ott is 1 felett számít pozitívnak az eredmény.

Aki elkapta oltás után

C., 54 éves nő. Az első Pfizer-oltás után 15 nappal tesztelt. Az alsó határérték 6,5-szeresét mérték a kiválasztott laborban. Azért emeltük ki, mert neki az első oltás után pozitív lett a Covid-tesztje, de enyhébb tünetei voltak. Az első oltás és a betegség együttesen már kiakasztotta a laborban az antitestszámlálót. Miután a vakcinabőség miatt időközben eltörölték azt a korlátozást, hogy a betegséget követő három hónappal nem lehet oltást kérni, megkérdezte, hogy mi legyen a második oltással. Azt mondták neki, hogy ne törődjön az antitest-vizsgálattal, ha akarja, megkaphatja azonnal az újabb dózist. Kérte.

Aki nem adja fel

D., 39 éves férfi. A helyzetét így foglalta össze: „Itt arról van szó, hogy az emberek egy része nem akar emberkísérletben részt venni, de ha már úgy alakult, hogy más választásunk nincs, szeretnénk megméretni, hogy minden stimmel-e, és ha nem, akkor pedig szeretnénk válaszokat kapni, hogy milyen lehetőségek vannak”.

A vele egyidős párjával két héttel a második kínai oltás után teszteltek, mindkettejük eredménye negatív lett, az övé alig valamivel a pozitív határ alatt, a párjánál alig tudtak kimutatni egyáltalán ellenanyagot. Ezután a megyei kormányhivatalhoz fordult, hogy az állami ellátórendszerben milyen lehetőség van a védettségi szintjének, az antitest mellett a sejtes immunitás mérésére. Azt a választ kapta, hogy nincs ilyen lehetőség. A Nemzeti Népegészségügyi Központot is megkereste, onnan is azt a választ kapta, hogy a sejtes immunitást nem mérik, újabb oltásra pedig nincs lehetőség.

De ment tovább. Írt Merkely Bélának, a SOTE rektorának, miután olvasta, hogy a professzor szerint nincs szükség harmadik oltásra a kínai vakcinából, és a Semmelweis Egyetemen még nem találtak olyan kínai vakcinával beoltott személyt, akinek ne lett volna pozitív a tüskefehérjével ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltak. Ez ügyben mi is írtunk a rektornak, nekünk nem válaszolt, de az olvasónknak igen.

Merkely szerint „az oltás utáni ellenanyagválasz mérésére nem minden teszt alkalmas, és nem azonos a fertőzés utáni ellenanyagválasz mérésére alkalmazott teszttel, hanem figyelembe kell venni a vakcinagyártók ajánlását. A Semmelweis Egyetemen a leginkább ajánlott tesztet használjuk, és méréseink megfelelő hatékonyságot mutattak azok között, akik Sinopharm-vakcinával voltak kétszer oltva, életkortól függetlenül. Az Ön által végeztetett vizsgálatnál alkalmazott teszt típusa nem derül ki a leletből, a szolgáltató által végzett vizsgálatok eredményeinek szakmai tartalmáért és prezentálásáért az adott laboratórium a felelős. Elképzelhető, hogy egy újabb mérés, megfelelő teszttel végezve, ellenkező eredményt adna”. A válasz viszont nem elégítette ki az olvasónkat, mert ő megküldte a leletet Merkelynek, amin ott volt a pontos típus is. És nem kapott választ arra a kérdésre sem, hogy akkor milyen tesztet használjon, mit használnak a SOTE-n és hogyan tudna ő is részt venni a Merkely által említett vizsgálatban.

Ezért újra írt, Merkely újra válaszolt, de azt írta, hogy „oltás utáni antitestvizsgálatot szervezetten nem végzünk, hanem a betegellátás részeként vizsgáltuk meg érintett pácienseinket”. A rektor szerint az olvasónk pénzért végeztethet ilyen vizsgálatot náluk, majd elküldte egy interjúját, amit az Origónak adott. Ebben Merkely a patikákban vásárolható gyorsteszteket szólja le, de az olvasónk nem ilyet végeztetett. Azt is mondja, hogy „folyamatosan mérjük az antitestszinteket minden vakcinatípusnál. A Sinopharmnál, a vektorvakcináknál és az mRNS-típusú védőoltásoknál is. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy volt négy olyan páciens, akit mRNS-vakcinával oltottak, és egyáltalán nem mutattunk ki ellenanyagot. A Sinopharmmal oltottaknál most intenzívebben mérünk, eddig több mint ötszáz mintát vettünk, és ebből két páciensnél volt az ellenanyagszint a határérték alatt. Ez nagyon jó eredmény. De, ami a lényeg: a kevés antitesttel rendelkezők sem kapták el a betegséget”.

Akit kórházban vizsgáltak

Merkely arra célzott, hogy nem minden teszt megfelelő. Ezért mi nem is gyorstesztek eredményét kértük az olvasóktól, hanem laborokban végzett vénás vizsgálatok eredményeit. A megküldött eredményeket olyan laborokban végezték, amik szerepelnek a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján lévő, a koronavírus elleni ellenanyag kimutatását végző laboratóriumok listáján vagy a mintavétel céljából felkereshető intézmények listáján.

Egy 69 éves olvasónk az egyik vidéki kórház laborjában végeztetett tesztet. Március 29-én kapta meg a második Sinopharm-oltást, a vizsgálattal várt több mint 5 hetet. A teszt a leírása szerint az inaktivált vírusvakcinára - amilyen a Sinopharm is - adott immunválasz során termelődő nukleokapszid ellenes antitesteket mutatja ki. Az eredmény negatív lett.

Akit már módosított teszttel vizsgáltak

Van egy cég, aminek a tesztjeiből tényleg elég sok negatívat kaptunk. Nem csak innen jöttek ilyenek, hanem máshonnan is szép számmal, de innen tényleg sokat. Kerestük őket, hogy ennek mi lehet az oka, de nem válaszoltak. Időközben viszont változtattak a kínai oltások utáni antitestvizsgálaton: akárcsak a kórházi laborban, a tüskefehérje (spike-protein) ellenanyag mellett a nukleokapszid elleni ellenanyagot is vizsgálják.

Egy 64 éves nő március 30-án kapta meg a második kínai oltást. Két héttel később végeztetett tesztet az előző bekezdésben szereplő laboratóriumban, 10,9 Au/ml volt az eredménye, éppen hogy - az abban a laborban érvényes - 10-es határérték felett. A határértékhez nagyon közeli adat miatt újra elment egy tesztre, már a második oltás után 5 héttel. A laborban felajánlották neki a másik, a kínai oltásra használt módosított tesztet. 33 u/ml lett az új eredménye, vagyis az alig pozitívból hajszállal erősebb pozitív lett. (A módosított tesztnél nem 10 u/ml, hanem 15 u/ml a pozitivitás alsó határa.)

De van, akinél a kínaira specializált teszt sem hozott jobb eredményt ebben a laborban. Egy 68 éves férfi március 25-én kapta meg a második kínai oltást. Négy héttel később tesztelt először. 5,3 AU/ml-t mértek nála, ez fele volt a pozitivitás akkori alsó határának. Másodszor is elment, hat héttel a második oltás után. Ez már tényleg annyi idő, amikor a szakértők szerint be kellene indulnia az ellenanyag-termelésnek, akármilyen vakcina esetében. Már a kínaihoz igazított tesztet végezték el rajta, az eredmény 5,6 u/ml lett. A határérték 15 u/ml, vagyis negatív az eredmény.

Ugyanígy járt egy 65 éves férfi is. Április 1-én kapta meg a második oltását. 18 nappal később negatív lett a tesztje (8,3, miközben az akkori határérték 10). Másodszor nála is már a Sinopharmhoz igazított tesztet végezték, ismét negatív lett (10,2, a határérték 15), pedig 6 hét telt el azóta, hogy a második kínai oltást is megkapta.

72 éves olvasónk először két héttel a második adag kínai oltás után tesztelt, ekkor még nem a fenti laborban. Negatív eredményt hozott a neutralizáló IgG tesztje, 1 fölött volt az értékhatár, neki 0,5-öt sem mértek. Másodszorra a fenti laborba ment, hat héttel a második oltása után. A kifejezetten a Sinopharm-oltás utáni (spike és nukleokapszid) IgG immunválasza 12,7 lett. Ez is negatívnak számít, a határérték 15.

Aki két helyen is teszteltetett

Vannak, akik több helyen is vizsgáltatnak, biztos, ami biztos. Egy házaspár a második kínai oltás után 4 héttel kért vizsgálatot. Eltérő eredményeket kaptak: a 72 éves férfinél az eredmény 9,5 u/ml (abban a laborban 1 felett már pozitív az eredmény), a 67 éves feleségnél viszont csak 0,83 u/ml, vagyis negatív.

Öt nappal később elmentek egy másik laborba. Ott mindkettejüknél negatív eredményt mértek. 11-es NTU határértéknél az egyiküknél 4,9-et mértek, a másikuknál 6,4-et. A leleteket elküldték több helyre, nem kaptak választ.

Egy 69 éves nő is két helyen tesztelt. Először három héttel a második Sinopharm-oltás után. Abban a laborban, ahol a teszt készült, 50 Au/ml a határérték, ennek a felét, 24,7-et mértek nála. A lelet értékelésében az szerepel, hogy a szeronegativitás fogékonyságot jelenthet az új koronavírussal szemben. Ismételt egy másik laborban, egy hónappal a második oltás után. Az is negatív lett. 0,2-t mértek nála. A labor szerint az eredmény 0,9 alatt negatív, 0,9 - 1,1 között igen gyenge a védettség, 1,1-3 között közepes, afelett erős.

Kétszer 0,0

Hetvennyolc éves, háromunokás nagymama, kínai oltást kapott. „Öt héttel a második dózis után tesztet készítettem. Az eredmény: katasztrófa. Összeomlottam, reményt vesztve, bezárkózva” - írja olvasónk. 0,0 antitestet mutattak ki nála.

Felvetődött a gyanú, hogy ez valamilyen hiba lehetett. Megismételte a tesztet két héttel később, vagyis 7 héttel a második után. És megint 0,0 lett az eredmény. Teljesen kétségbeesett és tanácstalan.

Másodszorra már pozitív

„A rossz eredményeket megosztottuk, most ugyanezt a jóval is megtesszük” - írta egy házaspár. Április 6-án kapták a második kínai oltást, két héttel később teszteltek. Az eredmény negatív lett, 11-es NTU határnál a férjnek 2,7-et, a feleségnek 8,7-et mértek.

Két héttel később - egy hónappal a második oltás után - egy másik laborban már bőven pozitív eredményt mutattak ki náluk. A táblázatból is látszik, hogy sok pozitív eredmény is van, idősek esetében is.

Három különböző teszt

Március 29-én kapta meg a második kínai oltását 61 éves olvasónk. 16 nappal később tesztelt, negatív lett. Öt nappal később egy másik laborban is elvégeztette a vizsgálatot, az is negatív lett. Várt, majd a második oltás után 28 nappal egy neutralizációs vizsgálatot is kifizetett, egy harmadik helyen. Ezen az az eredmény jött ki, hogy a vírus tavaly itthon azonosított verziója esetében „szignifikáns vírusgátló hatás mérhető”, a brit mutáció ellen viszont - ami tavaszra terjedt el az országban - „szignifikáns vírusgátló hatás nem mérhető”. Új oltásban látná a megoldást.

Betegség utáni oltás

F., 38 éves nő. November elején igazoltan elkapta a vírust. Azután többször is végeztetett antitesttesztet, december közepén 1030 AU/ml-t, február közepén 660 AU/ml-t, március 25-én 650 AU/ml-t mértek nála. Aztán beoltotta magát, április 3-án kapott Modernát. Április 30-án újabb teszt, óriási mennyiségű antitest: 36 809,8 AU/ml (a határérték 50 AU/ml).

55 éves férfi olvasónk decemberben volt covidos. Áprilisban kapott AstraZenecát, előtte és utána is tesztelt.

  • Oltás előtt: 53 BAU/ml
  • Oltás után egy héttel 480 BAU/ml
  • Oltás után 2 és fél héttel: 1111 BAU/ml

Egy másik olvasónk (42 éves nő) is rendszeresen mérte az antitestszámokat, miután október 30-án elkapta a vírust.

  • Február 23.: 807,3 AU/ml (a határérték 50 AU/ml)
  • Március 26.: 614,8 AU/ml
  • Április 14.: 520,0 AU/ml
  • Április 30.: első Pfizer-oltás
  • Május 12: 40 000.0 AU/ml felett

De a legszemléletesebb példa egy házaspáré. Az 50 éves feleség szeptember elején megfertőződött, a férj nem. Márciusban kapták meg az első Szptunyikot. Két héttel később kíváncsiságból teszteltettek. A határérték abban a laborban 50 Au/ml. A férjnél 102,2 Au/ml-t mértek. A feleségnél 9 854,2 Au/ml-t. A feleségnek nem is javasolták, hogy a második oltást akkor beadassa magának.