„Kifejezetten oltáspárti vagyok, háziorvosom tanácsára hezitálás nélkül elfogadtam a kínai oltóanyagot, döntésemet most se bántam meg, bár olvastam, hogy a gyártó sem ajánlotta 60 éven felülieknek ez irányú tapasztalat hiányában.Nem zavart az sem, hogy kísérleti alany lettem, de a hatóság jelenlegi elhallgató, sunnyogó taktikáját mélységesen elítélem” - írta egy 71 éves olvasónk.

Ő is azok között van, akik a kérésünkre elküldték az oltás után saját zsebből készíttetett antitest-tesztjüket. Arról akart megbizonyosodni, hogy a szervezetében a vakcina hatására elindult-e az ellenanyag-termelés. Szakértők szerint ehhez idő kell, és oltásonként változik, hogy mikor kezd el immunválaszt kiváltani a vakcina. A kínai esetében korábban azt mondták, hogy a második oltás után legalább két hetet érdemes várni a teszttel.

Olvasónk négy hetet várt a második Sinopharm-oltás után. A magánlaborban elvégzett vérvizsgálat szerint a határérték alatt van a szervezetében a koronavírus elleni antitestek száma.

Nemcsak ő nem tudja, hogy akkor most mit tegyen. Az antitest megléte nagyon nagy eséllyel azt jelzi, hogy a szervezet felkészült a koronavírusra. A hiánya esetén lehet még számítani a sejtes immunitásra is, csakhogy a piacon jelenleg nem elérhető olyan vizsgálat, ami kimutatná, hogy erre a védelemre számíthat-e a koronavírus ellen. Így aztán nem lehet kijelenteni azt sem, hogy védett a vírustól, de azt sem, hogy nem az. Márpedig ez - különösen most, hogy egyre újabb és újabb lazításokat jelent be a kormány - egyáltalán nem mindegy.

„Egyelőre az a rossz érzés bénít le, hogy amit én tudtam tenni, azt megtettem elvileg, és akkor most mi van?” - írta egy másik, 63 éves olvasónk. Ő két héttel a második Sinopharm-oltás után végeztetett tesztet. Negatív lett, két hét múlva megpróbálja újra, jobb híján szintén az antitest-tesztet, saját pénzén. Hátha akkor már beindul az ellenanyag-termelés.

A héten az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-Egészségügyi Intézetet, a Nemzeti Népegészségügyi Központot, az operatív törzset és a kormányinfón - előre elküldött kérdésekkel - Gulyás Gergelyt kérdeztük arról, hogy mi lehet az oka, ha valakinél a második oltás után több héttel sem alakul ki antitest, van-e itthon ilyen típusú hivatalos vizsgálat, védettnek tekinthető-e az, akinek negatív a tesztje, szükség van-e újabb oltásra.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-Egészségügyi Intézet nem válaszolt.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszolt.

Gulyás Gergely nem válaszolt arra a kérdésre, hogy „Mit ajánlanak azoknak, akiknek a szervezetében 4 héttel az oltás után sem mutatott ki antitestet a teszt, és sejtes immunvizsgálatot sem tudnak elvégeztetni? Ők védettek, vagy sem?”. Egy teljesen más típusú kérdésre válaszolva ugyanakkor azt megjegyezte, hogy „ha valaki kíváncsi, akkor az ellenanyagszintet az oltást követően vérből meg tudják állapítani. De alapvetően azt tudjuk mondani, hogy alig több mint 1 százaléka betegszik meg azoknak, a legenyhébb tüneteket is ideértve, akik az oltást megkapták.”

„A háziorvosom semmiféle tanáccsal nem tudott ellátni, semmiféle iránymutatást ilyen ügyekben nem kapott eddig. Az ÁNTSZ-t felhívtam, ahol szintén teljesen tanácstalanok voltak, majd némi tanácskozás után azt javasolták, hogy e-mailben forduljak hozzájuk: «A főorvos úr majd válaszolni fog.»” - írta a nekünk megküldött negatív levele mellé a 68 éves L.. Ő a második - Sinopharm - oltás után 27 nappal ment el a laborba. Szerinte a kormány láthatóan egyáltalán nem kíván foglalkozni a problémával.

Aki hosszabban válaszolt a hiányzó antitestre vonatkozó kérdésekre, az Müller Cecília országos tisztifőorvos volt a hétfői „tájékoztatóján”. Azt mondta, hogy az ellenanyag-vizsgálat a védettség kimutatására csak korlátozottan alkalmas, semmiképpen sem ad elégséges információt a szervezet védettségéről. Mert ott van a sejtes immunitás is, aminek akkor van szerepe, amikor a szervezetben már nem kimutatható az ellenanyag, „mégis, amikor támad a kórokozó, az úgynevezett sejtes immunitás emlékszik a kórokozóra, emlékszik a beadott oltásra, és megindul rögtön-rögvest az ellenanyag-termelés. És vagy nagyon kismértékű, enyhe tünetekkel járó fertőződés alakul ki, vagy egyáltalán nem alakul ki fertőződés”. Szerinte pánikot okozhat, ha a teszten nem mérnek ellenanyagot, holott nagyon is könnyen lehetséges, hogy a sejtes immunitás a háttérben működik, és a beoltott védettnek minősül. De ez - mondta Müller Cecília - nem mérhető könnyen. „Természetesen vannak rá kutatások, de ez, akárcsak az immunológia, egy rendkívül bonyolult kérdés” - közölte a tisztifőorvos.

Az országos tisztifőorvos azt kérte, bízzanak az emberek a vakcinagyártók és a független laboratóriumi vizsgálatok eredményeiben, itt vélhetően nem azokra a laboratóriumokra gondolva, ahová a beoltottak mennek el antitest-szint ellenőrzésre. Hangsúlyozta, hogy jó minőségűek az oltóanyagaink, hatásosak és biztonságosak, „nem azzal kell most foglalkozni, hogy mennyi antitestet mérünk, hanem késlekedés nélkül most kell védetté tenni magunkat. Itt van a lehetőség, az alkalom, saját magunkat is megvédeni, a családunkat, környezetünket, és ez egyfajta etikai kötelezettségünk is ezekben a nehéz pandémiás időszakokban. Én azt kérem, hogy éljünk a védőoltások lehetőségével”.

Úgy tudjuk, hogy van a kínai vakcina immunválaszát kiváltó követéses vizsgálat jelenleg is. Amiről tudomást szereztünk, nem nagy számú, a Dél-Pesti Centrumkórház szervezi, mérnek sejtes immunitást is, egyelőre a második oltás körül járnak, tehát még nem lehet adatuk arról, hogy mi történik az oltás után két vagy négy héttel. Feltételezhető, hogy korábban is voltak már hasonló felmérések, de ezek adatai nem publikusak.

Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón többször utalt arra, hogy Magyarországon folynak kutatások a beadott vakcinák hatékonyságáról, a kiváltott immunválasz mértékéről. Megkérdeztük most, hogy pontosan milyen kutatások készülnek/készültek ebben a témában, és mik a részletes eredményei.

A miniszter azt mondta, minden kutatás eredményét nyilvánosságra fogják hozni, de az eddigi adatok alapján „a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb”. Nem pontosította, hogy ezt milyen vizsgálatok alapján állítja. De korábban elismételte, amit múlt héten: alig több mint egy százaléka betegszik meg azoknak, ideértve a legenyhébb tüneteket is, akiket bármivel beoltottak. Nem tudni, hogyan mérik ezt, viszont nagyon fontos mutatója a védőoltások hatékonyságának, hogy hányan betegednek meg, kerülnek kórházba, vagy hunynak el a betegségben a védőoltás beadása után megfelelő idővel számolva. A Gulyás által említett számok kedvezőnek tűnnek.

A szerbek publikáltak egy 10 ezer mintás felmérést a múlt hét végén arról, hogy a vakcinák milyen hatékonysággal váltottak ki antitestválaszt. Az ő méréseik szerint a Pfizer gyorsan beindítja az ellenanyag-termelést: már az első adag alkalmazása után 2 héttel az oltottak 85 százalékánál kimutatható volt az immunválasz, a második dózis után két héttel pedig 95 százalékra ment fel ez az arány. A Szputnyik V-vakcinánál három héttel az első adag beadása után már reagálni kezdett a szervezet, a második oltás után 92 százalékos volt az antitestválasz arány. (A hasonló elven működő Astrával később kezdtek csak oltani, az első kör utáni reakciók hasonlóak voltak az oroszhoz.)

A Sinopharmnál valamivel lassúbb és valamivel gyengébb, de így is magas az antitest-reakció: a 20 és 65 év közöttieknél a második oltás után két héttel 90 százalékban mértek antitestválaszt.

Viszont az idősebbeknél „valamivel alacsonyabb antitestválaszt regisztráltak”, de a szerb vizsgálatokat végzők szerint ez még nem jelenti azt, hogy az ő szervezetük ne lenne immunis a vírusra, az antitest csak egy mutató, további kutatásokra van szükség.

„Köszönöm hogy cikkükben részletesen foglalkoztak a problémával, bár sajnos abban erősített meg, hogy nem csak nekem, laikusnak hanem a szakembereknek sincs határozott elképzelése arról, hogy mi a megoldás” - írta 64 éves olvasónk, aki a második Sinopharm-oltás után négy héttel teszteltette magát, és negatív lett az eredménye.

A szakértők véleménye valóban megoszlik abban a kérdésben, hogy érdemes-e egyáltalán magánteszteket végeztetni, az antitest-tesztek hiánya jelenti-e a védettség hiányát is. Mindenesetre antitest-vizsgálatot a gyártók is végeztek a klinikai szakaszban. Azok pedig, akik megnyugvást szerettek volna az első oltásuk beadása után két hónappal, elbizonytalanodtak.

„És a legrosszabb az, hogy az ember nem tudja, hogy mit is csináljon...” - írja 72 éves olvasónk, aki 20 nappal a második oltás után kapta kézhez a negatív tesztet.

Szakértők szerint a teljes elölt vírust tartalmazó kínai oltás esetében érdemes türelmesebbnek lenni, mint az mRNS (Pfizer, Moderna) vagy a vektorvakcinák esetében. Viszont 4-5 hét után már érdemes elgondolkodni az újabb oltáson. Több háziorvos is ezen a véleményen van, de ezt nem engedi számukra a protokoll, saját szakállukra pedig - hivatalos iránymutatás és vizsgálatok nélkül - nem fognak oltani. Ugyanakkor hamarosan elérhetünk oda, hogy minden vakcinából bőségesen lesz, akár a harmadik oltásokra is.

Hogy mennyien vannak egészen pontosan azok, akiknek akár a kínai, akár az orosz vagy bármelyik EU-s beszerzésből származó vakcina beadása után sok héttel sem indul be az ellenanyag-termelése, nem tudjuk. A vakcinagyártók sem ígértek 100 százalékos hatékonyságú oltóanyagot, bár nem világos, hogy mit értenek a hatékonyságon: a legsúlyosabb következményektől, haláltól mindenesetre biztos védelmet ígértek. Viszont most már olyan sokan kapták meg az oltást, hogy pár százalék is tekintélyes mennyiség: ha csak a már beoltottak 5 százalékát vesszük, már az is 170 ezer ember. Persze lehet, hogy valóban van sejtes immunitásuk. Az biztos, hogy védettségi igazolásuk nekik is lesz, és rájuk lesz bízva, hogyan élik majd az életüket.

„A háziorvos némi gondolkodás és telefonálás után azzal hívta vissza, hogy nincs semmilyen protokoll erre az esetre, vigyázzon magára, visszhall” - osztotta meg egy olvasónk a 70 éves édesanyja tanácstalanságát, akinek szintén nem mértek antitestet a vérében. Nála még csak egy hét telt el a második oltás óta.

Mindenesetre most - ahogy Müller Cecília utalt is rá, hogy nem az antitest-mérés ideje van - nem a negatív tesztjüket kétségbeesetten fogadókon van a fókusz, hanem azon, hogy minél hamarabb minél több embert oltsanak be. Ehhez kommunikációs szempontból aligha jön jól, hogy kellene azoknak is mondani valamit, akiknek fogalmuk sincs, hogy ők most mit tegyenek, kaphatnak-e harmadik oltást, mikor és milyet.

Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjúban annyit mondott hogy „mindig van vita a vakcinák hatékonyságáról, meg ezekről a kérdésekről. Ma is hallottam erről egy referátumot, ahol világossá tették, hogy az egy oltással rendelkezők visszabetegedési aránya valahol az egy százalék körül van. Tehát aki egy oltást kapott, az lényegében védettnek tekinthető”. Ez nagyon meredek állítás, azonnali védelmet biztosan nem ad az oltás.

Az olvasók nekünk megküldött adataiból messzemenő következtetéseket nem mernék levonni, egyelőre inkább csak érdekes adatok, amiket hamarosan megosztunk az olvasókkal. Mindenesetre az közelebb áll a szerb vizsgálatok eredményéhez, mint a Gulyás által említett Pfizer < Sinopharm < Sztupnyik összehasonlításhoz.

„Kivártam a megfelelő időt, 19 napot a vérvétel előtt, nincs kimutatható antitest. Az orvosom szerint ettől még alakulhatott ki védettség, illetve a másik tanácsa, hogy higgyek benne, mert az is számít. Mérnökként azért jobban hinnék egy laborleletnek...” - osztotta meg velünk a második AstraZeneca oltás után majdnem három héttel elvégzett tesztje negatív eredményét 38 éves olvasónk.

A negatív esetek között két ok miatt is több lehet az idősebbek lelete. Egyrészt hamarabb kapták meg az oltást, többen vannak már, akiknél a második oltás után eltelt 2, de akár négy hét is. A másik pedig, hogy mint a szerbeknél is láttuk, az ő esetükben a kínai vakcinánál például „valamivel alacsonyabb antitestválaszt regisztráltak”.

Nem negatív, de ahhoz nagyon közeli értéket mutatott ki egy vizsgálat egy 72 éves férfinél. A háziorvosához fordult, akitől ezt a választ kapta az alacsony antitest-számra vonatkozó kérdésére:

„Ha ez negatív lenne, az sem jelentené azt, hogy nincs védelem. Én a szegények háziorvosa vagyok, így nem nagyon csináltatnak ellenanyagmérést. Nekem olyan statisztikám van, hogy 310 főnek adtam be a Sinopharm vakcinát, ebből bizonyítottan a két oltás között 5 fő kapta el a vírust, négyen könnyedén, 1 fő nehezen viselte a betegséget OTTHON. Jelentem, a praxis átoltottsági foka átlépte a 65 százalékot.

Végül egy megjegyezés: Fontosnak tartjuk, hogy minél többen oltassák be magukat, abban is biztosak vagyunk, hogy mindegyik típusú oltás, a kínai, az orosz és a nyugatiak is nagy védettséget nyújtanak a súlyos megbetegedések ellen. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy az oltásba vetett bizalmat is erősíti, ha nyíltan beszélünk az oltóanyagokkal kapcsolatos megválaszolatlan kérdésekről.

Hamarosan összegezzük a nekünk megküldött antitest-teszteket. Van benne jó pár érdekes adat, hogyan alakult ugyanakkor ugyanazzal oltott házaspároknál az antitest-szám, a korábban fertőzötteknél mennyivel erősebb az immunválasz az oltás után, van olyan olvasónk, aki már a harmadik tesztjét végeztette el. Azt kérjük, hogy ha csináltatott tesztet, ossza meg velünk. A személyes adatokat nem kérjük, ha leletet küldenek, azokat takarják ki, csak a tesztelt személy életkorát, nemét, az oltás típusát és idejét, a teszt idejét, valamit azt kérjük, hogy hol készült a teszt, és ott milyen határértékek vannak, mert ez laboronként eltérő.

Hogy mit tárolunk el a nekünk küldött adatokból, és hogyan vigyázunk az Önök személyes adataira, arról itt olvasható a tájékoztatónk, kérjük, olvassa el.