Sokan készíttetnek a koronavírus elleni oltóanyag beadása után antitest tesztet, mert kíváncsiak, hogy reagált-e már a szervezetük a vakcinára. Olvasóinkat több mint két hete kértük meg, hogy ha végeztettek ilyet vizsgálatot, küldjék el annak eredményét, legyen akár pozitív, akár negatív.

500 felett jár már az elküldött eredmények száma. (Vénából vett, laboratóriumokban kiértékelt mintákat kértünk.)

A leletet beküldő legidősebb olvasónk 95 éves, nála pompásan működött a januárban beadott Pfizer-BioNTech a négy hónappal később elvégzett mérés szerint. Annál a labornál, ahol elvégezték a tesztet, 50 Au/ml a pozitív eredmény alsó határa. Olvasónknál ennél sokkal magasabb értéket, 1067,8 Au/ml-t mértek.

Az látszik, hogy a nekünk beküldött negatív tesztek között messze azok vannak többségben, amiket a kínai oltás után végeztek. És főként idősebbekről van szó. Ennek vélhető okairól mindjárt, de mielőtt belemennék a részletekbe, pár fontos megjegyezés.

Méressünk?

Megoszlik a szakemberek véleménye arról, hogy mennyire hasznos magánúton ellenőrizni, kialakult-e védettség a koronavírus ellen az oltás után. Igény biztosan van rá, különösen úgy, hogy ha készülnek is itthon nagy, központi vizsgálatok, azok eredménye nem ismert. Vagy ha igen, azt a kormány úgy tálalja, hogy a szakma pillanatokon belül ízekre szedi, mint az elhíresült vakcinatáblázatot.

Több olyan vakcina van, amiről rendszeresen publikálnak részletes adatokat, ilyen a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca, van, amiről kevesebbet (Szputnyik) tudni, és van, amiről alig akad elérhető hivatalos adat (Sinopharm).

Jakab Ferenc professzor is úgy látja, hogy jogos az érdeklődés, vajon az oltás után kialakult-e megfelelő védettség, szerinte hasznos is a megfelelő minőségű mérés, a szükséges tájékoztatással összekötve.

Hogy mire jó, és mire nem az antitestvizsgálat, azt Jakab össze is foglalta a napokban.

link Forrás

Százszázalékos védelmet egyik vakcina sem jelent a megfertőződés ellen. Amire nagyon nagy százalékban jó mindegyik Magyarországon használt vakcina, az a súlyosabb megbetegedések elkerülése.

Az immunválasz meglétének a legegyszerűbb ellenőrzése az antitest-gyorsteszt lenne, ezek között azonban vannak kevésbé megbízhatóak is. Ha a jobb minőségűek azt mutatják, hogy valakiben van antitest, akkor Jakab szerint „az egy jó indikátora annak, hogy az adott személynél az oltás hatékony volt, és van valamilyen szintű védettsége”.

Ha a gyorsteszt nem mutat ki antitestet, és szeretnénk a végére járni annak, hogy megindult-e az antitesttermelés, akkor érdemes laboratóriumban, vénás vérvételes tesztet végeztetni (a tb ezt nem téríti meg, így leginkább saját zsebből lehet megoldani, bár plazmadonoroknál például ellenőrzik). Nem érdemes kapkodni, mert a túl korai vizsgálat könnyen hozhat negatív eredményt, ami után viszont érdemes megismételni a tesztet, ismét pénzért. Az mRNS-vakcináknál 3-4 héten belül már általában jól kimutatható a megindult ellenanyag termelés, a kínainál viszont ez lassabb folyamat, érdemes megvárni a második oltás után 2-4, idősebbeknél inkább 4-6 hetet. Az Astránál elég hosszú lenne megvárni a három hónapot a második oltásig, de az első után 3, inkább 4 hetet ott is érdemes várni.

Ha a vénás laborvizsgálat sem mutat ki antitestet kellő idővel az oltás után, attól még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valakinek nincs védettsége - nagyobb baj, hogy egyértelműen azt sem, hogy ettől még egészen biztosan van.

Visszatérve Jakab Ferencre. Szerinte „alapvetően azt mondhatjuk, hogy ha valakinek nem alakult ki erőteljes antitestválasza, attól még a sejtes immunitás jelentős lehet, és adhat védelmet a vírussal szemben”. Itt azért ő is feltételes módot használt.

Ugyanakkor a sejtes immunitást jelenleg elég komplikált mérni, rutinszerűen ilyen vizsgálatokat nagy mennyiségben még nem végeznek. Itt szintén hiányoznak a központi, állami mérések eredményei.

„Nem lehet kijelenteni, hogy védettek”

Korábban lapunknak Puskás László, a szegedi Avidin labor vezetője azt mondta, hogy akinél nem kimutatható az antitest, azoknál nem lehet kijelenteni, hogy védettek.

Megnyugvás helyett így marad a bizonytalanság azoknál, akiknek a szervezetében nincs kimutatható antitest, miközben egyre lazábbak a szabályok. Nem arról van szó, hogy 80 évesek elmennek-e kiülni egy zsúfolt teraszra, hanem arról, hogy otthon fogadhatják-e rokonaikat.

A miénk nem tudományos kutatás. Életkort kérdeztünk, az oltás időpontját, a teszt időpontját és a céget, ahol elvégezték a tesztet. Ez utóbbi azért fontos, mert eltérő skálázások vannak a különböző cégeknél, hiába az azonos mértékegység, nem összevethetők a különböző számok. A táblázatban a tesztet végző cégeket nem tüntettük fel, csak azt, hogy náluk mi a vizsgálatok határértéke.

(Frissítés, 2021. május 7.: A cikkben szereplő két táblázat frissítését lezártuk. Az összes azaz a cikk megjelenése előtt és azóta beérkezett és felvett teszteredmények külön oldalon, külön táblázatban itt találod.)

link Forrás

Egyéb betegségre nem kérdeztünk rá, pedig ezek is nyilván befolyásolják az adatokat. Többen jelezték, hogy igazolt covidosok voltak korábban, sokan viszont nem tudtak róla, bár az oltás utáni kiugróan magas antitestszám ennek a jele lehet.

link Forrás

A hozzánk beküldött teszteredményekből is látszik, hogy az mRNS-vakcinák (Pfizer-BioNTech, Moderna) általában viszonylag gyorsan beindítják az S-fehérje elleni antitestválaszt, és nagyon magas szinteket mérnek ezeken a teszteken. Olyan szempontból ez nem meglepő, hogy ezeket a vakcinákat kifejezetten erre, a koronavírus elleni kulcsfehérjére koncentrálva fejlesztették ki. A következő szint az adenovírusos, azaz a vektor-vakcinák (AstraZeneca, Szputnyik). A legkisebb semlegesítő antitestszintet a kínai, elölt vírust tartalmazó Sinopharmnál mérik. Ez a hozzánk küldött eredményeken is látszik, de erre jutott több ezer vizsgálat után a szegedi Avidin is. Anonim módon kiteszi a náluk végzett vizsgálatok eredményeit a Tesztpont Félegyháza is, náluk is ugyanez látszik.

A kínai vakcina teljesen más típusú, mint a legújabb mRNS-oltóanyagok vagy az adenovírusos vektorvakcinák. Inaktivált vírust tartalmaz, ami többféle antitesttermelést indít be, teljesebb fehérje-palettával dolgozik. De - akár ha nem is olyan mértékben, mint az erre kihegyezett mRNS-vakcinák - azért S-fehérje elleni antitestválaszt is be kellene indítania.

Mikor kezd el dolgozni?

Ez mindenkinél eltérő.

Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy 7-10 napon belül a védettség már elér egy kellően biztonságos szintet. Ez egészen biztosan nem igaz mindenkire. A védettségi igazolvány jó esetben ugyan megjön másfél héten belül, de óriási kockázat annak birtokában azonnal meccsre menni.

Látszik ugyanis, hogy még az mRNS-vakcináknál sem mindig elég ennyi idő az antitest határérték feletti kimutatására, a kínai oltóanyagra pedig általában lassabban és kisebb hőfokon reagál a szervezet.

Maga Gulyás aztán azzal egészítette ki ezt a mondatot, hogy ez az 1-1,5 hét „legalábbis arra már lehetőséget ad, hogy miután nagykorú magyar állampolgárokról van szó, mindenki el tudja dönteni, hogy már az első oltást követően is, a védettség birtokában, egy héttel-10 nappal, két héttel megy közösségi térbe, vagy pedig megvárja a második oltást”. Amúgy szerinte a védettségi kártya úgy sem érkezik meg hamarabb.

Határérték alatti antitest

Több olyan házaspár is írt, akinek az egyik tagjánál pozitív, a másiknál negatív volt a teszteredmény. És vannak olyan is, ahol mindkettejük tesztje negatív lett, egy 67 éves párnál négy héttel a második teszt után.

És itt érünk el ahhoz a ponthoz, amire egyelőre nincs válasz, miközben sokan éppen azért végeznek tesztet, hogy megbizonyosodjanak a védettségükről.

83 éves férfinél négy héttel a második kínai oltás után az alsó határérték ötödét mérték. Megkérdeztük, hogy most mit fog tenni. Azt mondta, felhívta a háziorvosát, aki tájékoztatta, hogy nem kaptak semmilyen információt, hogy mit csináljanak ilyen esetben. Egyébként nem érnek rá ezzel foglalkozni, mert oltanak.

Döntő többségben a kínai vakcinával oltott, idős emberektől kaptunk negatív teszteket. Nem lehet azt állítani, hogy a kínai vakcina ne lenne hatásos, kaptunk olyan teszteket is bőven, ahol időseknél is termelődött antitest az oltás után. Arányokat nem is állítanánk fel a hozzánk érkezett pozitív és negatív eredmények között, mert az teljesen félrevinne.

Az viszont biztos, hogy nem csak pár emberről van szó, ha hozzánk is érkezett majdnem 100 olyan leletet, ami nem mutatott ki elegendő mennyiségű antitestet jóval a második Sinopharm-oltás után.

Eleinte azt mondták a tesztelőknek, hogy a Sinopharm-vakcina esetében a második oltás után két héttel érdemes elvégeztetni a tesztet. Most már 4 hetet javasolnak, de ilyenből is kaptunk már negatívakat.

Azért is lehet a többségük idős (a péntekig hozzánk beküldött 94 negatív Sinopharm-tesztből 44-en 60-69 közöttiek, 41-en 70-79 közöttiek, 2-en 80 felettiek), mert az első 550 ezer adagból zömmel időseket oltottak. Pedig a kínai vakcina magyar nyelvű alkalmazási előírásában, ami a magyar gyógyszerészeti hatóság honlapján érhető el, az szerepel, hogy „a vakcina a 60 éves és idősebb személyeknél is alkalmazható, a vakcina által biztosított védettség pontos mértékének tekintetében náluk egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutatások zajlanak”. És éppen ezekről a kutatásokról nem található semmi a hivatalos magyar oldalakon.

Az is benne van az alkalmazási előírásban, hogy „a rendelkezésre álló adatok szerint a neutralizáló antitestek szintje a 60 évnél idősebb személyekben alacsonyabb, mint a 18– 59 évesekben, illetve a neutralizáló antitestek szintje az oltási program befejezése utáni 90. napon a 28. napi értékhez képest nem csökkent”.

A vakcinát használó Egyesült Arab Emírségekből és Szerbiából származó adatok szerint valóban előfordul az idősek egy részénél, hogy nem indul be az antitesttermelés. Ezért vizsgálják a harmadik oltás lehetőségét. Szerbiában az eddigi mérések alapján arra jutottak, hogy a kínai vakcinánál a második dózist követő 7-14. nap körül indul be az antitest-termelődés, a védettség a 28. napra alakul ki. Vagyis 56-70 napig az oltottaknak érdemes úgy viselkedniük, mintha nem kaptak volna immunizálást, mert addig fertőződhetnek - összegzi a szerb kutatásokat vezető intézet munkatársának nyilatkozatát a napi.hu. Korábbi szerb adatok szerint minden tizedik oltottnál nem alakult ki antitestválasz, főként a 60 évnél idősebbeknél.

Ez nem jelenti azt, hogy a kínai vakcina ne lenne hatásos, nagyon nagy százalékban véd meg a legsúlyosabb következményektől. De mivel villámgyorsan beoltottak vele itthon 550 ezer embert, köztük főleg időseket, számolni kell azzal is, hogy valakiben nincs elég antitest.

Az Egészségügyi Világszervezet értékelte a kínai vakcinát, és nem találták elég erősnek a bizonyítékokat arra, hogy a 60 évnél időseknél is erős védettséget nyújt az oltóanyag.

A kezdetektől indított hazai nagymintás (az antitesttermelést, a sejtes immunitást, az oltottak megbetegedését és halálozását is magába foglaló) vizsgálat sokat segített volna a probléma feltárásában, és már lenne is olyan eredménye, ami alapján lehetne valamilyen megoldást kínálni vagy megnyugtató adatokat közölni. De ilyen eredményt eddig nem publikáltak a hatóságok. Amit pedig a megbetegedésekről és a halálozásról megosztott a kormány, azt ízekre szedte a szakma. (Ha komolyan lehetne venni a kormány elhíresült táblázatában lévő számokat, az a Portfolió elemzése szerint az óriási baj lenne, és azonnali vizsgálatot igényelne, mert a táblázatban lévő adatok alapján Magyarországon jóval magasabb a kétszer oltottak halálozási aránya, mint Nyugaton.)

Miután az állam nagymintás felmérések adatait nem publikálta, az emberek maguk kezdtek méretni. Akinél negatív lett az eredmény, az tanácstalanul próbál hivatalosan információhoz jutni, hogy mit tehetne még az egészsége megóvása érdekében. Az egyik olvasónknak azt írta vissza az operatív törzs, hogy „a szerológiai vizsgálatok során kapott értékek nem egyenesen arányosak, nem feleltethetőek meg egyértelműen az ellenanyagszinttel, a vakcina hatásosságával”.

Gulyás szerint fontos mutató az antitest

Ez azért furcsa magyarázat, mert például Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón elég egyértelműen az antitestvizsgálatokhoz kötötte a védettség kimutatását és a vakcinák hatékonyságát. Ugyan nem arra a kérdésre válaszolt - hiába kérdezzük már második hete -, hogy mi a terv azokkal, akiknek a tesztjei nem mutatnak ki antitestet, hanem azt fejtegette, hogy meddig nyújthatnak védettséget a most beadott oltások. Márpedig a szavai alapján az antitestszámból lehet arra következtetni, hogy meddig nyújt védettséget egy oltás.

Ebből azt is levezette, hogy ha már elmúlik a védettség, akkor rendelünk új oltóanyagot, amiből egyébként bőven lesz. Még egyszer, arról beszélt, hogy mi lesz ha a beoltottaknál elmúlik a védettség, nem azokról, akiknél már most sincs kimutatható antitest.

link Forrás

Az elérhetetlen vizsgálatok

Az operatív törzs azt is megjegyezte az érdeklődő olvasónknak, akinek a szervezetében nem mutattak ki antitestet, hogy „a védettség mértékéről pontosabb információt adhatna a vírusneutralizációs vizsgálat, de ilyet rutin diagnosztikaként nem végzünk”. Ami különös.

Majd azzal folytatják, hogy „az antitestek termelődése azonnal elkezdődik, de hogy mérhető-e az antitestképződés, függ attól is, hogy ezt (az oltás beadása után) mikor vizsgálják. Vakcinatípusonként is eltérő ez az idő”. Mint írtuk, a legtöbb esetben a második oltást követő 2-4 hét után végezték a tesztet, és ennyi időnek a szakértők szerint már elégnek kellene lennie a kimutatható antitesttermeléshez.

További magyarázat az operatív törzstől, hogy nemcsak az antitesttermelésben lehet bízni, mert ott van a sejtes immunitás is.

„Az ellenanyag-válasz ráadásul csak az egyik vonala a védettségnek, a másik fontos védvonal a sejtes immunitás, amit viszont nehézkesebb mérni. Sok olyan betegség létezik, amikor nincsenek antitestek a szervezetben egy bizonyos idő után, de a memóriasejtek (fehérjék) emlékeznek a korábbi anyagra, és a szervezetet beállítják az azonnali védekezésre”. Ez igaz, csak mint írtuk, itthon hiányoznak az ezt egészen pontosan felmérő kutatások eredményei. Most indul olyan kutatás, ami az oltottak immunválaszát méri majd. Ennek eredménye azért később lesz meg, ha a kínainál például a második oltás utáni 28. napot is érdemes kivárni.

Magánúton pedig nem annyira könnyű sejtes immunitást ellenőriztetni. A Pfizer-BioNTechről és az AstraZenecáról elérhetők olyan adatok, amik a kínairól például nem. Egy korábbi kutatás szerint a Pfizer-BioNTech két dózisával beoltott 80 év fölöttiek 63 százalékánál már kimutatható volt a T-sejtes aktivitás. Egy frissebb kutatás pedig arra jutott, hogy az első oltás után az AstraZenecával beoltottak 31 százalékában volt mérhető T-sejtes válasz, ami jobb adat volt, mint amit a Pfizer BioNTechnél mértek az első oltás után. Ez javulhat tovább a második oltás után.

Lehet, hogy ilyen eredményre a teljesen más típusú, inaktivált vírust tartalmazó kínai is képes, de nem tudjuk. A korábban már idézett szegedi laborvezető, Puskás László szerint miután a kínai vakcinában alumínium sós adjuvánst használnak a kórokozóellenes immunválasz kiváltásában, ő nem számít arra, hogy az oltóanyag nagy mértékű sejtes immunitást váltana ki.

Az operatív törzs szerint minden bizonnyal védett

Ehhez képest elég határozottan jelenti ki válaszában az operatív törzs, hogy

„Az immunrendszer működése pedig komplexebb annál, mint hogy az antitestek puszta szintjéből meg lehessen állapítani, ki védett a betegség ellen, és ki nem. Valóban nem minden beoltottnál lesz pozitív az antitesteket kimutató teszt, de ettől még minden bizonnyal védettek a betegség ellen.”

Szakértők ennél azért óvatosabban fogalmaznak.

További gyors magyarázatok az operatív törzstől:

• a tesztek nem feltétlenül azt az antitestet vizsgálják, amit kéne;
• nem biztos, hogy elég jól;
• és amúgy sem csak az antitestek számítanak.

Végül azt írták a levelükben, hogy „nem tudni még biztosan, hogy milyen antitestszint nyújt elegendő védelmet. Ezért önmagában az sem jelenti a vakcinák hatástalanságát a variánsok ellen, ha alacsonyabb ez a szint az esetükben, mert lehetséges, hogy ez is elég. (A Pfizer-BioNTechtől a Modernán át a Sinopharmig jelenleg is vizsgálják a gyártók, hogy van-e szükség harmadik adagra egyes variánsok ellen.)”

Jöhet-e harmadik oltás?

Egy másik olvasónk éppen arról érdeklődött, hogy kaphat-e harmadik, akár más típusú oltást, ami talán elindítja az antitesttermelést. Nagyjából a fentieket kapta válaszul, „a szerológiai tesztek eredménye nem jelent teljes bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy egy személy védett-e a COVID-19 megbetegedéssel szemben”, annyival kiegészítve, hogy egyelőre nem kaphat harmadik oltást.

„Magyarországon a COVID-19 elleni védőoltások alkalmazása az oltóanyag alkalmazási előírásában foglaltaknak megfelelően történik. Amíg a gyártó - különböző klinikai kísérletek lefolytatása és eredményeinek értékelése alapján - nem határozza meg az alkalmazási előírásban foglaltaktól eltérő alkalmazás feltételeit, a jelenleg érvényes alkalmazási előírásban foglaltaknak megfelelően történnek az oltások.”

Egy harmadik olvasónk a kormányhivatalhoz fordult. Azt írták neki, hogy a Dél-pesti Centrumkórház klinikai védőoltási szaktanácsadójának állásfoglalása szerint „Ellenanyag-vizsgálatnak SEMMI RELEVANCIÁJA NINCS. Nincs védettséggel korreláló ellenanyagszint.” A hivatal közölte azt is, hogy felhívták az olvasónk tesztjét validáló orvost, aki „a telefonon történt megkeresésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy az Önnél kimutatott anti-SARS-CoV-2 IgG 8,6 érték közel van a határértékhez (9-hez), illetve még valószínűleg emelkedni fog. Egy harmadik adag oltás beadása nem indokolt.”

A fenti válaszok ugyanakkor nem igazán nyugtatják meg azokat, akik beoltották magukat, hivatalos magyar adatok híján kíváncsiak voltak, hogy védettek-e, pénzt fizettek a vizsgálatért, negatív lett az eredményük, és itt elakadtak, hogy mihez is kezdhetnek most. Oltatnának akár újra, de azt egyelőre nem lehet.

Pfizer-BioNTech, a nagy sprinter

A hozzánk beküldött adatokból, és hivatalos kutatásokból is az látszik, hogy az mRNS-vakcinák tényleg erősen indulnak, ez szinte az összes Pfizer-Biontech és a Moderna adatainál kiugrik.

Ennek ellenére itt is szükség lehet majd idővel harmadik oltásra. Ennek a jele lehet az a nagyon érdekes tesztsorozat is, amit elküldtek nekünk. Az egyik vidéki kórházban a dolgozókat rendszeresen mérik. Még januárban kapták az első és a második Pfizer-BioNTech-oltást is, azóta négyszer tesztelték az antitestszintjüket. Ők még 21 napos különbséggel kapták a két oltást (ez most már 35 nap).

Az első tesztet két héttel a második oltás után végezték el. Rögtön nagyon magas volt az antitestszámuk, hármójuknál a pozitív érték alsó határának 34-38-szorosa, egyiküknek ennél is sokkal több (ő vélhetően korábban már átesett a fertőzésen).

Ez a magas antitestszám viszont hónapról hónapra látványosan csökken. Egyiküknél azért nőtt meg a negyedik tesztelésen újra a kimutatott antitestszám, mert megfertőződött a második oltás után két hónappal. Ez előfordul a második oltás után is, ami jó hír, hogy rendkívül enyhe tünetei voltak.

Nagyon kis számú minta ez, ugyanakkor egybecseng egy héten megjelent, egyelőre preprint tanulmánnyal, miszerint a Pfizer-BioNTech antitestes védelme erősebb, de hamarabb elhalványul, mint az AstraZenecáé.

Az oxfordi kutatásban arra jutottak, hogy bár az immunválaszok erőssége különbözött, a 60 felettieknél átlagosan gyengébb, de egyik oltóanyag esetében sem volt egyetlen személy sem, akinek az immunrendszere ne produkált volna választ a vakcinára. Ugyanakkor volt a beoltottaknak egy kisebb csoportja – ez mindkét vakcina esetében 5 százalékot tett ki –, akiknél csak gyenge immunválaszt váltott ki az oltás.

Fertőzötteknél elég lenne egy dózis?

Azt is kimutatták, hogy míg a fiatalabbaknál már egy, az idősebbeknél két dózis olyan hatásos, mintha a SARS-CoV-2-fertőzésen átesve képződtek volna antitestjeik. De az is kiderült az eredményekből, hogy aki átesett korábban a fertőzésen, azokban még erősebb védettség alakul ki az oltás hatására.

A Qubit ennek a kutatásnak az apropóján emlékeztet arra a másik kutatásra, miszerint az orosz Szputnyik V-nél is már az első adag is erőteljes immunválaszt vált ki azoknál, akik korábban átestek a fertőzésen. Több ország is úgy döntött, hogy csak egy adaggal oltják azokat, akik korábban átestek a betegségen. A nekünk megküldött eredményeken is látszik, hogy azok, akik korábban átestek a fertőzésen, sokkal magasabb antitestmutatókat produkáltak.

Van olyan olvasónk, aki még szeptemberben volt covidos, most március közepén megkapta a Szputnyik első adagját. A második oltás előtt kíváncsiságból végeztetett tesztet.

Olyan brutálisan magas volt az antitestszáma (9854,2 Au/ml, határérték 50 felett), hogy a leletet megnéző orvos nem is adta be neki a másodikat.

A férje nem kapta el szeptemberben a covidot, neki is csináltak tesztet a második oltás előtt, nála 102,2 AU/ml volt a mért antitestszáma. Ez is bőven határérték feletti, de össze sem hasonítható a feleség védettségével. A férj meg is kapta a második oltást.

Egy 27 éves olvasónk azt osztotta meg velünk, hogy novemberben volt covidos. Februárban csináltatott tesztet, 26,5 AU/ml-t mutatott ki. Áprilisban megkapta az első Pfizer-BioNTechet, két héttel később már 17969,1 AU/ml-t mértek nála.

Hogy mennyire másként reagál a szervezet az oltásra, arra jó példa, amikor ugyanazt a típusú oltást ugyanakkor megkapó házaspárok végeztetnek ugyanakkor tesztet. Egy 39 éves olvasónk az őszi hullám elején igazoltan átesett a fertőzésen, januárban és februárban kapott Pfizer-BioNTech-vakcinát. Meggyőző, 4.312,0 AU/ml-t mértek nála március végén. A férjénél, akinek nem volt igazolt fertőzése, és ugyanakkor kapta meg az oltást, mint ő, ennél is sokkal magasabb, 19.857,3 AU/ml-t mértek. A pozitív értékhatár ennél a labornál 50 Au/ml-nél kezdődik. Simán lehet, hogy észrevétlenül volt fertőzött.

Puskás László egyértelműen amellett foglalt állast – a nemzetközi tapasztalatokat és az Avidinnél mért eddigi eredményeket figyelembe véve -, hogy aki biztosan átesett a fertőzésen, és akinek az első oltás után kiugróan magas az értéke, annak egy „emlékeztető” oltás mindenképpen elegendő lenne.

Végül egy gyűjtés a legérdekesebb leletekből

51 éves olvasónk kb. kéthetente méreti meg az antitestszintjét, amióta megkapta március 11-én az első AstraZenecát. Mindig ugyanazt a labort bízza meg (saját zsebből). Ebben a laborban 1 felett van a pozitív érték határa.

• 12 nappal az oltás után negatív volt az eredmény (0,31 u/ml),
• 26 nappal később már határérték felett, 1,83 (u/ml).
• Az újabb mérésnél viszont elkeseredett, mert csökkent a szervezetében mért antitest (1,2 u/ml).
• Volt már újabb teszten. 1,31 u/ml. Bosszantó - kommentálta az eredményt.

Van olyan (64 éves) olvasónk, aki szintén többször mért. Először 8 nappal a második kínai oltás után nézette meg a antitestszintjét. Volt antitestje, de 1,94-et mértek nála, ami az 1-150-es pozitív tartományon belül nagyon közel van az alsó határhoz. A biztonság kedvéért megnézette 20 nappal később, vagyis négy héttel a második oltása után. Nemhogy nőtt, de csökkent az antitestszáma 1,54-re. Igaz, még ez is a határérték felett van.

Ugyanerről számolt be 32 éves olvasónk is. Nála egy hónappal az első oltás után az 1-től kezdődő 150-ig tartó pozitivitási skálán 5,36-ot mértek, a második hónapban már csak 2,58-at.

Van olyan olvasónk, aki ugyanígy járt, de aztán átment egy másik laborba, ahol bőven határérték felett mérték őt. Vagyis érdemes máshol is ellenőrizni az eredményt.

43 éves olvasónk 17 nappal az első kínai oltása után tesztelt, az alsó határérték felét mérték csak nála (0,8-as határértéknél 0,4-et). 19 nappal a második után már 301 u/ml volt ez a mutató. Ez azért nem a Gulyás által említett 7-10 nap.

Vannak kifejezett magas adatok: 47 éves olvasónk az első AstraZeneca-oltás után 14 nappal tesztelt. Meglepődött, hogy 24 582,5 Au/ml-t mértek nála (az ottani határérték 50 Au/ml), valószínűleg covid-fertőzött volt a közelmúltban.

A különbségeket jól mutatja a házaspár adatpárja, 24 nappal az első Astra után:

• férfi, 60 éves, 187 AU/ml
• nő, 59 éves, 1142,8 AU/ml

Utóbbi nem tud arról, hogy átesett a betegségen.

Van olyan pár, akik közül mindketten elkapták a betegséget novemberben. A feleség hamarabb kapta meg az oltást, egy hónappal az első AstraZeneca után mérte az antitestszintjét, és 13 157,1 AU/ml-t mutattak ki nála (az alsó határ 50 Au/ml). Kíváncsiságból az oltására ekkor még váró férjet is megnézették ugyanekkor, nála 53,5 AU/ml volt a mutató. Ez elég meggyőző mutatója annak, hogy igenis érdemes oltani, még azoknak is, akik átestek a betegségen.

Ha szívesen bővítené az adatbázist, küldje el nekünk a saját eredményét a megirom@444.hu címre. (Gyorstesztet kérjük, hogy ne küldjenek.) Amire szükségünk van:

• a tesztelt életkora
• a tesztelt neme
• az oltás típusa
• az oltás(ok) időpontja
• a teszt időpontja
• a teszt eredménye, pontos adattal
• hol végezték a tesztet (mert különböző a cégeknél az értékhatár)
• és milyen tesztet végeztek.

Hogy mit tárolunk ezekből, és hogyan vigyázunk az Önök személyes adataira, arról itt olvasható a tájékoztatónk, kérjük, olvassa el.