Koronavírus-számok Magyarországon 06.11.
Elhunytak + 8 Σ 29 904
Kórházban - 39 Σ 442
Fertőzöttek + 199 Σ 806 790
Tesztek + 14 013 Σ 5 962 887
Oltottak + 13 521 Σ 5 324 996
A legújabb trendek

Csak hetek múlva derül ki, hogy mi lesz azokkal, akiknél nem váltott ki megfelelő immunválaszt az oltás

május 11., kedd 3:52

Mégis zajlik központi vizsgálat Magyarországon arról, hogy a koronavírus elleni különböző oltóanyagok milyen immunválaszt váltanak ki, de ezek első eredményei csak május végére lesznek meg - derült ki Kásler Miklós szombaton megosztott videójából.

Ez választ adhat majd arra a kérdésre, hogy mit lép a kormány azoknak az esetében, akiknek a szervezetében 4-6 héttel a második oltás után sem termelődött megfelelő mennyiségű ellenanyag a koronavírussal szemben.

Erre a problémára már több cikkben is felhívtuk a figyelmet, olvasóinktól kértünk is olyan antitest-teszt eredményeket, amelyeket vénásan vett vérből, laboratóriumokban végeztettek el. Az első 500 beérkezett eredmény között a kínaiból volt a legtöbb negatív vizsgálat, miközben bőven volt pozitív is a Sinopharmmal oltottaknál is.

A beérkezett eredményeket itt gyűjtjük. Ezek tájékoztató jellegűek, az antitest-termelés mindenkinél más és más. De ha bővíteni akarja az adatbázisunkat, küldje el a teszteredményét a megirom@444.hu címre (oltások ideje, a tesztelt életkora, neme, teszt időpontja, eredménye és hol végezték a tesztet).

Kásler bejelentése szerint a központi vizsgálat a szervezetben elindult antitest-termelés mellett ellenőrzi a sejtek védekezőképességét is.

A központi vizsgálatnak azért van nagy jelentősége, mert a különböző vakcinatípusok eltérő módon kezdenek hatni. Egyrészt messze nem igazodnak ahhoz, hogy milyen tempóban gyártják le és postázzák ki már az első oltás után a védettségi igazolványokat. És különböznek abban is, hogy mennyi ellenanyag-termelésre veszik rá a szervezetet. Az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) viszonylag gyorsan és látványos adatokat hoznak az antitest-teszteken. A vektorvakcinák (Szputnyik, Astrazeneca) közül az oroszt három héttel a második után tesztelik, a nekünk beküldött adatok alapján - ami nem tudományos kutatás - ott is elég meggyőzőek az adatok. Az Astránál elég távoli a második oltás időpontja, de korábbi vizsgálatok alapján a 12 hetes különbség az ideális a hosszú távú immunitás eléréséhez. A teljes, inaktivált vírust tartalmazó kínai vakcinánál ugyanakkor lassabban alakul ki a hatás, és több mint száz olyan eredményt kaptunk, ahol határérték alatt maradt az antitestek száma.

Az antitest megléte nagyon nagy eséllyel azt jelzi, hogy a szervezet felkészült a koronavírusra. Ilyen típusú központi vizsgálat eredményét ugyanakkor eddig nem publikálták a magyar hatóságok, sőt Kásler lényegben most ismerte el először, hogy vannak ilyenek Magyarországon.

Sokan ennek hiánya miatt végeztettek magánúton, vérvétellel laborban készített mintával ellenanyag-tesztet, hogy megbizonyosodjanak róla: megfelelő immunválaszt váltott-e ki az oltás, élhetik-e lazábban az életüket.

Akinél nem mutattak ki megfelelő mennyiségű ellenanyagot, azoknál nem lehet kijelenteni, hogy védettek a vírustól, igaz, azt sem, hogy nem azok.

Akinek nincs elegendő ellenanyag a szervezetében, az elvileg bízhat abban, hogy a sejtes immunitás is megvédi. Csakhogy a piacon jelenleg nem érhető el olyan vizsgálat, ami kimutatná a koronavírus elleni sejtes védekezőképesség meglétét.

Ezért is lenne fontos az állami vizsgálat, ami mindkettőt ellenőrzi. A nyugati típusú vakcinákról elég erős nemzetközi dokumentációk vannak, az oroszról kevesebb, a kínairól alig. Azt lehet tudni, hogy a magyarországi engedélyezés pillanatában a Sinopharm oltóanyagát még alig próbálták ki idősebbeken, az erről szóló mondatok többször is visszaköszönnek a magyar nyelvű alkalmazási előírásban.

Ennek ellenére az időseket kezdték el oltani vele, miközben az AstraZenecánál eleinte itthon is húztak egy életkori sávot, éppen arra hivatkozva, hogy az idősek esetében az kevés az immunválasszal kapcsolatos információ.

Magyarországon február 24-én kezdtek a kínai vakcinával oltani. Azóta eltelt két és fél hónap. Miután a Sinopharm-vakcinát csak nálunk használják az EU-ban (a kínaiak nem adták be engedélyeztetésre a Sinoparhmot az Európai Gyógyszerügynökségnek, és más tagállam sem engedélyezte, így nincsen olyan közös tudás róla, mint az Európában használt többi vakcináról), saját vizsgálati eredményekre lenne szükség. Ha voltak ilyenek már a kezdet kezdetétől, azok eredményéről nem tudni semmit.

A Sinopharmot is használó Egyesült Arab Emírségekből jött az első olyan hír, hogy a fiatalabbaknál jó adatokat hoz a vakcina, de néhány esetben szükség lehet harmadik oltásra, mert nem alakult ki a megfelelő védettség az idősebb oltottak egy részében. Aztán Szerbiában is hasonló eredményre jutottak tízezres minta alapján. Márpedig Magyarországon éppen a szerbek jelentettek hivatkozási alapot, hogy ők minket megelőzve engedélyezték a kínai vakcinát.

Nem arról van szó, hogy a vakcina rossz lenne. Hanem arról, hogy az idősek egy részénél nem mutatható ki, hogy beindult volna az antitest-termelés. A sejtes immunitás vizsgálata pedig nagyon komplikált. Az inaktivált vírust használó vakcinánál, mint amilyen a Sinopharmé, nem is feltétlenül lehet erős sejtes immunitásra számítani.

A kínai vakcináról szóló információhiányt jelezték az Egészségügyi Világszervezete szakértői is az idősek esetében, igaz, végül úgy engedélyezték az oltóanyagot, hogy nem állapítottak meg hozzá életkori korlátot.

Müller Cecília a hétfői tájékoztatóján kitért azokra, akiknél nem alakul ki megfelelő immunválasz. Azt mondta, hogy a nagyon nagy védettségi szint a második oltás után egy-két héttel alakul ki, de egyetlen vakcina sem véd 100 százalékosan a vírustól. „Előfordulnak, mindig is voltak közöttünk olyan állampolgárok, akiknél nem kellőképpen válaszol a szervezet a vakcina beadására. Ebben az esetben őket majd a közösségi immunitás fogja megvédeni, hiszen a saját immunrendszere nem képes kellőképpen válaszolni az oltóanyagra”.

Nekünk nyilatkozó szakértők szerint érdemes lenne újabb oltással megpróbálni kialakítani a védelmet. A kínaiak is kísérleteztek harmadik oltással a kísérleti fázisban, oltóanyag is bőven lenne rá, hiszen összesen 5 millió adagot rendelt a kormány. Szakértők szerint teljesen másik fajta oltást is meg lehetne próbálni, amihez persze megfelelő vizsgálatokat is el kellene végezni.

Müller Cecília az újabb oltást most nem említette meg lehetőségként. Merkely Béla, a SOTE rektora pedig nemrég azt jelentette ki, hogy szerinte ez teljesen szükségtelen. A Magyar Nemzetnek Merkely azt mondta, hogy a Semmelweis Egyetemen még nem találtak olyan kínai vakcinával beoltott személyt, akinek ne lett volna pozitív a tüskefehérje -ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltak. Megkérdeztük a rektort, hogy ez azt jelenti-e, hogy határérték felett volt minden esetben az antitest-szám vagy csak volt ellenanyag a szervezetben, de nem válaszolt, ahogy arra a kérdésünkre sem, hogy aki máshol negatív teszteredményt kapott, elmehet-e a SOTE-ra tesztet csináltatni.